Címke: adótanácsadó

Ha nem akar pórul járni, az adótanácsadót kérdezze!

5812993_sSem a gazdasági élet szereplői, sem a könyvelők, sőt, néha egyes adótanácsadók sincsenek tisztában az új adónemekkel.

A 2013. január 1. óta választható, új adónemekkel kapcsolatban egy sor olyan információ jutott el hozzám, ami arra enged következtetni, hogy sem a gazdasági élet szereplői, sem a könyvelők nincsenek tisztában ezen adónemek szabályaival.

A könyvelők többsége ma már igyekszik lépést tartani a jogszabályi változásokkal, és igyekszik ügyfeleit adótanácsokkal is ellátni.

Figyelem: ha könyvelője hibázik, azt Önnek kell kifizetnie!

A rossz hírem az, hogy ha ezek alapján a tanácsok alapján hozott döntések balul ütnek ki, és a könyvelt társaságnak ebből bírsága, vagy akár csak többletadó fizetési kötelezettsége származik, akkor azt a könyvelő felelősségbiztosítása nem fogja fedezni, mert az csak a könyvelési feladatok elvégzésére szól. Így ha ezeket a többletkiadásokat nem rendezi a felelősségbiztosító, akkor az ügyvezető kénytelen lesz azokat a saját költségvetése terhére betudni, vagy végeláthatatlan peres eljárásban a könyvelőjén behajtani.

Milyen tévhitek keringenek a katáról a könyvelők és ügyfeleik között?

  1. Ha a katás egyéni vállalkozó bevételének több mint 50%-a egy megrendelőtől származik, akkor az adóhivatal azt már nem fogadja el katás bevételként, és úgy fogja megadóztatni, mintha munkaviszonyos bérjövedelmet szerzett volna a katás egyéni vállalkozó.
  2. Rendben van, hogy a katás egyéni vállalkozó megfizeti a tételes adót, de a megszerzett jövedelme után személyi jövedelemadót is kell majd fizetnie.
  3. Ha év közben indítunk katás egyéni vállalkozást, akkor időarányosan számlázhatjuk ki a tételes adó megfizetése mellett kiszámlázható 6 millió forintot, mégpedig úgy, hogy az indítás hónapja egész hónapnak számít. Bejelentkezhetünk áfamentes körbe, mivel az adómentes határ az áfa esetében is 6 millió forint, ez után a bevétel után áfát sem kell fizetni.
  4. Ha az adott évben, évközben valamikor már kiszámláztuk a 6 millió forintot, akkor úgy járunk a legjobban, ha kilépünk a katából.

Nézzük sorban!

  1. A feltétel, amire itt hivatkozás történik, csak egy a hat feltétel közül – és egyáltalán nem hangsúlyosabb, mint a másik öt –, a jogszabály pedig úgy fogalmaz, hogy a benne felsorolt hat feltétel közül egynél többet kell teljesíteni ahhoz, hogy a katasként kiszámlázott bevételt az adóhivatal ne tudja bérjövedelemként adóztatni. Tehát önmagában az, hogy esetleg a teljes árbevétel egy társaságtól származik, nem jelenti azt, hogy a bevétel nem minősül katás jövedelemnek, mert a felsorolt feltételek közül bármelyik kettő teljesülése – természetesen egy jól megírt szerződés kíséretében – megfosztja az adóhivatalt attól, hogy ezt a megállapítást megtehesse.
  2. A katás egyéni vállalkozó a tételes adó megfizetésével minden adót megfizetett ahhoz, hogy az így keletkezett jövedelmet – mint magánszemély – magáénak tudhassa. A magánszemélynek ezt a jövedelmét más adó nem terheli, sem személyi jövedelemadó, sem egészségügyi hozzájárulás, sem más egyéb.
  3. Mivel az áfamentes határ és a kata 40%-os büntetőadó nélküli határa is 6 millió forint, ezért teljesen úgy hangzik, minta ezek párhuzamosan működnének egymás mellett. Ez így is van, abban az esetben, ha a katás időszak egy teljes egész évet ölel fel. De mi van akkor, ha a katás időszak év közben kezdődik egy adott hónap végén, mondjuk utolsó napján? A kata szerint erre a hónapra már számlázható időarányosan 500 ezer forint bevétel, hiszen a katát is meg kell fizetni rá. Mi történik akkor, ha ezzel a lehetőséggel élünk is? Az, hogy áfamentesként legfeljebb az 500 ezer forint egy napra jutó összegét tudjuk kiszámlázni, különben kénytelenek leszünk áfás számlát kiállítani. Hiszen időarányos áfamentességünk ebben a hónapban legfeljebb erre az egy napra érvényes és nem a teljes hónapra.
  4. Óriási hiba kilépni a katából, két okból is! Az egyik ok, hogy csak 24 hónap múlva léphetünk be ismét. A másik pedig az, hogy a 6 millió forint bevétel elérésére egy teljes naptári év alatt van lehetőség, ha ennél kevesebb ideig tart a katás lét, akkor ennek a 6 milliónak csak időarányos része lesz bevételként elszámolható – a tételes adó megfizetése mellett. Természetesen, ha elértük a 6 millió forintos bevételi határt, akkor ebben az adott naptári évben már nem érhetünk el több bevételt, csak a 40%-os pluszadó megfizetése mellett, de a helyes döntés ilyenkor nem a kilépés, hanem az, hogy a katás ebben az évben már nem szerez több bevételt. Azt egy, a katás tulajdonában lévő másik társaság szerezheti meg, vagy a bevétel megszerzése – jóváírása – áttevődik a következő üzleti évre.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Adótanácsadói segítség az adómentes támogatásokhoz! – 2. rész

23115085_sFolytatjuk adótanácsadói összefoglalónkat az adómentes munkáltatói támogatásokról, amelyek már lakáshitel kiváltásához is igénybe vehetők.

Előző írásunkban azokat az információkat osztottuk meg önökkel, amelyek általánosan igazak az adómentes munkáltatói támogatásokkal kapcsolatban. Most pedig folytatjuk azokkal a fontos tudnivalókkal, amelyeket az ügyvezetőknek mindenképpen ismerniük kell egy-egy ilyen támogatás odaítélése és utalása előtt.

Fontos – és erre adótanácsadóként még egyszer felhívom a kedves ügyvezetők figyelmét – hogy a támogatás folyósításakor a munkáltató kötelezettsége, hogy megvizsgálja és eldöntse, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e.

Mivel kell ehhez tisztában lenni az adótanácsadó szerint?

Adómentes támogatás csak méltányolható lakásigény esetén nyújtható, nem utalható akármilyen számlára és meghatározott határidőre a munkáltatónak igazolásokkal kell rendelkeznie.

Nézzük ezeket sorban.

Méltányolható lakásigény – mit kell figyelembe venni?

  • az együtt költöző személyek számát
  • a lakás szobáinak számát

Ebben a következő táblázat segít eligazodni:

http://adokultura.hu/meltanyolhato-kategoriaba-tartozo-szobak-szama/

Az, hogy Ön megfelel-e a feltételeknek, bármely napra vizsgálható, a támogatás folyósítása évének első napjától a folyósítást követő, illetve a folyósítást követő második év május 31-éig.

Ha a hitelintézet, a kincstár vagy a munkáltató a méltányolható lakásigénynek való megfelelést bármely okból egy korábbi időpontban – az akkor hatályos rendelkezések alapján – már megvizsgálta, nem szükséges újra megvizsgálni, mert ez a korábbi okirat szolgál igazolásul.

Milyen számlára utalható a támogatás?

  • a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára
  • a hitelintézet törlesztésre használt központi elszámoló számlájára

Milyen számlára utalható a hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás?

  • a magányszemély saját önálló hitelszámlájára
  • a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára
  • a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett saját folyószámlájára

Mi szükséges a támogatás adómentességének igazolásához?

  • a támogatás folyósításáról szóló hitelintézet vagy Magyar Államkincstár által kiállított igazolás
  • a magánszemély méltányolható lakásigényről szóló nyilatkozata, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza
  • az együtt költöző vagy együtt lakó családtagok lakcímkártya-másolata, amelyen a szóban forgó lakás lakóhelyként vagy tartózkodási helyként szerepel
  • lakás építése, építtetése esetén, amennyiben a használatbavételi engedély nem áll rendelkezésre, a lakcímkártya-másolatokat a magánszemély nyilatkozata pótolhatja
  • a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolása az együtt lakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében figyelembe veendő születendő gyermekről vagy gyermekekről

Mivel igazoljuk, hogy a támogatás nem haladja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát?

  • vásárlás esetén az érvényes szerződéssel
  • építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetéssel

Hogyan történik a támogatás felhasználásának igazolása?

  • lakás vásárlása esetén érvényes szerződéssel és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelemmel vagy ezek helyett tulajdoni lappal, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal (vételár megfizetési bizonylata)
  • lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedéllyel, a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig, a magánszemély vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával
  • lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig, a magánszemély vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával
  • hitel visszafizetéshez, törlesztéshez nyújtott támogatás esetén fennálló hitelszerződéssel és az összeg felhasználását igazoló okiratokkal (bankszámlakivonat)

Mit mond az adótanácsaló, meddig szükséges az igazolásokat a munkáltatónak beszereznie?

  • lakás vásárlásra vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a folyósítás évét követő év május 31-éig
  • lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig

Előző adótanácsadói írásunkban már szóltunk arról, hogy a szükséges igazolásokat, amelyek már a folyósítás előtt a munkavállaló rendelkezésére állnak, célszerű a támogatás folyósítása előtt a bekérni. Ekkor még igen komoly érdeke fűződik a munkavállalónak ahhoz, hogy a támogatás megszerzése érdekében ezeket leadja, nem is beszélve a váratlan nehézségekről, például az esetlegesen év közben megszűnő munkaviszony esetén adódó bonyodalmakról.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Adótanácsadói segítség az adómentes támogatásokhoz! – 1. rész

28058845_s2014-től lehetőség nyílt a lakáshitelek adómentes kiváltására, azonban adótanácsadóként úgy gondolom, hogy a részlet szabályok nem voltak tisztázottak.

A személyijövedelemadó-törvény módosításával 2014. január 1-jétől lehetőség nyílt a munkavállalók lakáshitelének adómentes munkáltatói támogatással való kiváltására. A helyzet azonban korántsem egyszerű: jogalkalmazóként és adótanácsadóként is azt gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok egyáltalán nem voltak tisztázottak.

Az illetékes minisztérium – „késlekedés nélkül” – 2014. április 3-án jelentette meg a támogatás folyósításának részletes szabályait.

Amit eddig az adótanácsadóként megosztottam…

Adótanácsadóként már írtam arról, hogy ház, lakás építésére, vásárlására, korszerűsítésére a társaság adhat munkavállalóinak vissza nem térítendő támogatást.

Arról is hírt adtunk, hogy ez a támogatás hiteltörlesztésre is alkalmazható.

Amire azonban igazán vártunk, az az, hogy megjelenjen a jogszabály alkalmazási rendelete arról, hogy az eddig is érvényes jogszabályt pontosan hogyan alkalmazzuk lakáscélú hiteltörlesztési támogatás esetén.

Két részben összefoglaljuk mindazt, amit fontos tudni azoknak az ügyvezetőknek, akik erről döntenek. Bízunk benne, hogy így adótanácsadóként megóvjuk őket azoktól a csapdáktól, amelyekbe akaratlanul is beleeshetnek.

A teljesség kedvéért a lakásvásárlás, -építés, -építtetés, -alapterület-növelés és -korszerűsítés szabályait is összefoglaljuk.

Mit is kell tudnunk a támogatásról általában?

  • adómentesen adható
  • a társaság a vissza nem térítendő támogatás teljes összegét adóalap-csökkentésként számolhatja el
  • a következőkre használható fel: belföldi lakás vásárlására, építésére, alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítésére, korszerűsítésére és lakáscélú hiteltörlesztés támogatása
  • a támogatottnak munkaviszonyban kell állnia a támogató társasággal (tagok is állhatnak munkaviszonyban a társasággal)
  • hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül, annak igazolása alapján adható
  • a támogatás a vételár, vagy a teljes építési költség 30 százalékáig terjedhet
  • a munkavállaló öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot kaphat ezen a címen
  • a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt

Mi minősül saját lakásnak?

  • amelyben a magánszemély bármilyen arányban tulajdonos
  • amelyben haszonélvezettel bír
  • vagy ezeket a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a zártvégű lízing keretében megszerzett lakást is

FONTOS adótanácsadói figyelmeztetés!

A támogatás folyósításakor a munkáltató vagyis döntő többségében az ügyvezető kötelezettsége,  hogy megvizsgálja és eldöntse, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e.

Könnyítés, hogy a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy egy adóéven belül több részletben nyújtja a munkáltató.

A szükséges igazolásokat, amelyek már a folyósítás előtt a munkavállaló rendelkezésére állnak, célszerű a támogatás folyósítása előtt bekérni. Ekkor még igen komoly érdeke fűződik a munkavállalónak ahhoz, hogy a támogatás megszerzése érdekében ezeket leadja, nem is beszélve az esetlegesen év közben megszűnő munkaviszony esetén adódó bonyodalmakról, amelyeket ezzel elkerülhetjük.

Az általános információk közreadása után a következő részben azokat a nélkülözhetetlen információkat tudhatja meg, amelyek a határidőkről, igazolásokról és átutalási teendőkről szólnak.

Ha hasznosnak tartotta adótanácsadónk írását, kedvelje oldalunkat és tartson velük a jövő héten is!

Ha további írásainkról sem szeretne lemaradni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Régi cége már halott? Adótanácsadói szemmel még nem!

28299311_sAdótanácsadóként így is kezdhetném:

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy társaság.

Annyira régen, hogy alapítói már nem is emlékeztek rá. Egy ideig szépen működött, lehetővé tette, hogy vállalkozásuk bevételeit és költségeit elszámolják benne. Aztán változtak az idők, változott a gazdasági környezet, és már nem volt szükség rá. Felmondták a könyvelőt is, hogy ne fogyassza a pénzüket, hiszen a vállalkozás már egy fillért sem hozott a konyhára.

Tíz év is eltelt azóta, hogy akár csak egyszer is gondoltak volna rá.

Senki nem szólt, hogy:

– Helló! Van itt egy társaság, árván, bezáratlanul, csak úgy üldögél a cégbíróság polcain!

Ebből arra gondoltak, hogy akkor ez a társaság már nem is létezik. Megszüntette magát valahogyan. Vagy ha nem is szüntette meg, olyan mélyen bújt el a cégbíróság valamelyik zugában, hogy soha senki nem talál már rá.

Hát, sajnos, ez nem így van!

Épp a minap keresett meg egy ügyfelem házastársa, aki kapott egy levelet egy végelszámolótól és egy 500 ezer Ft-os bírságot az adóhivataltól. Mi történt? Rég elfeledett társaságát a cégbíróság kényszer végelszámolás alá vonta.

Mondhatjuk, hogy Isten malmai lassan őrölnek, de adótanácsadóként biztosan mondhatom, hogy nem állnak le soha!

Mit lehet tenni, hogy elkerülje ezt a súlyos büntetést?

  • Annak, aki magára ismert a mesémből, azt tudom tanácsolni, hogy azonnal keressen fel egy adótanácsadót, és beszéljék végig a teendőket.
  • Ha a társaságnak semmilyen tartozása nincs, bejelentheti a társaság végelszámolását. Ha még nem telt el a hallgatás óta 5 év, és a tartozások nem évültek el, akkor a társaság vezetője kérheti a társaság felszámolását.
  • Mindenképpen szükség lesz a végelszámolás pillanatát megelőző öt év bevallásainak és beszámolóinak beadására. Ezt még akkor is meg kell tenni, ha ezek a beadványok egyetlen értékes számadatot sem tartalmaznak.
  • Szükség lesz ügyfélkapus regisztrációra ahhoz, hogy meg tudja nézni, mit tart társaságáról nyilván az adóhivatal a törzsadataiban és az adófolyószámláján.
  • Mivel a társaságok kötelezettek iparűzési adó fizetésére, szükséges lesz az is, hogy a székhely szerinti önkormányzatnál tájékozódjon esetleges, még el nem évült tartozásai felől.
  • A végelszámolási és felszámolási folyamatnak is vannak teendői, ebben az időszakban is bevallásokat és beszámolókat kell eljuttatni az adóhivatalhoz.

Adótanácsadóként biztosan mondhatom, hogy a rég elfeledett társaságok dossziéi is csak akkor kerülnek véglegesen nyugalomba a cégbíróság polcain, ha tulajdonosaik végigcsinálják a végelszámolás vagy a felszámolás – alvó cégek esetében – nem annyira bonyolult procedúráját.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni sorozatunk további részeiről sem, iratkozzon fel hírlevelünkre!