Címke: számvitel

Adó jogszabály változások – 3. rész – 2017. június

Folytatjuk a 2017. júniusi fontosabb adóváltozások bemutatását.

Írásunk harmadik részében az egyszerűsített vállalkozói adó, illeték, társadalombiztosításról szóló törvény, egészségügyi hozzájárulás, adózás rendje fontosabb változásit vázoljuk fel. 

EVA

Osztalékadót kiváltó adó

A számviteli törvény osztalékfogalom változásai miatt, az osztalékadót kiváltó adó alapjából levonható a mérlegben kimutatott osztalékelőleg követelés könyv szerinti értéke, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.

Hatálybalépés: 2017. adóévtől

Illeték

Lakáscsere

Jó hír, hogy azok a magánszemélyek is érvényesíthetik a lakáscseréhez kapcsolódó illetékalap kedvezményt, akik nem magánszeméllyel cserélnek lakást.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Kisebb forgalmi értékű lakás

Olyan esetben, amikor a magánszemély lakást vásárol és várhatóan a megvásárolt lakás értékénél magasabb áron értékesíti meglévő lakását, lehetősége van arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy a lakásszerzéstől számított egy éven belül szeretné igénybe venni a kisebb forgalmi értékű lakásszerzéshez kapcsolódó illetékmentességet.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

TB

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

Mentesül a biztosítási kötelezettség alól, nem kell utána járulékokat fizetni, a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja.

Nem kell

  • szociális hozzájárulási adót,
  • egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Hatálybalépés: 2017. július 1.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A 2017. évi, 7 110 forintos mérték 7 320 forintra növekszik.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Eho

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Arra a hónapra, adóévre kell először alkalmazni, amikor az új mérték hatálybalépett.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Adózás rendje

Külföldi bankszámlák

Be kell jelenteniük külföldi bankszámlaszámukat a Magyarországon bejegyzett, belföldi gazdasági társaságoknak.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Székhelyszolgáltatás

Azok a gazdasági társaságok, akik 2017. január 1. megelőzően székhelyszolgáltatást vettek igénybe és ez az igénybevétel fennáll, ezt az tényt az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

Bejelentési határidő: 2017. szeptember 29.

Megbízható adózó

A kedvező mulasztási bírság és adóbírság kiszabása eddig akkor nem volt alkalmazható, ha az adóhatóság olyan adóhiányt állapított meg, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezte. A jogszabály szövegében annyi változás történt, hogy most már, az adóhatóságnak elég adókülönbözetet megállapítania, ahhoz, hogy az adózó elveszítse megbízható adózói minősítését.

Mik jelentenek ezek a fogalmak?

Adókülönbözet, a bevallott vagy bevallani elmulasztott adó alapján az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete

Adóhiánynak minősül, az adózó terhére megállapított adókülönbözet akkor, ha ezt az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Ha az adózónak túlfizetése van az eredeti esedékesség napján és ez a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll, nem keletkezik adóhiány

Így hiába lesz megfizetve az adózó be nem vallott vagy rosszul bevallott adója az adóhatóság felé, már a megállapított adókülönbözet is a megbízható adózói minősítés elvesztését fogja jelenteni.

Hatálybalépés: 2017. június 20.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Fontos változás a számviteli törvényben a könyvvizsgálatra vonatkozóan

2013. november 30-i hatállyal fontos számviteli törvényváltozást szavazott meg az országgyűlés a könyvvizsgálatra kötelezettekkel kapcsolatban, amelyet már a 2013. évi beszámoló elfogadásánál is alkalmazni kell.

Ön tudja, hogy társaságát érinti-e a 2013-as számviteli törvény változás?

A lényeges változás bemutatása előtt összefoglaljuk az eddig is létező szabályokat.

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e. Ennek megfelelően megbizonyosodnak arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről és eredményességéről.

A számviteli törvény minden vállalkozásra kötelezően előírja a könyvvizsgálatot, de léteznek kivételek. Ekkor a vállalkozás mentesül a kötelezettség alól.

Az Ön cége kivétel a számviteli törvény szerint kötelező könyvvizsgálat alól?

A számviteli törvény szerint mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól az a vállalkozó, akinél az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  • Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot (a 2014. üzleti évre ez a határ már 300 millió forint).
  • Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
  • A jogelőd nélkül alapított vállalkozásnál a tárgyévi várható adatokat kell figyelembe venni.

Ki nem alkalmazhatja a kivétel szabályokat?

  1. akire kötelező könyvvizsgálatot ír elő a jogszabály
  2. a takarékszövetkezet
  3. a konszolidálásba bevont vállalkozás
  4. a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
  5. az a vállalkozó, aki a megbízható és valós kép érdekében – kivételes esetben – eltér a számviteli törvény előírásaitól

Miben változtat ezeken a feltételeken a 2013. november 30-án elfogadott módosítás?

Nem mentesül a tárgyévet követő évben a könyvvizsgálati kötelezettség alól az a vállalkozás – annak ellenére, hogy a kivétel szabályokba beletartozik –, amelynek a tárgy üzleti év mérlegforduló napján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

Milyen kötelezettségei vannak az ügyvezetőnek, ha a számviteli törvény előírásai szerint vállalkozása könyvvizsgálatra köteles a tárgyévet követő évben?

Tájékoztatni köteles a társaság legfőbb döntéshozó szervét, hogy a tárgyévi beszámolót az arra előírt határidőig előterjeszti. Ennek elfogadásakor a legfőbb döntéshozó szerv köteles lesz a beszámoló elfogadásával együtt a következő üzleti évre a társaság könyvvizsgálóját is megválasztani.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat! Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Számviteli törvényi változások, amiről Önnek is tudnia kell

Van-e a számviteli törvénynek olyan változása, amiről nem elég, ha csak a könyvelője tud?

Cégvezetőként nem elég csak a piacszerzéssel foglalkoznia, még a számviteli törvény változásaira, a könyvelésre is oda kell figyelnie?

Igen, vannak olyan fontos számviteli törvényi változások, amelyeket egy cégvezetőnek is fontos ismernie, különben a megtermelt profitját bírságokra fogja költeni.
Késő ezekkel a jogszabályi követelményekkel akkor szembesülni, amikor könyvelési anyagát viszi el a könyvelőjéhez, mert akkor már elkésett azzal, hogy ezeknek a követelményeknek meg tudjon felelni.

Az egyik legfontosabb, a társaság vezetőjét érintő változása a számviteli törvénynek, hogy 2013. január 1-től nem fizethetünk bármennyit készpénzben!

Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók között szerződésenként, egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint készpénzforgalom engedélyezett!
Ha ezt a számviteli szabályt nem tartjuk be, akkor a 1,5 millió forintot meghaladóan kifizetett készpénzrész után 20% mulasztási bírságot kell a költségvetésbe átutalnunk.

A továbbiakban időtakarékosan végigvesszük az összes fontos információt, amit evvel a témával kapcsolatban minden vállalkozónak tudnia kell.

Kik a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók?

  • belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (pl. Bt., Kkt., Kft., Nyrt., Zrt.)
  • általános forgalmi adó fizetésére kötelezettet magánszemély (pl. egyéni vállalkozó, telket sorozatjelleggel értékesítő)

Milyen kifizetésekre vonatkozik ez a számviteli szabály?

  • azokra az ellenértékként kifizetett összegekre, amikor az egyik társaság szerződésben meghatározott, tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt vagy termékértékesítést végez egy másik társaság részére
  • ha a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást adómentesen végzi a társaság, akkor az adómentes összeg nem haladhatja meg a számviteli törvény szerinti 1,5 millió forintot
  • ha a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást általános forgalmi adó felszámításával végzi a társaság, akkor az általános forgalmi adóval növelt ellenérték nem haladhatja meg a számviteli törvény szerinti 1,5 millió forintot
  • a kölcsönvevő által fizetendő kamatra

Mire nem vonatkozik a számviteli szabály?

  • hitel, kölcsön felvételére, visszafizetésére
  • elszámolási előlegek nyújtására, visszafizetésére
  • kötbér, késedelmi kamat, kártérítésre
  • osztalékfizetésre

Mi nem minősül a számviteli szabály szerint készpénzfizetésnek?

  • ha a fizetésre kötelezett a másik fél bankszámláját vezető bankjánál fizet be készpénzt
  • ha a fizetésre kötelezett csekket állít ki
  • vagyis nem minősül készpénzfizetésnek, ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla jóváírás vagy terhelés

Mi minősül egy szerződésnek?

  • a keretszerződésen belüli egyedi megállapodások, lehívások
  • a folyamatos szerződések

Mi nem minősül egy szerződésnek?

  • keretszerződés, mert nem egy önálló szerződéstípus, hanem hosszabb időszak vonatkozásában rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit
  • többszöri árubeszerzés egy hónapon belül, ugyanattól a gyártótól vagy kereskedőtől

Mi az, amit a könyvelőjének még jelentenie kell az adóhivatal felé?

Ezek a jelentések nem vonnak maguk után semmilyen szankciót, csak a teljes kép érdekében tesszük közzé az adóhivatal által megfigyelt készpénzfizetéses akciókat.

  • minden olyan készpénzfizetést, amelyet kapcsolt vállalkozása felé teljesít, és meghaladja az 1 millió forintot
  • minden olyan készpénzfizetést, amelyet bármely más társaság felé teljesít és meghaladja a 2 millió forintot

Ebben a vonatkozásban nemcsak az értékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét kell figyelembe venni, hanem minden típusú kifizetést (pl. hitel, kölcsön nyújtás), kivéve, ha az végső fogyasztó felé történik.

Ha bármi kérdése maradt a témával kapcsolatban, vegye igénybe ingyen Skype tanácsadási szolgáltatásunkat!

Számvitel – adózás, avagy hihetetlen év végi adócsökkentő titkok – 2/2. rész

Nagyon várta már, hogy megismerhesse azokat a további kedvezményeket, amelyekkel adóbevallása kitöltésekor, a számviteli beszámoló véglegesítése előtt, adóját a lehető legkisebbre csökkentheti?

A cikk első részében már több praktikus és könnyen hasznosítható tippet olvashatott az adótanácsadó tollából, ebben a bejegyzésünkben ismét igyekszünk előnyös tanácsokkal ellátni, melyekkel akár jelentősen mérsékelheti cége adóját.

Adótanácsadónk bejegyzéséből láthatta, hogy nem kell feltétlenül minimalizálnia számviteli eredményét mindenféle költségek elszámolásával, hiszen a kedvezmények ismeretével és alkalmazásával elég, ha adóját tudja nullához közeli állapotra redukálni.

Az adó megtakarításának ez a módja mindenképpen kedvezőbb számviteli képet fest vállalkozásról!

Üzleti partnerei azt fogják látni, hogy ön jelentős eredménnyel, nyereségesen vezeti vállalkozását és sikerrel indulhat hitel felvétel vagy támogatási pályázatokon, hiszen nem a vállalkozás eredménye lesz nullához közeli, hanem csak annak fizetendő adója.

A továbbiakban is abban segítünk, hogy semmiképp se kelljen gazdagítania a gyógyszergyárak költségvetését fejfájást csökkentő pirulák bevételével.

Ma azokkal a kedvezményekkel ismerteti meg az adótanácsadó, amelyeket nem az adózás előtti eredményből, hanem a már kikalkulált adóból lehet igénybe venni, minimálisra csökkentve azt, a számviteli, mérleg szerinti eredmény magasan tartása mellett.

Milyen jogcímeken csökkentheti társasági adóját adótanácsadónk szerint?

  • tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz felvett hitel kamata
  • fejlesztési adókedvezmények

Tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz felvett hitel kamata

Hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybevett hitel kamata után, az adóévben fizetett hitel kamat 40%-a vonható le a társasági adóból. Mindaddig igénybe vehető a kedvezmény, amíg az eszköz a vállalkozás tulajdonában van. A kedvezmény maximális mértéke évente 6 millió forint, de legfeljebb a kalkulált adó 70%-a.

Ha hitelt vett fel bármilyen tárgyi eszköz beszerzéshez, ne felejtse el könyvelőjével megbeszélni ennek a lehetőségnek a kihasználását, mielőtt a számviteli beszámolója elkészül!

Fejlesztési adókedvezmények

Nem a mikro- inkább a kis- és még inkább a középvállalkozások által használható kedvezmény kategória.

Legalább 100 millió forint értékű különféle beruházások létesítése esetén vehető igénybe (élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtése, környezetvédelmi beruházások, állandóhelyű frekvenciasávok elektronikus hírközlő hálózatának fejlesztése, kutatás-fejlesztési beruházások, film-videógyártást szolgáló beruházásokra).

Az adókedvezmény a Kormány előzetes engedélye alapján realizálható, legfeljebb a kalkulált adó 80%-áig.

Adótanácsadónk fortélyai:
átirányítással támogasson hasznos kezdeményezéseket

A következőkben azt térképezzük fel, hogy milyen lehetőségei vannak arra, hogy kalkulált társasági adójával ne a költségvetést gazdagítsa, hanem saját döntése szerinti célra használja fel azt, úgy hogy egy forint plusz kiadásba se kerüljön a számviteli beszámolóban kalkulálthoz képest.

Ezekről a lehetőségekről 2012-ben már lecsúszott, de hogy 2013. évi számviteli beszámolója kapcsán saját döntése szerint rendelkezhessen társasági adójáról, ahhoz már most el kell kezdeni megtervezni a támogatni kívánt célt és összeget.

A támogatásra, adó átirányítására két lehetőség kínálkozik.

Látvány-csapatsportok támogatása

A jogszabályban meghatározott feltételek mellett a következő sportok támogathatók:

  • labdarúgás
  • kézilabda
  • kosárlabda
  • vízilabda
  • jégkorong

Előadó-művészeti szervezet támogatása

Az adókedvezmény az előadó-művészeti államigazgatási szerv igazolása alapján vehető igénybe, az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80%-ának megfelelő összegig.

Ez a két támogatási forma, nem jelent tényleges adómegtakarítást, de adófizetési többletet sem a vállalkozás számára, hiszen a jogszabályok alapján kötelezően befizetendő társasági adóról dönthető el, hogy azt a költségvetésbe fizeti-e a társaság vagy a lehetőségek közül választva, a saját maga által választott célra utalja át. Vagyis ezeket a támogatásokat a társaság nem a saját, hanem a költségvetés pénztárcájából finanszírozza meg.

Ezek a kedvezmények – mivel a támogatások összegét még az adott évi beszámoló összeállítása előtt kell meghatároznunk és átadnunk – adótanácsadói véleményem szerint csak akkor eredményeznek optimális adómegtakarítást, ha tervet készítünk a tárgyévi működés lehetséges számviteli bevételeire, költségeire és eredményére. Ezekkel együtt előkalkulációt kell készíteni a tervezett számviteli beszámolóban az éves fizetendő társasági adóra is, mivel az adókedvezmények csak annak 70%-áig vehetők igénybe.

Egyeztesse igénybe vehető adókedvezményeit könyvelőjével, könyvelőirodájával, adótanácsadójával.

Ha szüksége lenne arra, hogy év végi adóit optimalizáljuk, vegye igénybe Vészforgatókönyv vállalkozásoknak szolgáltatásunkat.