Címke: kiva

2019. évi szociális hozzájárulási adó és a kiva – 4. rész

Eddig a szociális hozzájárulási adó és adókedvezmények 2019. január 1-től hatályos változásait tekintettük át.

Az eddigiekben áttekintést adtunk a szociális hozzájárulási adóról és az érvényesíthető kedvezményekről, most megnézzük, milyen szociális hozzájárulási adótípusú kedvezmények vehetők igénybe abban az esetben, ha a vállalkozás a kisvállalati adót választotta.

Kisvállalati adóban érvényesíthető adókedvezmények

  • Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak
  • Munkaerőpiacra lépők
  • Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők
  • Megváltozott munkaképességű személyek
  • Kutatók
  • Kutatási-fejlesztési tevékenység

A kategóriák részletes bemutatását cikksorozatunk 2-3. részében már megtettük, most a jobb áttekinthetőség kedvéért, csak a kedvezményeket mutatjuk be táblázatba foglalva.

Kedvezmények Kedvezmény maximális összege az első két évben Kedvezmény maximális összege a harmadik évben Kedvezmény maximális összege a negyedik – ötödik évben Kedvezmény maximális összege a további években
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak a minimálbér adójának fele
Munkaerőpiacra lépők a minimálbér adója a minimálbér adójának fele
Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők a minimálbér adója a minimálbér adójának fele
Megváltozott munkaképességű személyek a minimálbér kétszerese után fizetendő adó
Kutatók PhD vagy ennél magasabb fokozat esetén, legfeljebb 500 eFt után fizetendő adó
doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén, legfeljebb 100 eFt után fizetendő adó fele
Kutatási-fejlesztési tevékenység a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségként elszámolt bérköltség után számított adó fele

Fontos!

Fontos tudni, hogy ha a vállalkozás 2018. december 31-én az addig hatályos rendelkezések szerint érvényesítette a kedvezményeket, akkor azt az érvényesítésre nyitva álló időszak alatt továbbra is érvényesítheti az átmeneti rendelkezések szerint.

Ha egy adott vállalkozás munkaviszonyban álló magánszemélye az átmeneti rendelkezés szerint tovább érvényesítheti a 2018. december 31-én hatályos kedvezményt és a megváltozott rendelkezések szerint 2019. január 1-től jogosult lenne egy másik típusú kedvezményre is, akkor a vállalkozás választása szerint csak az egyik kedvezményt érvényesítheti.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

2019. évi jogszabályi változások – kata és kiva

Kihirdetésre kerültek a 2019. január 1-tól érvényes jogszabály módosítások.

Kihirdetésre kerültek a jogszabályi módosítások és mint mindig, most is átfogják az adójogszabályok egészét.

Cikkünkben elsőként a kisadózó vállalkozások tételes adójában (kata) és a kisvállalati adóban (kiva) módosult szabályokat ismertetjük.

KATA

Nem bevétel

Lényeges változás, hogy a katás egyéni vállalkozók esetében nem katás bevétel, ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt. Ha ezek értékesítéséből bevétele származik a katás egyéni vállalkozónak, akkor erre a bevételre a személyi jövedelemadó törvény ingatlan illetve ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem szerinti adózását kell alkalmaznia.

Bevétel

Katás bevétel, az olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékesítése, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó kizárólag a kisadózó vállalkozás tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

Nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.

KIVA

A változások ösztönzik a kiva választását, a választhatósági értékhatárok kitolásával még több vállalkozás jut be ebbe a sokaknak, igen kedvező adózási formába.

Hogyan változtak a kisvállalati adó (kiva) választásának feltételei?

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (eddig 500 millió), 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd (eddig 500 millió) forint időarányos részét
  • az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte
  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd (eddig 500 millió) forintot

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Mikor szűnik meg a kisvállalati (kiva) adóalanyiság?

A változásokkal együtt, most összefoglaljuk az összes olyan okot, amely az adóalanyiság megszűnését eredményezi.

  • a 3 milliárd (eddig 1 milliárd) forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal
  • a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal
  • ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával
  • az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal
  • az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg
  • az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával
  • az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot
  • a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt
  • a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon
  • az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

 

Adómegtakarítás KIVÁ-val – 6. rész

Elérkeztünk utazásunk utolsó, de egyáltalán nem lényegtelen állomásához.

Az eddigiekben igyekeztünk az összes lényeges információt megosztani, amelyek döntéshez segíthették Önöket, bemutattuk, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát és hogy milyen egyszerű lett a kiva alap kalkulációja. Összefoglaltuk a társasági adó és a kiva közötti eltéréseket. Megnéztük konkrét számokkal, hogyan alakulnak az adófizetési kötelezettségek meghatározott mértékű személyi jellegű ráfordítás és adózás előtti eredmény esetén, a társasági adóban és a kivában és megnéztük a beruházásokon elérhető adómegtakarításokat. Áttekintettük a teendőket a kivába való átlépéshez kapcsolódóan.

Cikksorozatunk záró cikkében azt az egyáltalán nem lényegtelen információt osztjuk meg önökkel, hogy mire kell figyelni, ha egyszer visszatérnének a társasági adó hatálya alá.

Hogyan szűnhet meg a kiva alanyiság?

  • bevételi értékhatár (100 millió forint) negyedév első napján történő meghaladása esetén – a túllépést megelőző nappal
  • végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal
  • egyesülést, szétválást megelőző nappal
  • számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt, a határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap, utolsó napjával
  • adószámot felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap, utolsó napjával
  • naptári negyedév utolsó napjával, ha az adózó vám- és adótartozása az 1 millió forintot meghaladja
  • az adózó döntése szerint, bejelentés alapján, az adóév utolsó napján

Milyen feladatok és adófizetési kötelezettségek vannak a társasági adóba visszatéréskor?

Meg kell határozni az áttérési különbözetet:

  • kiva alanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék
  • mínusz a kiva alanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összege
  • mínusz a kiva alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

Ez tehát az osztalékként ki nem vett számviteli eredmény, csökkentve a beruházásra fordított összeggel és a kapott osztalékkal.

Ha ez az érték pozitív, akkor ezzel azonos összegű lekötött tartalékot kell képezni, amelynek feloldására a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ezzel az összeggel nem lehet adóalapot csökkenteni.

  • a lekötés adóévét követő 4 adóévben beruházásra kell költeni
  • az értékcsökkenés az adóév első napjától illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától elszámolható a bekerülési értékre vonatkozóan
  • nem használhatja fel olyan eszközzel kapcsolatban, amelyre nem lehet értékcsökkenést elszámolni, kivéve műemlék
  • nem használhatja fel vagyoni hozzájárulásként és térítés nélkül átvett eszköz címén
  • ha az adózó a negyedik adóév végéig nem használja fel beruházásra, akkor a lekötés évében hatályos társasági adómértéket kell megfizetni a lekötött összeg után, késedelmi pótlék nem terheli

További szabályok a visszatérítéskor

  • A kiva alanyiság időszaka alatt beszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értéke csökkentette az áttérési különbözetet – vagyis a teljes bekerülési értéke levonásra került – ezért ezekre a jószágokra a társasági adós időszak alatt, értékcsökkenést nem lehet elszámolni.
  • A kiva alanyiság időszaka előtt beszerzett jószágok értékcsökkenését a kiva alanyiság időszaka alatt is elszámoltnak kell tekinteni. Ezekre tehát a visszatéréskor csak a megmaradt nettó érték erejéig számolható el értékcsökkenés.
  • Ha a kiva alanyiság időszakában bevont tőke, a társasági adós időszakban kivonásra kerül, akkor ez a társasági adóban adóalap növelő tétel lesz.
  • A kiva alanyiság időszakában keletkezett veszteség adóalap terhére el nem számolt összegét, a keletkezését követő 5 adóéven belül, elhatárolt veszteségként lehet figyelembe venni a társasági adóban.
  • Ha valamely adókedvezményt az adózó, meghatározott években vehetett figyelembe a társasági adóban, akkor ezekbe az évekbe visszatéréskor, beleszámítanak a kivás évek is.
  • Visszatéréskor, 60 napon belül köteles az adózó társasági adó előleget bevallani, ennek mértéke a kiva alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt, évesített bevétel 0,25%-a.

Ha adótanácsra, adószakértésre van szüksége, forduljon adótanácsadóhoz, adószakértőhöz!

Köszönöm, hogy velem tartottak ebben a hosszú utazásban, amit a kiva 2017. január 1-e utáni választásával kapcsolatosan tettünk! Remélem mindenkinek kényelmes helye volt!

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Adómegtakarítás KIVÁ-val – 5. rész

Ebben gyorsan változó gazdasági környezetben semmi sem tekinthető véglegesnek.

A kiva választása ebben a gyorsan változó környezetben nem feltétlenül tekinthető véglegesnek, hiszen a jogszabályok és az adóoptimumok folyamatosan változnak, ezért az is nagyon fontos, hogy azzal is tisztában legyünk, milyen adófizetési kötelezettségeink keletkezhetnek a választáskor és lesznek akkor, ha elhagyjuk a kivát.

Igyekeztünk az összes lényeges információt megosztani, amelyek választáshoz segíthették Önöket, bemutattuk, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát és hogy milyen egyszerű lett a kiva alap kalkulációja. Összefoglaltuk a társasági adó és a kiva közötti eltéréseket. Megnéztük konkrét számokkal, hogyan alakulnak az adófizetési kötelezettségek meghatározott mértékű személyi jellegű ráfordítás és adózás előtti eredmény esetén, a társasági adóban és a kivában és megnéztük a beruházásokon elérhető adómegtakarításokat.

Cikksorozatunk további cikkeiben azt mutatjuk be, mire kell figyelni a kivába való áttéréskor és mire kell majd figyelni, ha egyszer visszatérnének a társasági adó hatálya alá.

Áttérés a társasági adóból a kisvállalati adóra

A 2016. december 31-ig hatályos kiva rendelkezésekhez képest, nagyon egyszerű az áttérés. Míg a 2016. december 31-ig átlépők egy sor korrekciós, adóalap módosító tételen át juthattak csak be a kiva hatálya alá, addig a 2017. január 1-től kivát választó vállalkozások esetében a kivára való áttérés már nem igényel speciális adóalap-módosító tételeket.

Hogyan jelentkezhetünk be a kivába?

  • A kiva alanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
  • A bejelentést elektronikus úton kell megtenni (T203KV nyomtatványon).
  • A bejelentés ugyanezen a nyomtatványon 30 napig jogvesztő hatállyal, minden következmény nélkül visszavonható.
  • Nem jogszerű a bejelentkezés, ha az adózónak, a bejelentés napján 1 millió forintot meghaladó adó- és vámtartozása van.
  • A kiva adóalanyiság keletkezésének napján, önálló üzleti év kezdődik. Vagyis év közbeni bejelentkezéskor a vállalkozás a társasági adós időszakot, beszámolóval és társasági adóbevallással zárja, a társasági adótörvény jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazva.

A társasági adóban igénybevett kedvezmények, amelyekhez valamilyen idő vagy egyéb kötelem kapcsolódik, teljesíthetők illetve teljesítendők a kiva ideje alatt is. Ha az adózó ezeket a feltételeket teljesíti a kiva hatálya alatt, nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

Mire kell figyelni?

  • kis- és középvállalkozások új beruházásokra vonatkozó adóalap kedvezménye – ha a beruházást, az igénybevétel évét követő negyedik év végéig, nem helyezi üzembe vagy értékesíti, térítés nélkül átadja, akkor kivásként is, az adóalap kedvezmény kétszeresének megfelelő összegű társasági adót kell megfizetnie
  • mikrovállalkozások foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap kedvezménye – ha a létszám a kedvezmény igénybevételét követő 4 éven belül csökken, a kedvezmény összegének 20%-kal növelt összege után, társasági adó visszafizetési kötelezettség keletkezik
  • fejlesztési tartalék képzés címen igénybevett adóalap kedvezmény – ha a lekötés évét követő négy éven belül a vállalkozás nem fordítja a fejlesztési tartalék összegét beruházásra, akkor a lekötés évében hatályos mértékű társasági adót és késedelmi pótlékot kell fizetni
  • jogdíj bevételre jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adóalap kedvezmény – ha a lekötés évét követő harmadik év végéig nem immateriális jószág beszerzésére fordítja a lekötött tartalékba helyezett összeget, a lekötés évében hatályos mértékű társasági adót és késedelmi pótlékot kell fizetni
  • kis- és középvállalkozások adókedvezménye – ha a hitelszerződés megkötését követő negyedik éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, társasági adót és késedelmi pótlékot kell fizetni

Megállapíthatjuk, hogy a kivába való áttérés semmi plusz kötelezettség vállalást nem jelent. Jelenti viszont azt, hogy szankció terhe mellett, a társasági adóban vállalt és még nem teljesített kötelezettségeket a kiva ideje alatt is teljesíteni kell.

Ha adótanácsra, adószakértésre van szüksége, forduljon adótanácsadóhoz, adószakértőhöz ez nem a könyvelők feladata!

Következő írásunkban azzal foglalkozunk majd, hogy milyen korrekciós tételek, milyen plusz adófizetési kötelezettségek vannak, ha visszatérünk a társasági adózási formába.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása