Címke: tao

Mit válasszak ÁFA-sként, TAO, EVA vagy KATA? – 4. rész

szer1Adótanácsadóként továbbvezetem önöket az adózási formák választásának rögös útjain, és azt fogjuk megnézni, hogy hogyan tudunk választani az eva és a társasági adó között.

Már nagyon sok információ áll rendelkezésükre az egyes választható adózási formákról, de ahhoz, hogy biztosan tudjanak dönteni, hiányzik még egy kérdéskör körbejárása.

Hogyan tudjuk eldönteni áfakörös adózóként, hogy meddig érdemes választanunk az evát, és mi az az értékhatár, ami fölött vissza kell térjünk a társasági adó hatálya alá?

Cikksorozatom befejező részében erre a kérdésre adom meg a választ.

Eva vagy tao?

Előző cikkemben átismételtük azokat a fontos dolgokat, amelyeket vizsgálatunk szempontjából az eváról tudni kell, most idézzük fel ugyanezt a társasági adóval kapcsolatosan.

Milyen vizsgálatunk szempontjából fontos információkat tudunk a tao-ról?

  • Általános adózási forma.
  • A bevételek és költségek különbözete után 10% társasági adót kell fizetni 500 millió forint adóalapig.
  • Ha az adózott eredményhez a tulajdonosok hozzá szeretnének jutni, akkor osztalékként kell azt kifizetni, 16% személyi jövedelemadó és 450 eFt-os maximumig 14%-os egészségügyi hozzájárulás mellett.

Hol van az értékhatár, amely alatt érdemes az evába bejelentkezni?

Egyszerűsítő feltételezések:

  • az árbevétel-szerző tevékenység áfás
  • a társaság éves bevétele 30 millió forint
  • nincsenek elszámolható költségek
  • csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
  • társasági adózási formát választott társaság az adózott eredményt teljes egészében a tagok osztalékaként fizeti ki
  • a táblázatok adatai ezer forintban értendők

Megnevezés

TAO

EVA

Áfá-t is tartalmazó bevétel 30 000 30 000
Áfa 6 378 6 378

Adóalap

23 622
30 000
Társasági adó 2 362  –
Osztalék személyi jövedelemadója 3 402
Osztalék egészségügyi hozzájárulása 450
Iparűzési adó 472 300
EVA  – 11 100

Összes adó a társasági adóban

13 064

Összes adó az evá-ban

11 400

Adótanácsadói összehasonlító táblázatomból látszik, hogy az eva lehetséges maximumának kihasználása 1,7 millió Ft adómegtakarítást eredményez, tehát érdemes ezzel a bevételi határral az evába bejelentkezni.

E fölött, sajnos, már nem a saját döntésünk, hogy milyen adózási formát válasszunk, ha adót akarunk megtakarítani. Csak a társasági adózás marad.

Következtetések

Korlátolt felelősségű társaságok

Az eva választása 30 000 eFt-ig adóhatékony, és lehetséges, a fölött a társasági adózási forma nem hoz ugyan adómegtakarítást, de választása kötelező.

Betéti társaságok

Kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra vonatkozik. (A nem kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra a korlátolt felelősségű társaságoknál leírtak vonatkoznak.)

A kata választása főállású vállalkozóként 17 240 eFt-ig eredményez adómegtakarítást, a fölött 30 000 eFt-ig lehetséges és adóspóroló az eva választása. A 30 000 eFt-os határt túllépve pedig már csak a társasági adó hatálya alatt lehetséges az adózás.

(Mellékállású vállalkozó esetében ez kicsit módosul ez a határ, 19 270 eFt bevételig érdemes katát választani és csak e fölött, 30 000 eFt-ig evát.)

Végére értünk sok olvasóm kérésére tett kirándulásunknak. Remélem, a számok nem elrettentik, hanem segítik a leírtak megértését, de magyarázkodás helyett röviden azt is mondhatnám „Önök kérték”!

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Mit válasszak áfamentesként – TAO, EVA vagy KATA? – 1. rész

bookkeeping-615384_640Mindenki érzi, hogy nem mindegy, milyen formában adózik, de sokan nem tudják, hogyan döntsenek egyik vagy másik mellett.

Sokan kérték, hogy próbáljam egzakttá tenni, számszerűsíteni azt, hogy kinek milyen adózási formaválasztás hozná meg a legnagyobb adómegtakarítást.

A feladat nehéz, de adótanácsadóként azt látom, hogy az ügyvezetőknek sok fejtörést okoz, ez a választás, ezért megpróbálkozom vele.

Annál is inkább mivel, nagyon sok olyan társasággal találkozom, amely nem jól választja meg adózási formáját, pedig egy jó választás több százezer forinttal gazdagíthatná pénztárcájukat.

Jól választani csak úgy lehet, ha számításokat készítünk.

Segíthetnek ebben az előző évek adatai és az előrejelzések, de bizonyos feltételek megléte mellett, általánosságban is meghatározható, hogy mely forma mellett lehet a legkevesebb adót fizetni.

Az adózási formák megválasztásánál nem mindegy, hogy a társaság bejelentkezett-e az áfa körbe vagy sem, ezért külön mutatom be az adómentes és az áfa körbe bejelentkezettek választási optimumát.

Mai cikkemben azt vizsgálom meg, hogy mikor érdemes a társasági adó és mikor az eva-s adózási formát választani, ha a társaság áfa mentes tevékenységet végez (tárgyi adómentes) vagy valamilyen oknál fogva alanyi adómentességet választott, persze azt csak 6 millió forint árbevételig.

Áfa mentesek – TAO vagy EVA?

Milyen vizsgálatunk szempontjából fontos információkat tudunk az tao-ról?

  • Általános adózási forma, ha semmilyen egyéb adózási formát nem választottunk, akkor társasági adót fogunk fizetni.
  • A bevételek és költségek különbözete után 10% társasági adót kell fizetni 500 millió forint adóalapig.
  • Ha az adózott eredményhez a tulajdonosok hozzá szeretnének jutni, akkor osztalékként kell azt kifizetni, 16% személyi jövedelemadó és 450 eFt-os maximumig 14%-os egészségügyi hozzájárulás mellett.

Milyen vizsgálatunk szempontjából fontos információkat tudunk az eva-ról?

  • Akkor választható, ha a társaság már legalább 2 üzleti éve működik.
  • A kiszámlázható áfá-t is tartalmazó árbevétel maximum 30 millió forint lehet, amely nem időarányos, tehát ha egy társaság év közben megszünteti a működését, akkor is a maximumot számlázhatta ki.
  • Áfa szempontjából speciális eset, a kimenő számlákon fel kell számítani az adott tevékenységre vonatkozó áfát, de e miatt nem lesz a társaság áfa fizetésre kötelezett, nem kell áfa bevallást adnia a társaságnak. Mai vizsgálódásunkban azonban, ezt nem vesszük figyelembe, hiszen az áfa mentesek adózási formaválasztásával foglalkozunk.
  • Az adó mértéke 37%, amit a számla bruttó, fizetendő összegéből kell megfizetni, mai vizsgálódásunk szerint ez megegyezik a számla nettó összegével.

A szemléletesség kedvéért összeállítottam egy táblázatot, amellyel azt mutatom meg, hogy az eva szerint megengedett maximális árbevétel kiszámlázása mellett, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a két adózási formában.

Egyszerűsítő feltételezések:

  • az árbevételszerző tevékenység áfa mentes
  • a társaság éves bevétele 30 millió forint
  • nincsenek elszámolható költségek
  • csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az éves adófizetésben
  • társasági adózási formát választott társaság az adózott eredményt, teljes egészében a tagok osztalékaként fizeti ki
  • a táblázatok adatai ezer forintban értendők

Megnevezés

TAO

EVA

Bevétel 30 000 30 000
Adóalapot csökkentő költségek
Adóalap 30 000 30 000
Társasági adó 3 000
Osztalék személyi jövedelemadója 4 320
Osztalék egészségügyi hozzájárulása 450
Iparűzési adó 600 300
EVA 11 100
Összes adó a társasági adóban 8 370
Összes adó az eva-ban 11 400

Jól látszik, hogy ha áfa mentes tevékenységet folytatunk, éves szinten 30 millió forint bevétellel rendelkezünk és nem akarjuk a költségvetés feneketlen bugyrát plusz 3 millió forinttal megtömni, akkor tilos az eva választása.

Most megnézzük, mi az a bevételi értékhatár, amíg ez az állítás igaz.

Megnevezés

TAO

EVA

Bevétel 3 879 3 879
Adóalapot csökkentő költségek
Adóalap 3 879 3 879
Társasági adó 388
Osztalék személyi jövedelemadója 559
Osztalék egészségügyi hozzájárulása 450
Iparűzési adó 78 39
EVA 1 435
Összes adó a társasági adóban 1 474
Összes adó az eva-ban 1 474

Ezek után adótanácsadóként nagyon remélem, hogy ha valaki olyan tevékenységet végez, amely az áfa törvény szerint mentes az adó alól, vagy alanyi mentességet választott, akkor és csak is akkor jelentkezik be az eva törvény hatálya alá, ha kizárólag költség nélküli (szellemi) tevékenységet végez és éves bevétele nem haladja meg a 3 879 eFt-ot!

Ebben az esetben ugyanis megegyezik az eva mértéke a társasági adósként adózók adójának mértékével, illetve e bevétel alatt kevesebb a fizetendő adók összege az eva-ban.

Természetesen úgy számolva az adókat, ahogyan az egyszerűsítő feltételeknél leírtam, hogy az adózott bevétel a társasági adós formánál is a vállalkozás tulajdonosai zsebében kössön ki.

Következő cikkünkben tovább segítjük választásukat az adózási formák között.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Változások a társasági adózásban 2015. – Adótanácsadói összefoglaló – 2. rész

5655696_sFolytatjuk adótanácsadói kitekintésünket a 2015. január 1-i társasági adó adóváltozásokra.

Adótanácsadónkkal folytatjuk a 2015. január 1-től érvényes, társaságok adózását lényegesen befolyásoló társasági adó változásainak bemutatását.

Előző cikkünkben a megváltozott kapcsoltvállalkozás-fogalmat, jövedelemminimum-számítást, veszteségelhatárolást és az adható támogatások változását mutattuk be.

Most pedig a nonprofit gazdasági társaságokra, üzleti vagy cégértékre, hiányra, a reklámadó társasági adót befolyásoló részére és társasági adóelőleg felajánlásra vonatkozó megváltozott szabályokat tekintjük át.

Nonprofit gazdasági társaság

Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján nem teljesíti a közhasznúság feltételeit, a két év vonatkozásában – vagy ha e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.

Új rendelkezés – Üzleti vagy cégérték

Az üzleti vagy cégérték esetében a társasági adóalap terhére legfeljebb 10%-os mértékű értékcsökkenést lehet elszámolni, kimutatásánál és kivezetésénél bizonyítani kell a rendeltetésszerű joggyakorlást.

Hogy a rendeltetésszerű joggyakorláson pontosan mit kell érteni, azt nem fejti ki a jogszabály.

Hiány – nem vállalkozás érdekében felmerült költség

Hiányzó eszköz könyv szerinti értéke abban az esetben nem elismert költség, ha a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó nem tett meg mindent a hiányból eredő károk mérséklésére.

Reklámadó – Társasági adó

Megszűnik a nyilatkozat nélküli reklámköltségek elszámolhatósági tilalma.

Éves szinten 30 millió forint felett szükséges csak társasági adó alapot növelni az elszámolt költséggel, ha

  • nem rendelkezünk nyilatkozattal,
  • nem tudjuk bizonyítani, hogy kértük a nyilatkozatot, de nem kaptuk meg,
  • a reklám-közzététel időpontjában a reklám szolgáltatója nem szerepelt az adóhivatal honlapján közzétett nyilvántartásban.

Új rendelkezés – Társasági adóelőleg felajánlása

Eddig úgy támogattuk a művészeti és sport szervezeteket, hogy közvetlenül a támogatottal kötöttünk szerződést, és a támogatási összeget, illetve a kiegészítő támogatást is nekik utaltuk át.

Lehetővé válik az adóhatóság felé tett nyilatkozat alapján a társasági adó előlegének befizetés előtti felajánlása a következő célokra:

  • filmalkotás támogatása
  • előadóművészeti szervezetek támogatása
  • látvány-csapatsport támogatása

Rendelkező nyilatkozattal a fizetendő havi  vagy negyedéves adóelőleg 50%-a irányítható át a fenti célok valamelyikére. Ha nem nyilatkoztunk, vagy a nyilatkozatunkon szereplő összeg nem éri el a fizetendő társasági adó 80%-át, akkor az adóelőleg-kiegészítésről (feltöltésről), vagy az adóról szóló bevallásban is rendelkezhetünk a felajánlott támogatás kiegészítéséről.

Ugyanabban az adóévben a társaság vagy a már megszokott módon teljesülő adókedvezményt érvényesítheti, vagy az adófelajánlást és a kapcsolódó jóváírást.

Mikor teljesíti az adóhivatal a társaság nyilatkozatát?

  • ha benyújtja a szükséges igazolásokat
  • ha nincs 100 ezer forintot meghaladó tartozása
  • ha eleget tesz adóelőleg, adó-kiegészítési, illetve adófizetési kötelezettségének

Miért is jó, ha nyilatkozunk?

2015. január 1-től

  • visszakapjuk az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének 7,5%-át
  • visszakapjuk a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének 2,5%-át,
  • a 7,5 illetve a 2,5% a társaság egyéb bevétele, de nem kell újra leadózni, mert adózás előtti eredményt csökkentő tétel
  • nyilatkozattal a fizetendő adó 80%-áról tudunk rendelkezni, közvetlen felajánlás esetén ez az arány 70%

Aki kedveli az oldalunkat, attól kérek egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Változások a társasági adózásban 2015. – Adótanácsadói összefoglaló – 1. rész

33922270_sAdótanácsadói kitekintés a 2015. január 1-ei társasági adó változásaira.

Eddig a kata és a személyi jövedelemadó változásokat tekintettük át, most adótanácsadónkkal eljutottunk a 2015. évre vonatkozó jogszabályi változások összefoglalásában a társasági adóhoz.

Mi változott?

Kapcsolt vállalkozás

A kapcsolt vállalkozás fogalmát már részletesen bemutattuk egy kétrészes cikkben, most csak a 2015. évi változásra koncentrálunk.

Új eset került be a törvénybe:

Az adózó és más személy, ha köztük – az ügyvezetés egyezőségére tekintettel – az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Tehát, ha két társaságnak ugyanaz a személy az ügyvezetője, akkor közöttük kapcsolt vállalkozási viszony jön létre.

A törvényi módosítás csak akkor tesz kapcsolttá két társaságot, ha a két ügyvezető személye azonos. Ha egymás közeli hozzátartozói, akkor nem.

Vigyázat, duplaadó-veszély!

Melyik adózási formát választók esetében életveszélyes ez a változás?

Az a két társaság, amelynek ugyanaz a személy az ügyvezetője, s az egyik evás, és beszámláz annak a másik társaságnak, akivel eddig nem volt a tulajdonviszonyok alapján kapcsolt vállalkozási jogviszonyban. A jogszabályi változások miatt, 2015. január 1-től ez a két társaság kapcsolttá vált és tudjuk, hogy ha egy eva-s társaság beszámláz olyan társaságnak, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban van, akkor a kiszámított eva kétszeresét köteles megfizetni.

Jövedelemminimum

Azok a társaságok, akik nem érték el az elvárt adózás előtti eredményt vagy adóalapot, két megoldás közül választhatnak:

  • nyilatkozatot tehetnek, indokolva a jövedelemminimum alatti adózás előtti eredményünket illetve adóalapjukat
  • megfizetik a jövedelemminimumot

Lényegesen változott a jövedelemminimum számítása, ami leginkább azokat a társaságokat fogja érzékenyen érinteni, amelyek esetében eladott áruk beszerzési értéke (elábé) vagy eladott közvetített szolgáltatás került elszámolásra.

A 2015. évi jövedelemminimum meghatározásánál ezeket a tételeket már nem lehet levonni a jövedelemminimum alapjából, a társaság gyakorlatilag a bevétel 2%-át fogja megfizetni jövedelemminimumként.

Veszteségelhatárolás

A jogszabályi változással szűkül az elhatárolt veszteség további évek eredménye terhére történő beszámíthatósága. A negatív adóalappal a társaság a következő 5 évben csökkentheti adózás előtti eredményét.

A másik lényeges változás, hogy a 2014. adóévig keletkezett veszteségeket legkésőbb a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.

A keletkezési sorrendben felhasználható elhatárolt veszteség szabály nem változott, és az sem, hogy az elhatárolt veszteség legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el.

Az átalakulás kapcsán átvett elhatárolt veszteség sem használható szabadon fel, csupán olyan arányban, amilyen arányt az átvett tevékenység bevétele képviselt az átalakulást megelőző 3 évben.

Ugyanez a szabály vonatkozik az elhatárolt veszteségre, többségi befolyás szerzése esetén is. Az elhatárolt veszteséget legfeljebb olyan arányban érvényesítheti a társaság, amilyen arányt a tevékenység a többségi befolyásszerzést megelőző 3 év átlagában képviselt.

Felsőoktatási intézmények támogatása – adóalap-csökkentés

Új támogatási forma.

A társaságok a felsőoktatási intézményeknek, felsőoktatási támogatási megállapodás keretében, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújthatnak támogatást. A támogatás összege elszámolható költségként és a támogatás összegének fele még egyszer csökkenti az adóalapot. Tehát a támogatás összegének 150%-a csökkenti a társasági adó alapját.

Ha felsőoktatási intézményeket és közhasznú szervezeteket is támogatunk, akkor adóalap-csökkentő kedvezményt maximum az adózás előtti eredmény összegéig érvényesíthetünk.

A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a társaság rendelkezzen a felsőoktatási intézmény igazolásával.

A felsőoktatási támogatási megállapodás felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás kell legyen.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!