Címke: osztalék

2018. évi osztalék adója

A törvénymódosítás nem kíméli az osztalékot felvevő tulajdonosokat!

A 2018. július 20-án életbe lépett törvénymódosítás nem kíméli a 2018. évi beszámoló elfogadása kapcsán osztalékfizetést tervező társaságok tulajdonosait.

Az adminisztrációcsökkentés jegyében

Az adminisztrációcsökkentés jegyében megszüntetett Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény helyébe a Szociális hozzájárulásról szóló törvény lépett, így már nem két törvény szabályozza a jövedelmek után megfizetendő adókat.

Az összevonás valóban adminisztráció csökkentő, de sajnos nem mondhatjuk, hogy ez változatlan adófizetési kötelezettségek mellett történik.

Inkább adóemelésről beszélhetünk, olyan adóemelésről, amely már egyáltalán nem tervezhető, a társaságok nem tudnak felkészülni rá. A törvénymódosítás gyakorlatilag mélyen belenyúl a 2018. évi eredmény után osztalékfizetést tervező társaságok zsebébe, mert azokra az osztalékfizetésekre vonatkozik, amelyeknek a kifizetési
időpontja, 2018. december 31-e utánra esik. Márpedig a 2018. évi beszámoló elfogadása nem lehetséges 2018. évben, mert addig a beszámoló nyilván nem áll össze – a beszámoló készítés időpontja miatt sem, amivel azt határoztuk meg, hogy meddig fogjuk a 2019-ben ismertté vált, de 2018. évre vonatkozó gazdasági eseményeket a beszámolóban figyelembe venni – és az elfogadása valamint az osztalék kifizetése is átcsúszik a 2019. évre.

2018. december 31-ig fizetett osztalékokra vonatkozó adózási szabályok

Fizetendő adók az osztalék után

  • 15% személyi jövedelemadó
  • 14% egészségügyi hozzájárulás (eho), 450 eFt-os határig

2018. december 31. után fizetett osztalékokra vonatkozó adózási szabályok

Fizetendő adók az osztalék után

  • 15% személyi jövedelemadó
  • 19,5% szociális hozzájárulási adó (szochó), 702 eFt-os határig

FONTOS!

Osztalékfizetésről döntést csak a beszámoló elfogadásakor lehet hozni, üzleti év zárása előtt nem!
Azoknak a társaságoknak, akiknek megszavazott, de még ki nem fizetett osztalékfizetési kötelezettségük van a tulajdonosok felé és likviditásban meg tudják oldani – akár tagi vagy más hitellel – ennek az osztalékfizetési kötelezettségnek a 2018. évi kifizetését, azoknak érdemes megfontolni, hogy ezt még 2018. december 31-ig megteszik-e, vagy vállalják a később fizetendő osztalék megemelt adóit.

Ez az adóemelés azokat a társaságokat nem érinti, amelyek már 2018-ban – a 2017. évi eredmény után vagy előző évben – megszavaztak a társaság eredményéből osztalékot és azt 2018. december 31-ig ki is fizetik.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Számviteli törvény változások – 3. rész

19701705_sNézzük meg, milyen változásokat hoz még a számviteli törvény.

Az előző hetekben már számba vettünk néhány változást, most az osztalékra vonatkozó módosításokat tekintjük át.

 2016. január 1-i változás előtt

A beszámoló elkészítésekor döntést kellett hozni a tulajdonosoknak arról, hogy az adott évi adózott eredmény terhére mennyi osztalékot kívánnak kifizetni, illetve arról, hogy ehhez az osztalékfizetéshez kívánnak-e eredménytartalékot is igénybe venni.

Ennek a döntésnek, a beszámolóban is meg kellett jelennie, mint az adózott eredményt csökkentő osztalék kifizetés. Így e két számviteli kategória különbsége zárta az eredménykimutatást, a mérleg szerinti eredmény.

Ezek között a szabályok között az osztalék könyvelés visszamenőlegesen történt, hiszen az osztalékfizetésről szóló döntés a tárgyévet követő évben született meg, az osztalékfizetési döntést mégis a tárgyév beszámolójában kellett szerepeltetni.

Fontos szabály, hogy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az osztalékfizetési korlátot.

Mit is takar ez a fogalom?

Fontos a társaság stabilitása érdekében, hogy a tulajdonosok ne vegyenek fel több osztalékot, mint a társaság szabad rendelkezésű tőkéje.

Tehát azt a szabályt kell betartanunk, hogy a saját tőke lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal és kifizetni kívánt osztalékkal csökkentett összege nem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá.

2016. január 1-e után

Nem változik, hogy szintén a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni arról, hogy a tulajdonosok kívánnak-e és ha igen, mennyi osztalékot felvenni.

Ami változik, hogy a megszavazott osztalék összegét nem kell a beszámolóban szerepeltetni, így a beszámoló eredménykimutatása az adózott eredménnyel fog zárni.

Megszűnik tehát a mérleg szerinti eredmény számviteli kategóriája.

Ezzel az osztalék könyvelése nem visszamenőlegesen fog történni, hanem annak az évnek a beszámolójában fog szerepelni, amelyik évben arról döntöttek.

Nem változott, a kiegészítő mellékletben továbbra is be kell mutatni az osztalékfizetési korlátot.

Az osztalékfizetési korlát is marad, azzal a különbséggel, hogy a saját tőke elemei között nem a mérleg szerinti, hanem az adózott eredmény fog szerepelni.

További változás, hogy a társaság negatív eredménytartalékát, csak pozitív adózott eredménnyel tudja majd ellentételezni, kivéve, ha rendelkezik pozitív tőketartalékkal, mert akkor ennek összegét átvezetheti a negatív eredménytartalék ellentételezésére, az üzleti év zárása előtt.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Egymillió forintnál is több bírságot fizethet! – 2. rész

28587511_sBújtatott munkaviszony?! Á, dehogy, van annál sokkal rosszabb is! Adótanácsadónk hátborzongató történetet mesél.

A kata kapcsán mindenki csak attól retteg, hogy nem fog-e az adóhivatal bújtatott munkaviszonyt megállapítani, pedig ha figyelembe vesszük a törvényi előírásokat, akkor ez fel sem merül.

Ellenben, ahogy előző cikkünkből látták, vannak olyan valós veszélyek, amiket még csak nem is látunk.

Most közreadom önöknek beszélgetésünk további részét, ami segít a hasonló helyzetek megoldásában, és fellebbenti a leplet azokról a megoldásokról, amelyek csak annak látszanak, valójában azonban adózási csapdák.

Hol is hagytuk abba?

– Kiiiiiiiilencszázeeeeeeeeezer foooooorint?! – kérdezte ismerősöm.

– Igen, kilencszázezer!

– Akkor most már azt is mond meg, mit tudunk tenni, hogy ezt elkerüljük!

– A tulajdoni arányok változatlanul hagyása mellett módosítsátok az osztalékfizetési arányokat! – mondtam én. – Az osztalék kifizetését pedig csak az után tegyétek meg, hogy ez a módosítás bejegyzésre került.

– Rendben, holnap megbeszélem a könyvelőmmel!

Ismerősöm hazament, majd másnap csöngött a telefonom.

–  Éppen rohanok, és nem tudok veled hosszasan beszélni, de beszéltem a könyvelőmmel, és ő azt mondta, hogy tud erről a szabályról, de nem tekinti problémának, azt a megoldást találta, hogy ilyenkor csak az a tag veszi fel az osztalékát, aki katásként van bejelentve a társaságban, kikerülve azt, hogy a másik tag után meg kelljen fizetni az osztalék adót.

– Hm…!

Sajnos, ez nem megoldás nem vezet sehová.

A Gt. és a Ptk. szerint sem zárható ki egyik tag sem a részesedésből, vagyis, ha nincs másképp szabályozva a társasági szerződésben, akkor az osztalék tulajdoni hányad arányosan illeti meg a tagokat.

Hogy mikor történjen a megszavazott osztalék kifizetése, arra csak egy szabály vonatkozik. Akkor, amikor azt a társaság likviditási helyzete megengedi. Tehát valóban előfordulhat, hogy csak arra van fedezet, hogy az egyik tag vegye fel az osztalékát, de ezt nem lehet a végtelenségig így tartani, hiszen akkor ennek a ki nem vett osztalékrésznek a helye a társaság betétszámláján (vagy pénztárában) van.

Másnap visszahívtam.

–  Igen, lehet ez megoldás, ha az összes kiszámlázott bevétel fele szépen ott csücsül a bankszámlán – mondtam én.

–  De miért?

–  Mert ha nincs ott, akkor hová került? Elvitték az adóhivatal manói? Vagy mégis csak kifizetésre került, csak az adóját nem fizettük meg?

–  Háááááááááááááát…

Beszélgetésünk azzal zárult, hogy szomorúan, de ismét társaságiszerződés-módosításba kellett kezdenie, pedig az új Ptk. szerinti módosítást épp most jegyezték be. Ez azonban még mindig olcsóbb, mint megkockáztatni azt, hogy az adóhivatal tárja fel az adóhiányt.

Ha erre nem készülünk fel és nem tesszük rendbe a dolgainkat, nemcsak a 900e Ft adóhiányt, hanem 450e Ft bírságot is meg kell majd fizetnünk a 900e Ft banki alapkamat kétszeres késedelmi kamatával együtt!

Remélem, sikerült ezen a héten is több mint egymilliós összeget a zsebükben tartanom!

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Egymillió forintnál is több bírságot fizethet! – 1. rész

10298353_sAdótanácsadóként azt látom, hogy a társaság tulajdonosai, de még a könyvelők sincsenek tisztában azokkal a szabályokkal, amelyek fontosak a bírság elkerüléséhez.

Már 2013. óta bevezetett adózási rendszer a kata, de adótanácsadóként azt látom, hogy még mindig csak azokat a felszíni információkat ismerjük, amelyek nem elegendőek ahhoz, hogy elkerüljük a bírságot és az adóhiányt.

Hadd idézzem ide önöknek egy ismerősömmel folytatott adótanácsadói beszélgetésemet:

–  2014-ben váltottam, és evás helyett a katába jelentettem be a bt.-met, mert úgy számoltam, hogy csaknem egy millió forinttal több nettó jövedelmem marad így – mondta ismerősöm.

–  Ez nagyon jó ötlet volt – helyeseltem –, mert ha a bt. éves bevétele még meg is haladja valamivel a 6 millió forintot, akkor is kevesebb a fizetendő adó, mint ha eva hatálya alatt adózna a társaság.

–  Igen.

–  Ki van katásként bejelentve a bt.-ben? – kérdeztem én.

–  Én! – mondta ismerősöm.

–  …és hány százalék a tulajdoni hányadod a bt.-ben?

– 50 százalék – felelte.

–  Az osztalékfizetési arányok is megegyeznek a tulajdoni arányokkal? – kérdeztem.

– Micsoda?

Általában ez így van, mert csak nagyon kevés társaság (és adótanácsadó) tudja, hogy lehetőség van arra, hogy a társasági szerződésben a tagok az osztalékfizetési arányokat eltérítsék a tulajdoni arányoktól.

Tehát lehetőség van arra, hogy a társasági szerződésben úgy határozzunk, hogy ugyan a tulajdoni arányok a két tulajdonos között fele-fele arányban oszlanak meg, de az osztalék kifizetése nem így, hanem például 10-90%-ban történjen.

Ezt elmagyaráztam ismerősömnek is, aki ezek után megkérdezte:

–  De most miért fontos ez? Megfizettük a katát, ezzel letudtuk az adót, a többi pénz a miénk! Amikor evásak voltunk, akkor sem volt ez másképp!

Adótanácsadóként, sajnos sokszor tapasztalom, hogy a társaság tulajdonosai és a könyvelők sincsenek egészen tisztában azzal, mit is jelent az, ha egy bt.-t bejelentenek a katába.

– Igen. Az eva valóba úgy volt kitalálva, hogy ha befizette a társaság az előírt evát, akkor azzal minden adót kiváltott, és zsebre tehette a megmaradt összeget.

–  …ééééééééés a kata? – kerekedett ki ismerősöm szeme mérhetetlen csodálkozásától.

– Sajnos a kata nem! Az összes adót kiváltja ugyan a kata, de csak a katát fizető bt. tag esetében! A másik tag 2015. január 1. után osztaléktípusú jövedelmet szerez és a szerint kell adóznia a rá jutó, megszerzett rész után.

– Ez azt jelenti, hogy ha 6 millió forint volt a bevétele a bt.-nek és egyetlen költségszámlát sem gyűjtöttünk, mert a kata miatt nem kellett, akkor az 50% tulajdonrész után osztalékadót fogunk fizetni?

–  Azt!

Amit ismerősöm mondott, azt most itt nem idézném, búcsúzóul viszont adótanácsadóként kiszámoltam neki, mekkora adót kell befizetnie a katásként, a kiszámlázott 6 millió forint bevétel után, a be nem jelentett másik tagnak.

– Kiiiiiiiilencszázeeeeeeeeezer foooooorint?! – kérdezte ismerősöm.

–  Igen, kilencszázezer!

– Akkor most már azt is mondd meg, mit tudunk tenni, hogy ezt elkerüljük!

Ha kíváncsi a megoldásokra, tartson velünk a jövő héten is!

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása