Kata az egyéni vállalkozásban és a betéti társaságban
Egyik olvasónk levelére szeretnénk itt válaszolni.
Egyik olvasónk levelére szeretnénk itt válaszolni azért, hogy mindenki számára elérhető legyen az információ, akiben bármilyen kétség merült fel a témával kapcsolatban.
Azt a témát boncolgattuk egyik cikkünkben, hogy egy katás egyéni vállalkozó hogyan lehet betéti társaság tagjaként is katás.
Erre írta egyik kedves olvasóm észrevételét, amiben azt fejtette ki, hogy abban az esetben, ha egy magánszemély egyéni vállalkozóként katás, akkor betéti társaság tagjaként is lehet katás, de csak úgy, hogy az „extra adó” szempontjából, az egyéni vállalkozásában megszerzett bevétele összeadódik a betéti társaságban katásként megszerzett bevételével.
Az ő megfogalmazásában a két vállalkozás esetében nem duplázódik a kata keret. (Csak a pontosság kedvéért írom, de nyilván ezt mindenki tudja, hogy a katás adózási módnak nincs elérhető bevétel korlátja. A katás bármennyi bevételt szerezhet egy adott adóévben, de pl. 2018-ben az éves időarányos 12 millió forint bevételt meghaladó összeg után a katás 40% adót fizet.)
Miért fontos még, hogy erről írjunk?
Olvasóm azt is írta, hogy több adótanácsadó kolléga és az adóhivatal is arra jutott, hogy nem duplázódik a kata keret.
Én ezt a vélekedést nagyon furcsálltam, hiszen a vállalakozások bevétel nagyságának, a kata szempontjából, nincs közük egymáshoz, és hogy minden kétséget el tudjunk oszlatni, állásfoglalást kértünk, melyet itt most mindenki megnyugtatására teljes egészében közzé is teszünk.
Az adóhivatal válaszának iktatószáma
E-iktatószám: e-420865
„Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2. § 10. pontja alapján kisadózó vállalkozásnak minősül egyebek mellett a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, betéti társaság.
Az egyéni vállalkozás és a betéti társaság tehát külön minősül kisadózó vállalkozásnak.
Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. [Katv. 8. § (6) bekezdés]
Amennyiben az adott kisadózó vállalkozás pl.: betéti társaság a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót.
Amennyiben az adott kisadózó vállalkozás pl.: egyéni vállalkozó a naptári év 10 hónapjára volt köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 10 millió forintot meghaladó része után fizeti meg a 40 százalékos mértékű adót.
A bevételi értékhatárt tehát kisadózó vállalkozásonként, külön-külön kell vizsgálni.”
Remélem tudtunk segíteni abban, hogy ha bármikor felmerült volna bárkiben, egy olvasómhoz és annak adótanácsadóihoz hasonló álláspont, akkor most azt teljesen el tudjuk vetni.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Számomra furcsa, hogy ez egyáltalán felmerült kérdésként. Soha, egyetlen szakértőtől, vagy bármelyik NAV igazgatóságtól nem hallottam azt, hogy összevontan vizsgálnák. Ez nekem kicsit kreált kérdésnek tűnik. Nem tudom, honnan merült fel ez az olvasóban.
Kedves Nagyné Varga Mária!
Én is nagyon meglepődtem az olvasói kérdésen, hozzászóláson, mert számomra is teljesen lehetetlen esemény volt, de tapasztalatim még mindig azt mutatják, hogy sok olyan dolog kering más témában is “közszájon”, aminek köze sincs a jogszabályokhoz, csak valami “hatóságfélés” mondatja a szakmában dolgozókkal.
A legszomorúbb dolog az volt számomra, hogy a kérdező adószakértők megerősítését is említette.
A hozzászólás egyébként valós, itt olvashatja a cikk alatt utolsóként:
https://adokultura.hu/2015/07/07/tevhitek-tevkepzetek-a-katarol-1-resz/
Köszönöm a támogató felháborodását!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Félreértés ne essék, a kérdezőt furcsállom, szakértőket említ, hogy alátámassza a kérdés jogosságát. Persze meglehet, hogy én vagyok túl nagy bizalommal a szakma képviselői iránt és ezért hihetetlen számomra.
Kedves Nagyné Varga Mária!
Én is úgy vettem, amit írt, hogy a kérdező kérdésének jogosságát vonja kétségbe.
Nem mesélném el, hogy mikkel találkozom személyes tanácsadások alkalmával és hogy milyen mende-mondák, ügyfél riogatások keringenek sajnos szakmai körökben.
Azt látom, hogy a könyvelők egy jó részének foghatatlanok már ezek a széleskörű adózási lehetőségek és sajnos azt is, hogy az adószakértő szakma néhány tagja számára is időnként…
Ennek nyilván különböző okai vannak, amiket sorolhatnék
– nem közérthető jogszabály megfogalmazások
– a könyvelőnél keresik az információkat a vállalkozók, holott azok adószakértés témakörbe tartoznak
– adóhivatal segítő füzetei, amik gyakran igen pontatlanok, leegyszerűsítettek…
Csak egy tegnapi olvasott füzetet említenék – 60. információs füzet a végelszámolásról – ami ugye lényegesen változott és segíteni hivatott a könyvelők és más szakmabeliek feladatát. Megnéztem, hogy használható-e a “feldolgozás”, hááááááááááát…
A 2. oldal II. pont első bekezdése:
“…kivételt képeznek ez alól azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (bt., kkt.)…”
Hát igen, ha ezek a gazdasági társaságok az új Ptk. óta nem lennének jogi személyiséggel rendelkezők!
Szóval reménykedem abban, hogy előbb-utóbb helyre kerülnek ezek a dolgok.
Köszönöm az észrevételét!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária