Címke: adózás

Fontos tudnivalók az osztalékfizetésről, adótanácsadónk tollából – 1. rész

10117707_sAdótanácsadói túravezetéssel lépésről lépésre megnézünk minden fontos dolgot, amit az ügyvezetőknek tudniuk kell az osztalékelőleg és osztalékfizetés szabályos tennivalóiról.

Az Ptk. változásával az osztalékelőleg és osztalék fizetésében lényeges változások következtek be. Ezeket a változásokat vesszük sorra.

Mi szükséges az osztalékelőleg fizetéshez adótanácsadónk szerint?

  • közbenső beszámoló – a Ptk. változásával megszűnt annak a lehetősége, hogy a beszámoló alapján a mérlegfordulónapot követő hat hónapon belül lehessen osztalékelőleg fizetésről határozni – minden osztalékelőleg fizetéshez közbenső beszámoló készítése szükséges
  • mérleg szerinti eredmény és szabad eredménytartalék – a tervezett osztalékelőleg összege nem haladhatja meg ennek a két saját tőkeelemnek az összegét
  • fedezet az osztalékelőleg kifizetéséhez – a társaság rendelkezzen megfelelő anyagi fedezettel az osztalékelőleg kifizetéséhez
  • osztalékfizetési korlát betartása – azt a szabályt az osztalékelőleg fizetésénél is be kell tartani, hogy a fizetendő osztalékkal csökkentett saját tőke összege nem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá
  • taggyűlési vagy közgyűlési jegyzőkönyv, amely osztalékelőleg fizetéséről határoz

A szempontok fogalommagyarázatát megtalálják előző cikkeimben, amit nem, azt pedig most megosztom önökkel.

Igazán nem terhelném olvasóimat ilyen adótanácsadói zsargonnal, de sajnos ezek megértése nélkül nem tudunk a témában tisztán látni.

Mi is az osztalékfizetési korlát?

A kifizetni kívánt osztalékelőleg összegével, a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege nem kisebb a jegyzett tőke összegénél.

Gyors adótanácsadói ismétlés!

Jegyzett tőke – az a pénzben és tárgyi apportban társaságnak átadott alapító tőke, amivel a társaságunkat megalapítjuk.

Eredménytartalék – a társaság több éves működése alatt évente kimutatott nyereségek vagy veszteségek (mérleg szerinti eredmények) összege. (Pl. ha a társaság első éve 500 ezer forint nyereség volt, második éve pedig 300 ezer forint veszteség, akkor az eredménytartalék ezek egyenlege, 200 ezer forint lesz.)

Mérleg szerinti eredmény – a társaság tárgyévi eredménye.

Saját tőke – az előző három kategória összege.

Vegyük hozzá a még ismeretlen két új adótanácsadói fogalmat!

Lekötött tartalék – egy sor esetben kell előírás szerint lekötött tartalékot képezni, azaz az adózott eredményből félretenni, csökkentve ezzel az osztalék alapjául szolgáló eredménytartalékot. Mi itt most csak a már ismert, KKV-k által jól használható, az adózás előtti eredményből félrerakható (s így az adózás alól kivonható) fejlesztési tartalékot említjük meg. Ebből tehát láthatjuk, hogy a lekötött tartalék egy olyan kategória, amelybe az eredménytartalék vagy a mérleg szerinti eredmény terhére teszünk félre bizonyos meghatározott összegeket.

Értékelési tartalék – a társaságoknak lehetőségük van arra, hogy a beszámolójukban a tevékenységüket szolgáló befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök) meghatározott körét évente, az üzleti év fordulónapján, piaci értéken értékeljék. Ez természetesen azt jelenti, hogy ha például egy tárgyi eszközünket már nullára írtuk az értékcsökkenések elszámolása folytán, de a piacon még mindig forgalomképes és eladható, akkor lehetséges ezt az eszközt a beszámolóban (mérlegben) ezen a piac által visszaigazolt eladási értéken szerepeltetni és így valósabb képet mutatni az adott vállalkozás vagyonáról.

A fogalmak tisztázása után, következő írásunkban adótanácsadói példával világítjuk meg az itt elmondottakat a jobb érthetőség kedvéért, és folytatjuk az osztalék és osztalékelőleg fizetési feltételeinek boncolgatását, mert további fontos, új információkat kell megosztanunk önökkel.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Diákmunka adótanácsadó szemmel – minden a szerződésen múlik! – 2. rész

A happy end mindig a történetek végén van. Nincs ez másképp egy adótanácsadónál sem!

Ezért a történet végén megosztom önökkel azokat a diákmunkára vonatkozó titkokat, amelyek a legkevesebb adófizetési kötelezettséget teszik lehetővé.

Adótanácsadó tippek:

Egyszerűsített foglalkoztatás

Adótanácsadói véleményem szerint ez az egyik legadótakarékosabb szerződési forma. A diákokra itt is az általános szabályok vonatkoznak, ebben a formában is bérjövedelem keletkezik.

Ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban teljesen részletes leírást olvashatnak adótanácsadónk egyik előző írásában, ezért itt csak az idevonatkozó leglényegesebb adótanácsadói szempontokat ismertetjük.

Ebben az esetben a diákmunka bérét nem terheli a fentiekben felsorolt járulékok és adók egyike sem, ha a nyolc órás napi bér a 4 510 forintot nem haladja meg. Ha a fizetendő bér ezt a mértéket meghaladja, akkor is csupán 16%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik.

Egy naptári hónapban legfeljebb 15 napig foglalkoztatható a diák megszakításokkal és maximális keresménye 67 650 forint lehet, ha a napi személyi jövedelemadó mentes keretet nem lépjük túl. Ebben az esetben diákunk semmilyen bevallásra nem lesz kötelezetett.

Ha havi 1 – 15 nap közötti foglalkoztatás keretében fizetünk ki a 98 000 forintos – az összehasonlíthatóság miatt, minimálbérrel megegyező – összeget, akkor mindössze 16% személyi jövedelemadót kell fizetnünk, így 82 320 forint lesz a diákkívánságok kielégítésére fordítható összeg.

Ebben a foglalkoztatási minőségben a havi 15 napos maximális foglalkoztatási keretet és a többi idevonatkozó szabályt, betartva bármilyen összegű jövedelem kifizethető, mindössze 16% személyi jövedelemadó megfizetése mellett.

Adótanácsadói figyelmeztetés, a napi 4 510 forintos határ túllépése kötelezetté teszi a diákot személyi jövedelemadó bevallás készítésére is.

Háztartási munka

Nagyon sok diák vállal ilyen jellegű munkát, és adótanácsadóként csak javasolni tudom ezt a formát, ezért érdemes tudni, hogy milyen feltételek vonatkoznak rá.

Kizárólag természetes személy (magánszemély) mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására terjedhet ki.

Ilyenek:

  • lakás takarítása
  • főzés
  • mosás
  • vasalás
  • gyermek felügyelete
  • házi tanítás
  • otthon gondozás és ápolás
  • házvezetés
  • kertgondozás

Ha a diák kizárólag ilyen feltételekkel végez munkát, akkor a kapott jövedelmet, összeghatár nélkül, sem személyi jövedelemadó sem járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

Adótanácsadói trükk:

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett diákmunka

A diáknak semmiféle járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik, pusztán a 16% személyi jövedelemadót kell a diákkeresmény után megfizetni.

Ez a foglalkoztatási forma, nettó jövedelem szempontjából teljesen megegyezik az egyszerűsített munkavállalás keretében szerzett, napi 4 510 forintot meghaladó jövedelem kifizetés nettó összegével. Abban viszont sokkal szabadabb, hogy nem korlátozódik havi 15 foglalkoztatható napra.

Ennek a foglalkoztatási formának egyik igen nagy előnye, hogy a diák nincs kiszolgáltatva a foglalkoztatójának, hiszen a foglalkoztatóval egy szövetkezet áll kapcsolatban, így a diák az elvégzett munkája ellenértékéhez garantáltan hozzá fog jutni.

Nagyon fontos tudnivalók!

  • Ha bárki, bármilyen munkára szerződik, mindenképpen kérje, hogy azt foglalják írásba.
  • Az írásba foglalt szerződést csak alapos átolvasás után szabad aláírni.
  • A diákok ösztöndíja adómentes jövedelem, így azt a személyi jövedelemadó bevallásban nem kell szerepeltetni.

Láthattuk, hogy szünidős gyermekeink elkölthető jövedelme szempontjából egyáltalán nem mindegy milyen szerződés keretében végezik ugyanazt a munkát. Sajnos gyakran a foglalkoztatók sincsenek tisztában ezekkel a foglalkoztatási formákkal, ezért segítséget nyújthat cikkünk már a foglalkoztatóval való tárgyaláskor a szerződés megkötése előtt is!

Ha a továbbiakban is velünk szeretne tartatni, meg szeretné ismerni adótanácsadónk és könyvelőirodánk praktikáit, hasznos információit, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Számvitel – adózás, avagy hihetetlen év végi adócsökkentő titkok – 2/2. rész

Nagyon várta már, hogy megismerhesse azokat a további kedvezményeket, amelyekkel adóbevallása kitöltésekor, a számviteli beszámoló véglegesítése előtt, adóját a lehető legkisebbre csökkentheti?

A cikk első részében már több praktikus és könnyen hasznosítható tippet olvashatott az adótanácsadó tollából, ebben a bejegyzésünkben ismét igyekszünk előnyös tanácsokkal ellátni, melyekkel akár jelentősen mérsékelheti cége adóját.

Adótanácsadónk bejegyzéséből láthatta, hogy nem kell feltétlenül minimalizálnia számviteli eredményét mindenféle költségek elszámolásával, hiszen a kedvezmények ismeretével és alkalmazásával elég, ha adóját tudja nullához közeli állapotra redukálni.

Az adó megtakarításának ez a módja mindenképpen kedvezőbb számviteli képet fest vállalkozásról!

Üzleti partnerei azt fogják látni, hogy ön jelentős eredménnyel, nyereségesen vezeti vállalkozását és sikerrel indulhat hitel felvétel vagy támogatási pályázatokon, hiszen nem a vállalkozás eredménye lesz nullához közeli, hanem csak annak fizetendő adója.

A továbbiakban is abban segítünk, hogy semmiképp se kelljen gazdagítania a gyógyszergyárak költségvetését fejfájást csökkentő pirulák bevételével.

Ma azokkal a kedvezményekkel ismerteti meg az adótanácsadó, amelyeket nem az adózás előtti eredményből, hanem a már kikalkulált adóból lehet igénybe venni, minimálisra csökkentve azt, a számviteli, mérleg szerinti eredmény magasan tartása mellett.

Milyen jogcímeken csökkentheti társasági adóját adótanácsadónk szerint?

  • tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz felvett hitel kamata
  • fejlesztési adókedvezmények

Tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz felvett hitel kamata

Hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybevett hitel kamata után, az adóévben fizetett hitel kamat 40%-a vonható le a társasági adóból. Mindaddig igénybe vehető a kedvezmény, amíg az eszköz a vállalkozás tulajdonában van. A kedvezmény maximális mértéke évente 6 millió forint, de legfeljebb a kalkulált adó 70%-a.

Ha hitelt vett fel bármilyen tárgyi eszköz beszerzéshez, ne felejtse el könyvelőjével megbeszélni ennek a lehetőségnek a kihasználását, mielőtt a számviteli beszámolója elkészül!

Fejlesztési adókedvezmények

Nem a mikro- inkább a kis- és még inkább a középvállalkozások által használható kedvezmény kategória.

Legalább 100 millió forint értékű különféle beruházások létesítése esetén vehető igénybe (élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtése, környezetvédelmi beruházások, állandóhelyű frekvenciasávok elektronikus hírközlő hálózatának fejlesztése, kutatás-fejlesztési beruházások, film-videógyártást szolgáló beruházásokra).

Az adókedvezmény a Kormány előzetes engedélye alapján realizálható, legfeljebb a kalkulált adó 80%-áig.

Adótanácsadónk fortélyai:
átirányítással támogasson hasznos kezdeményezéseket

A következőkben azt térképezzük fel, hogy milyen lehetőségei vannak arra, hogy kalkulált társasági adójával ne a költségvetést gazdagítsa, hanem saját döntése szerinti célra használja fel azt, úgy hogy egy forint plusz kiadásba se kerüljön a számviteli beszámolóban kalkulálthoz képest.

Ezekről a lehetőségekről 2012-ben már lecsúszott, de hogy 2013. évi számviteli beszámolója kapcsán saját döntése szerint rendelkezhessen társasági adójáról, ahhoz már most el kell kezdeni megtervezni a támogatni kívánt célt és összeget.

A támogatásra, adó átirányítására két lehetőség kínálkozik.

Látvány-csapatsportok támogatása

A jogszabályban meghatározott feltételek mellett a következő sportok támogathatók:

  • labdarúgás
  • kézilabda
  • kosárlabda
  • vízilabda
  • jégkorong

Előadó-művészeti szervezet támogatása

Az adókedvezmény az előadó-művészeti államigazgatási szerv igazolása alapján vehető igénybe, az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80%-ának megfelelő összegig.

Ez a két támogatási forma, nem jelent tényleges adómegtakarítást, de adófizetési többletet sem a vállalkozás számára, hiszen a jogszabályok alapján kötelezően befizetendő társasági adóról dönthető el, hogy azt a költségvetésbe fizeti-e a társaság vagy a lehetőségek közül választva, a saját maga által választott célra utalja át. Vagyis ezeket a támogatásokat a társaság nem a saját, hanem a költségvetés pénztárcájából finanszírozza meg.

Ezek a kedvezmények – mivel a támogatások összegét még az adott évi beszámoló összeállítása előtt kell meghatároznunk és átadnunk – adótanácsadói véleményem szerint csak akkor eredményeznek optimális adómegtakarítást, ha tervet készítünk a tárgyévi működés lehetséges számviteli bevételeire, költségeire és eredményére. Ezekkel együtt előkalkulációt kell készíteni a tervezett számviteli beszámolóban az éves fizetendő társasági adóra is, mivel az adókedvezmények csak annak 70%-áig vehetők igénybe.

Egyeztesse igénybe vehető adókedvezményeit könyvelőjével, könyvelőirodájával, adótanácsadójával.

Ha szüksége lenne arra, hogy év végi adóit optimalizáljuk, vegye igénybe Vészforgatókönyv vállalkozásoknak szolgáltatásunkat.

Számvitel – adózás, avagy hihetetlen év végi adócsökkentő titkok – 1/2. rész

Itt van az év vége, és összeszorul a gyomra, ha arra gondol, hogy könyvelője megint horribilis összeget fog mondani, amikor közli a számviteli beszámoló és adóbevallások elkészítésekor kalkulált fizetendő adóit?

Barátaitól hallott már arról, hogy mindenféle kedvezményeket lehet igénybe venni a társasági adóból, de nem tudja, mik ezek, és könyvelője sem tájékoztatja róluk?

A számvitel sokak által rejtett kiskapui

A könyvelő nem adótanácsadó, nem adószakértő, hanem egy olyan személy, aki a számvitel törvényi előírásai szerint végzi könyvelési munkáját és tesz eleget az abban előírtaknak. Ha ez így van, akkor nincs miért aggódnia, egy esetleges ellenőrzés mindent rendben fog találni, hiszen minden adót a maximálisan befizethető mértékben teljesített. A könyvelők többsége – szakmájánál fogva – mindig is erre fog törekedni, mert nem szeretne semmilyen általa átláthatatlan jogszabályok biztosította kedvezményekkel adót csökkenteni. Talán éppen ezért sem bízhat mindent a könyvelőjére. 

De nem kell fejfájáscsillapítókat szednie, nyugodtan dőljön hátra, mert ebben a bejegyzésünkben éppen ezeket a társasági adóalapkedvezményeket fogjuk ismertetni!

Fontos, hogy tudjon ezekről a kedvezményekről, ezért összeállítottunk egy rövid listát a mikro-, kis- és középvállalkozások számára leginkább igénybe vehető 2012. évi adóalapkedvezményekről, amelyeket a számviteli beszámoló összeállításakor – befizetendő társasági adója terhére – még érvényesíthet.

A legfontosabb számviteli és adó trükkök:

milyen jogcímeken csökkentheti társasági adóalapját?

  • korábbi évek elhatárolt vesztesége
  • lekötött tartalékba átvezetett, tárgyévi adózás előtti eredmény
  • kedvezmény az iskolarendszerű képzésben közreműködve tanulók után
  • kedvezmény a szakképző iskolai tanulók után
  • a kapott jogdíjbevétel 50%-a
  • kutatási-, fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos kedvezmény
  • legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása
  • foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományának növekedése
  • közhasznú szervezetek támogatása
  • új műszaki berendezés, gépek, berendezések beruházása, ingatlanfelújítás, -bővítés, -átalakítás, szellemi termékek beszerzése
  • korábban munkanélküli személy foglalkoztatása

Ezek közül nézzük meg most azokat, amik sok vállalkozást érinthetnek.

Korábbi évek elhatárolt vesztesége a számvitelben

Ha voltak a korábbi években számviteli beszámolójában kimutatott veszteségei, akkor a veszteségeket keletkezésük sorrendjében lehet figyelembe venni, az idei év adóalapjának csökkentéseként, tehát először a korábbi veszteséget kell elszámolni, felhasználni. A 2012. évtől kicsit korlátosabban, mert nem lehet a teljes adóalapot veszteséggel lecsökkenteni, csak annak a felét. Ezt, reményeim szerint, minden könyvelő és könyvelőiroda tudja.

Lekötött tartalékba áthelyezett tárgyévi eredmény

A tárgyévi számviteli eredmény felét „félre” tudjuk tenni, könyvelői nyelven lekötött tartalékba helyezzük, és ezzel kivonjuk a tárgyévi adózás alól.

Mit lehet ezzel a félretett adózatlan eredménnyel tenni?

A következő négy adóévben a félretett összegnek megfelelő összeget tárgyi eszközökre (ingatlanok, gépek-, berendezések) vagy immateriális javakra (pl. szoftverek, egyéb szellemi termékek) kell elkölteni. Úgy képzeljük el az egészet, mintha a következő négy évben beszerzendő eszközöknek az értékcsökkenését előrehoztuk volna, és valójában ez is történik.

Ez likviditási szempontból is segíti a vállalkozásokat, hiszen ebben a gazdasági környezetben már azzal is rengeteget nyerünk, ha az adó megfizetését későbbre tudjuk halasztani, és attól függően, hogy milyen eszközbeszerzésre készülünk, lehet ez akár igazi adómegtakarítás is.

Például: egy vállalkozás iroda céljára ingatlant szeretne vásárolni.

Ha megveszi az ingatlant, akkor az érte fizetett összeg nem fogja csökkenteni a társasági adó alapját, mert nem számolható el költségként. Az ingatlan értéke, mivel annak a társasági adó szerint megengedett értékcsökkenése 2%, ötven év alatt fog értékcsökkenésként becsöpögni a vállalkozás adóalapjának csökkentésébe.

Ha ezt az ingatlant úgy vásároljuk meg, hogy a vásárlás előtti évek számviteli beszámolójában kimutatott társasági adóalap – vagy adóalapok – felét adózatlanul félretesszük, akkor az olyan, mintha a vásárlás előtti pár évben teljesen elszámolnánk az ingatlan értékcsökkenését, és lássuk be, ez nem mindegy.

Ha azt vesszük, hogy ötven év alatt egyenlő részletekben, vagy egy–négy év alatt előre azonnal adóalapot tudunk csökkenteni, akkor ezt nyugodtan nevezhetjük tényleges kedvezménynek.

Közhasznú szervezetek támogatása

A közhasznú tevékenység támogatására adott pénzösszegek elszámolhatók a számviteli törvény szerint ráfordításként, ami természetesen csökkenti az adóalapot, és ezenkívül a közhasznú szervezet igazolása alapján a támogatás összegének 20%-ával is csökkenthető az adóalap. Ha tartós adományozási szerződést kötünk, akkor további 20%-kal csökkenthető az adóalap. Amire nagyon figyeljünk, hogy a kedvezmény igénybevétele nem lehetséges a támogatott szervezet igazolása nélkül.

Új műszaki berendezés, gépek, berendezések beruházása, ingatlanfelújítás, -bővítés, -átalakítás, szellemi termékek beszerzése

Ha a társaság valamennyi tagja magánszemély, akkor a társaság 30 millió forintig vonhatja le az adózás előtti eredményből a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek beruházási értékét, az ingatlanfelújítás, -bővítés, rendeltetés-változás, átalakítás értékét és a korábban még használatba nem vett szellemi termékek bekerülési értékét.

Ez pontosan azt jelenti, hogy az ilyen eszközök beszerzési árát duplán el tudjuk számolni a számviteli beszámoló összeállításakor, társasági adóalapcsökkentő tételként.

Az ismertetett adóalapkedvezményeken kívül vannak olyan kedvezmények is, amelyeket nem az adózás előtti eredményből, hanem a kalkulált adóból vonhat le a számviteli beszámoló elkészítésekor.

Ezekkel találkozhat két hét múlva, ha velünk tart. 

Mindenképpen kérdezze meg könyvelőirodáját, ha úgy érzi, hogy ezek közül a kedvezmények közül bármelyik vonatkozhat Önre.

Ha szüksége lenne arra, hogy év végi adóit optimalizáljuk, vegye igénybe Vészforgatókönyv vállalkozásoknak szolgáltatásunkat.