Címke: egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozók, ébresztő! – 2. rész

tax-468440_640Folytatjuk az egyéni vállalkozók adózási forma választásának elemzését.

Előző adótanácsadói cikkünkben azt néztük meg, hogy 6 millió forint bevétel mellett mennyi adómegtakarítást érhetünk el, ha az egyéni vállalkozónak a saját bér- és járulékköltségén kívül más költsége nincs.

Ezek után kiterjesztettük a vizsgálatot, és 10%-os költséghányad mellett kerestük meg azt az összeghatárt, ahol még érdemes egyéni vállalkozóként a katát választani.

Most tovább folytatjuk a számolgatást.

Azt az összeghatárt keressük meg, amely emelkedő költséghányad mellett még mindig katásként eredményez kevesebb fizetendő adót.

Továbbra is megtartjuk az egyszerűsítő feltételezéseket.

  • csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
  • az egyéni vállalkozónak nincs máshol főállású munkaviszonya
  • az adókat a minimálbér után fizeti meg az egyéni vállalkozó
  • az egyéni vállalkozó a minimálbér után elszámolható költségen kívül más költséget is elszámol
  • a költséghányad százaléka a vállalkozó saját bér- és járulékköltségén felül értendő, és a bevételhez viszonyított arányát jelzi
  • a táblázatok adatai ezer forintban értendők

Láttuk, hogy 10%-os költséghányad esetén 38,9 millió forint az a bevételi értékhatár, ahol egyéni vállalkozóként még érdemes a katát választani. Ha az egyéni vállalkozónak nem 10, hanem magasabb költséghányada van, akkor nyilván kisebb bevételi határ mellett érdemes a katát választani.

Vagyis, ha a költséghányadot növeljük, értelemszerűen a bevételi határ fokozatosan csökken. Meglepő, hogy viszonylag magas költséghányad esetében is még mindig érdemes a kata szerinti adózási formát választani, pedig ebben az adózási formában nem érvényesíthetők a költségek.

Most nézzük meg ezt 40%-os költséghányadnál!

Megnevezés

SZJA

KATA

Bevétel 11 570 11 570
Adóalapot csökkentő költségek 6 228

Adóalap

5 342
11 570
Nyugdíjjárulék 126  –
Egészségbiztosítási járulék 161
Szociális hozzájárulási adó 383
Vállalkozói osztalékalap összes adója 1 977  –
Iparűzési adó 231 50
KATA  – 600
KATA 40%-os büntető adója  – 2 228

Összes adó az szja-ban

2 878

Összes adó a katában

2 878

Azt látjuk, hogy ha a vállalkozónak 40%-os költséghányada van, akkor 11,6 millió forint az a bevételi értékhatár, amely alatt még adómegtakarítást eredményez, ha a vállalkozó katás.

Nézzük ezt összefoglalva!

Az egyszerűsítő feltételeket továbbra is megtartva, nézzük meg, hogy hogyan alakul a bevételi határ a költséghányad növekedése mellett. Hol az a pont, ahol a kata és a személyi jövedelemadó szerint adózók azonos összegű adót fizetnek?

Bérköltségen kívüli költséghányadok

Bevétel
Adó
10% 38 900 13 810
20% 21 760 6 954
30% 15 110 4 294
40% 11 570 2 878
50% 9 375 2 000
60% 7 880 1 402
70% 6 795 968

Láthatjuk, hogy ha például az egyéni vállalkozó a saját bér- és járulékköltségén kívül a bevétele 50%-át tudja leköltségelni, akkor 9 375 eFt bevételi határ alatt érdemes a katát választani, mert 6 millió forint feletti 40% büntetőadójával együtt is, kevesebb fizetendő adót fog eredményezni.

(A 70% fölötti költséghányadokat azért nem vizsgáltuk, mert azok már negatív adóalapot eredményeztek volna.)

Remélem, hogy adótanácsadóként sikerült az egyéni vállalkozóknak egy könnyen érthető iránymutatást adni az adózási formák megválasztásához, annak érdekében, hogy a megtermelt bevétel minél magasabb része maradjon a vállalkozók zsebében.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Egyéni vállalkozók ébresztő! – 1. rész

business-163870_640Ha a gazdasági társaságoknál probléma az adózási forma megválasztása, akkor az egyéni vállalkozóknál ez hatványozottan jelentkezik.

Adótanácsadóként az a szomorú tapasztalatom, hogy az adózási forma helyes megválasztásával a gazdasági társaságok nem állnak jól. Még ennél is lehangolóbb, hogy az egyéni vállalkozók aztán végképp nem.

Gyakorló adótanácsadóként a gazdasági társaságok adózásával foglalkozom, de most egy kis kivételt teszek, mert a környezetemben is nagyon sok olyan egyéni vállalkozót látok, aki sokkal több adót fizet, mint fizethetne egy jól megválasztott adózási formában.

Ebben az írásomban az általános személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségét fogom összehasonlítani azoknak az egyéni vállalkozóknak a fizetési kötelezettségével, akik a kata szerint adóznak.

Bizonyos költségszint mellett hol húzódnak azok az összegszerű határok, ahol érdemesebb a katát választani?

Nézzük meg előbb azt az esetet, amikor az egyéni vállalkozó bevétele éppen 6 millió forint!

Egyszerűsítő feltételezések:

  • csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
  • az egyéni vállalkozónak nincs máshol főállású munkaviszonya
  • az adókat a minimálbér után fizeti meg az egyéni vállalkozó
  • az egyéni vállalkozó a minimálbér után elszámolható költségen kívül más költséget nem számol el
  • a táblázatok adatai ezer forintban értendők

Megnevezés

SZJA

KATA

Bevétel 6 000 6 000
Adóalapot csökkentő költségek 1 600

Adóalap

4 400
6 000
Nyugdíjjárulék 126  –
Egészségbiztosítási járulék 161
Szociális hozzájárulási adó 383
Vállalkozói osztalékalap összes adója 1 628  –
Iparűzési adó 120 50
KATA  – 600
KATA 40%-os büntető adója  –  –

Összes adó az szja-ban

2 418

Összes adó a katában

650

A táblázatból látszik, hogy ha a tevékenység „költségmentes”, nagyrészt szellemi szolgáltatás, akkor a kata választása – a büntető adó nélküli – 6 millió forint bevétel esetén csaknem 1,8 millió forint adómegtakarítást biztosíthat.

De nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha a vállalkozónknak a saját bér- és járulékköltségén kívül 10% költséghányada van a bevételre vetítve!

Hol lesz a fizetendő adó a katában és a személyi jövedelemadóban azonos?

Csak abban változtatunk az egyszerűsítő feltételeken, hogy az egyéni vállalkozónak már van a saját bér- és járulék költségén kívül a bevételre vetítve 10% elszámolható költsége is.

A költséghányad százaléka a vállalkozó saját bér- és járulékköltségén felül értendő, és annak bevételhez viszonyított arányát jelzi.

Megnevezés

SZJA

KATA

Bevétel 38 900 38 900
Adóalapot csökkentő költségek 5 490

Adóalap

33 410
38 900
Nyugdíjjárulék 126  –
Egészségbiztosítási járulék 161
Szociális hozzájárulási adó 383
Vállalkozói osztalékalap összes adója 12 362  –
Iparűzési adó 778 50
KATA  – 600
KATA 40%-os büntető adója  – 13 160

Összes adó az szja-ban

13 810

Összes adó a katában

13 810

Azt látjuk az adatokból, hogy – a 40%-os büntető adó megfizetése ellenére is – 38,9 millió forint bevétel alatt kevesebb adót kell fizetni a katában, mint a személyi jövedelemadó szerinti adózásban.

Ezt a vizsgálódásunkat folytatjuk következő cikkünkben is.

Ha tudni szeretné, hogy az egyes költséghányadok mellett hol húzódik az a határ, amikor még érdemes a katát választani, tartson velünk a jövő héten is!

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Mikor éri meg katásnak lenni adótanácsadónk szerint? – 2. rész

4001829_sVállalkozóként bevétele nem éri el az évi 6 millió Ft-ot? Adótanácsadónk szerint még így is érdemes katásnak lenni.

Előző cikkünkben adótanácsadónk azt fejtegette, hogy a kata nyújtotta adómegtakarítási lehetőségeket lehet úgy is optimalizálni, ha éves szinten nem tud a vállalkozó 6 millió forintos bevételt elérni.

Most azt nézzük meg adótanácsadói segítséggel, hogyan!

Mit kell tudni a szüneteltetésről?

  • A szüneteltetés legalább 1 hónapig, legfeljebb 5 évig tarthat, továbbá nincs akadálya annak sem, hogy egymást követően többször is szüneteljen a tevékenység.
  • A szüneteltetést indokolttá teheti az, hogy az egyéni vállalkozónak éppen nincs bevételszerző munkája a szünetelés ideje alatt.
  • A szüneteltetést az okmányirodán lehet bejelenteni. Az űrlap kitöltésekor nem kérik a szüneteltetés indoklását, és a bejelentést nem kell elbírálnia az okmányirodának, egyszerűen tudomásul veszi.
  • A katás egyéni vállalkozó nem kötelezett bankszámla nyitására, pénzforgalmát a lakossági bankszámláján is lebonyolíthatja. Ha mégis nyitott a vállalkozás számára külön bankszámlát, az a szünetelés napjával megszüntethető.
  • Ha az egyéni vállalkozó újra szeretné kezdeni a tevékenységet, azt szintén az okmányirodán kell bejelentenie.

Hogyan optimalizáljuk adófizetési kötelezettségünket adótanácsadónk szerint?

Nézzük meg, hogyan alakul adófizetési kötelezettségünk, ha optimálisan szüneteltetünk, illetve ha nem szüneteltetünk.

Példánkban azt mutatjuk be, hogyan tudunk adót optimalizálni a szüneteltetéssel, ha előre tudjuk, hogy egész évben csak egy olyan munkánk lesz, amelyre szerződést tudunk kötni, és azon összesen 2 millió forint bevételt fogunk elérni.

Megnevezés Nem szüneteltető egyéni vállalkozó Optimálisan szüneteltető egyéni vállalkozó
Főállású Nem főállású Főállású Nem főállású
Tételes adó 600 000 300 000 200 000 100 000
Iparűzési adó 32 000 32 000 32 000 32 000
Kamarai hozzájárulás 5 000 5 000 5 000 5 000
Összes fizetendő 637 000 337 000 237 000 137 000
Bevétel 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000
Bevételhez viszonyított adó aránya (%) 31,9 16,9 11,9 6,9

Adótanácsadói példánkból látszik, hogy akkor is érdemes bevételszerző tevékenységünket katás egyéni vállalkozóként végezni, ha éves szinten csak a példa szerinti 2 millió forintnyi bevételt sikerül elérni. Optimális szüneteltetéssel – ami esetünkben azt jelenti, hogy négy hónapig vagyunk katás egyéni vállalkozók az évben, akkor szerezzük meg a 2 millió forintnyi bevételünket, a többi hónapban pedig szüneteltetünk – bevételünk adószintjét csaknem a maximálisan elérhető legkedvezőbb szinten tudjuk tartani.

Ehhez persze azt is figyelembe kell vennünk, hogy az iparűzési adófizetési lehetőségek közül ilyenkor azzal járunk jobban, ha azt a lehetőséget választjuk, hogy bevételünk 80%-a után fizetjük meg az adót.

Milyen bejelentési kötelezettségeink vannak a szüneteltetéssel kapcsolatban?

  • A szüneteltetést az okmányirodán kell bejelenteni, és az a bejelentés napjával kezdődik.
  • Az adóhivatalt is értesíteni kell a szüneteltetés megkezdéséről és arról, hogy nem leszünk tételes adófizetésre kötelezettek a szüneteltetés végéig. Meg kell tennünk a tevékenység időleges befejezéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségeinket is.
  • Az önkormányzat felé is bejelentési és bevallási kötelezettségünk van.

Adótanácsadói jó tanács!

A kata adónem igen egyszerű, hiszen év közben nincs bevallási kötelezettség. A vállalkozó feladata mindössze a havi tételes adó megfizetése. A vállalkozás indításakor és év végeken azonban vannak egyéb feladatok is. Egy valamennyire számviteles vénájú vállalkozó lehet, hogy ezt maga is jogszabályszerűen meg tudja oldani.

Adótanácsadóként viszont azt látom, hogy ez sem túl gyakori. Ha azonban szüneteltetéssel megvalósítandó adóoptimalizálásban gondolkodunk, azt mindenképpen bízzuk szakemberre!

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Mikor éri meg katásnak lenni adótanácsadónk szerint? – 1. rész

18014847_sAdótanácsadói tapasztalataim szerint még mindig kevesen vannak azok a vállalkozók, akik  a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát választották.

Mi tartja vissza a vállalkozókat a választástól?

  • Gyakran csupán annyi, hogy könyvelőjük nem foglalkozik az új adónemekkel, és nem tájékoztatja a kata lehetőségeiről, szabályrendszeréről.
  • Nagyon új ez az adónem, és nem szeretne azonnal bejelentkezni rá.
  • Fél attól, hogy ebben valami új csapda van, ami még nem látszik, de…
  • Nincs annyi jövedelme, hogy megérné választani a katát.

A kata ismertetését korábbi cikkeinkben megtettük, és elmondtunk róla minden lényeges tudnivalót.

Összehasonlítottuk a társasági adóval és az EVA-val.

Most azoknak a vállalkozóknak szeretnénk adótanácsadói segítséget nyújtani, akik azért nem választják ezt az adózási formát, mert úgy gondolják, nincs annyi jövedelmük, hogy megérné.

Mik azok az adók, amiket katásként fizetni kell?

  • kisadózó vállalkozások tételes adója főállású adót fizető esetén, 50 ezer forint havonta
  • kisadózó vállalkozások tételes adója nem főállású adót fizető esetén, 25 ezer forint havonta
  • iparűzési adó, amely választhatóan maximális bevétel elérése esetén is csak 50 ezer forint éves szinten
  • kamarai hozzájárulás, amely nem időarányos, összege 5 ezer forint

Adótanácsadói szemléltetés – egyszerűsítő feltételezések

  • az egyéni vállalkozó egész évben katás
  • maximális bevételt ér el
  • iparűzési adóban választotta a székhelyenként és telephelyenként 2,5 milliós adóalap szerinti adófizetést
  • nem jelentkezett be az általános forgalmi adó hatálya alá

Megnevezés

Egész évben tevékenységet folytató

Főállású

Nem főállású

Tételes adó

               600 000

               300 000

Iparűzési adó

                  50 000

                  50 000

Kamarai hozzájárulás

                    5 000

                    5 000

Összes fizetendő

               655 000

               355 000

Bevétel

            6 000 000

            6 000 000

Bevételhez viszonyított adó aránya (%)

                      10,9

                         5,9

Az adótanácsadói szemléltetésből egyértelműen látszik, hogy főfoglalkozás mellett 6% alatt van a bevétel alapján fizetendő adó mértéke, főfoglalkozás szerűen végzett egyéni vállalkozás esetén pedig 11% alatt.

Ezek annyira kedvező mértékek, hogy igazán érdemes meggondolni annak lehetőségét, hogy hogyan tudjuk valami módon ezt kihasználni.

Mi a teendő akkor, ha éves szinten – illetve időarányosan – ezt a 6 milliós kedvező határt nem tudjuk elérni?

Az egyéni vállalkozóknak nem kell az év teljes időszakában tevékenységet végezniük, hanem lehetőségük van arra, hogy időszakosan szüneteltessék azt. Erre az időre mentesülhetnek tételes adófizetési kötelezettségük alól is.

Mit kell tudni a szüneteltetésről?

Erről cikkünk következő részében olvashat számpéldával alátámasztott információkat.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni azonnal használható információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!