Címke: ügyvezető díjazása

Nyugdíjas tag – ügyvezető járulékfizetési kötelezettségei – 4. rész

Cikksorozatunk nem tervezett, utolsó részében, végezetül a nyugdíjas tag – ügyvezető lehetséges jogviszonyait mutatjuk be.

Több olvasónk kérésére, cikksorozatunk 4. részében azt vizsgáljuk meg, hogy ha a társaság tag ügyvezetője nyugdíjas, akkor milyen jogviszonyban érdemes őt foglalkoztatni és a különféle jogviszonyokban milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek.

A nyugdíjas ügyvezető jogviszonyára is vonatkozik, az a Ptk. rendelkezés, hogy „a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási vagy munkaviszonyban láthatja el”.

A nyugdíjas ügyvezető alkalmazására is vonatkozik

  • az ügyvezetői feladatok ellátására mindenképpen írásos szerződést, megállapodást kell kötni
  • az ügyvezetés nem látható el társas vállalkozói jogviszonyban
  • az ügyvezetés kizárólag megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el

Cikkünk első részében tisztáztuk, hogy a társadalombiztosításról szóló törvény szerint ki minősül a tag – ügyvezetők közül társas vállalkozónak. Azt is láttuk, hogy ha a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el, akkor társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozó lesz.

Igaz ez akkor is, ha a társas vállalkozás ügyvezető tagja nyugdíjas, de ebben az esetben ő kiegészítő tevékenységet folytatónak fog minősülni.

Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a társaság nyugdíjas tagját, ha az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el?

Ebben az esetben a kiegészítő tevékenységet folytató, tagi jogviszonyos ügyvezető után, a következő adó- és járulékterhek merülnek fel:

  • 7 110 forint egészségügyi szolgáltatási járulék (2017. évben)
  • 10% nyugdíjjárulék
  • 15% személyi jövedelemadó

A társaságnak nem keletkezik sem szociális, sem szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége és mivel a nyugdíjas tag – ügyvezető, kiegészítő társas vállalkozónak minősül, ezért akár nulla forintos megbízási szerződéssel is elláthatja pozícióját. Ebben az esetben a társaságnak mindössze egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

Mi a helyzet, ha a nyugdíjas tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el?

Adó- és járulékfizetési kötelezettség

  • 10% nyugdíjjárulék
  • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
  • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, csak akkor, ha a nyugdíj folyósítása szünetel
  • 22% szociális hozzájárulási adó, figyelemmel az 55 év felettiek kedvezményére
  • 15% személyi jövedelemadó előleg
  • 1,5% szakképzési hozzájárulás

Az adó- és járulékfizetési kötelezettségekből láthatjuk, hogy a társaság nyugdíjas tagja, ha csak az ügyvezetői tevékenységet látja el, akkor azt megteheti nulla forintos megbízási díj ellenében, de megteheti akár heti 1 órás munkaviszonyban is.

Remélem minden szeletét végigjártuk ennek a díszes tortának és olvasóim minden feltett és fel nem tett kérdésére választ sikerült adnunk.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Milyen díjazásban részesüljön az ügyvezető? – 3. rész

Fontos döntés a társaság járulékfizetési terhei szempontjából, hogy az ügyvezető jogviszonyát hogyan állapítják meg.

Előző írásainkban a társaság ügyvezetőinek lehetséges jogviszonyait mutattunk be és azt, hogy milyen járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet, ha az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el a természetes személyek. Most ígéretünkhöz híven, azzal folytatjuk, hogy bemutatjuk a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés költségvetés felé fizetendő terheit.

Cikkünk első részében már tisztáztuk, hogy az ügyvezetés kizárólag két jogviszonyban látható el egy társaságnál, megbízási és munkaviszonyban. Társas vállalkozói jogviszonyban tehát nem, ebben csak a társaság tényleges tevékenysége végezhető személyes közreműködéssel.

A második részben bemutattuk milyen költségvetési terhei lehetnek a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésnek, most pedig a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés járulékterheit nézzük meg.

Ezek után nézzük milyen előnyei és hátrányai vannak a munkaviszonyban ellátott ügyvezetésnek!

Itt nem kell különbséget tennünk az ügyvezetők között abban a tekintetben, hogy ők tagjai vagy sem az adott társaságnak, mert a járulékfizetési szabályok egyformán vonatkoznak rájuk.

Ügyvezetés munkaviszonyban

Cikkünk első részéből láthattuk, a tag-ügyvezető az ügyvezetést munkaviszonyban is elláthatja. Ha így járunk el, akkor az ügyvezető nem fog járulékfizetési szempontból, társas vállalkozónak minősülni, hanem a munkaszerződésében szereplő bére után fogja az adókat és járulékokat megfizetni.

A megbízási szerződéssel ellentétben, munkaszerződés esetén nincs ingyenes foglalkoztatás, tehát a munkaszerződésben szereplő díjazásnak teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, legalább a minimálbér / garantált bérminimum összegét el kell érnie.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség

  • 10% nyugdíjjárulék a minimálbér / garantált bérminimum után
  • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
  • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
  • 1,5% munkaerő-piaci járulék
  • 22% szociális hozzájárulási adó
  • 15% személyi jövedelemadó előleg
  • 1,5% szakképzési hozzájárulás

Mit ír elő a jogszabály?

A jogszabály munkaviszonyos foglalkoztatás esetén csak azt írja elő, hogy a munkavállaló ügyvezetőnek, legalább a munkaidejével arányos minimálbér / garantált bérminimum összegével arányos díjazást kell kapnia.

Mit nem ír elő a jogszabály?

Nem írja elő a munkaviszonyos ügyvezető teljes munkaidős foglalkoztatását. Tehát a tag vagy nem tag ügyvezető olyan munkaidőben foglalkoztatható, amiben az ügyvezetői teendőit el tudja látni, legyen az akár heti 1 óra.

Így azoknak a társaságoknak a tag-ügyvezetői, amely társaságok éppen nem működnek teljes gőzzel vagy éppen csak pislákolnak, foglalkoztathatók adó- és járuléktakarékosan, heti nagyon alacsony számú munkaviszonyban is.

Nem igaz!

Nem igaz tehát az a sok könyvelő által tett kijelentés, hogy a tag-ügyvezetők után legalább a minimálbér / garantált bérminimum után meg kell fizetni a kötelező adókat és járulékokat és az sem, hogy ezek az ügyvezetők mindenképpen társas vállalkozóknak minősülnek. Hiszen a tag-ügyvezető, nem teljes munkaidős, munkaviszonyos foglalkoztatása esetén, csak az időarányos minimálbér után köteles a társaság a járulékokat megfizetni.

Remélem cikksorozatom elvezette olvasóimat egy olyan tudástárba, ahol megtalálták a számukra legoptimálisabb megoldást az ügyvezetők foglalkoztatására.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Milyen díjazásban részesüljön az ügyvezető? – 2. rész

Ha járulékot és adót szeretnénk optimalizálni, tudatosan kell megválasztanunk az ügyvezető jogviszonyát!

Előző írásunkban a társaság ügyvezetőinek lehetséges jogviszonyait mutattunk be, most folytatjuk azzal, hogy sorra vesszük ezeket és megmutatjuk, hogy a konkrét helyzetekben, mi a legoptimálisabb döntés a járulékfizetések optimalizálására.

Tisztáztuk, hogy az ügyvezetés kizárólag két jogviszonyban látható el egy társaságnál, megbízási jogviszonyban és munkaviszonyban. Társas vállalkozói jogviszonyban tehát nem, ebben csak a társaság tényleges tevékenysége végezhető személyes közreműködéssel.

Ezek után vegyük sorra az egyes ügyvezetői jogviszonyok előnyeit és hátrányait!

Különbséget kell tennünk az ügyvezetők között abban a tekintetben, hogy ők tagjai vagy sem az adott társaságnak, mert egészen már járulékfizetési szabályok vonatkoznak rájuk.

Ügyvezetés megbízási jogviszonyban, ha az ügyvezető tagja az adott társaságnak

Cikkünk első részéből láthattuk, hogy ha az ügyvezető tagja a társaságnak és az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el, akkor járulékfizetési szempontból, főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül és a szerint fogja a járulékokat megfizetni. Annak ellenére is, hogy a megbízási szerződése azt tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatokat nulla forintos megbízási díj ellenében látja el.

Minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége

  • 10% nyugdíjjárulék, a minimálbér / garantált bérminimum után
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a minimálbér / garantált bérminimum másfélszerese után
  • 22% szociális hozzájárulási adó, a minimálbér / garantált bérminimum után 112,5%-a után

Fontos!

Ezek a szabályok csak akkor vonatkoznak megbízási jogviszonyos tag-ügyvezetőre, ha annak más társaságban nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Ha van más társaságban heti 36 órát elérő munkaviszonya, akkor tag-ügyvezetőként nem minősül főfoglalkozásúnak, ezért nem főfoglalkozású társas vállalkozóként – amennyiben nulla forintos megbízási díjjal látja el az ügyvezetést – nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

Ügyvezetés megbízási jogviszonyban, ha az ügyvezető nem tagja az adott társaságnak

Ha az ügyvezető nem tagja a társaságnak és megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor a megbízási szerződésében szereplő díj után fog járulékokat fizetni. Társadalombiztosítási szempontból ebben az esetben csak akkor jön létre biztosítási jogviszony (akkor kell a járulékokat megfizetni), ha a megbízási díj eléri az időarányos minimálbér harminc százalékát, ha alatta marad, akkor nem.

Tehát, ha ebben az esetben, nulla forintos megbízási szerződést kötnek az ügyvezetővel, akkor sem járulék-, sem személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség

  • 10% nyugdíjjárulék
  • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
  • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
  • 22% szociális hozzájárulási adó, amelyet a járulékokkal ellentétben, minden esetben meg kell fizetni, kivéve természetesen, ha megbízási szerződés nulla forintos díjazásról szól
  • 15% személyi jövedelemadó előleg, amelyet szintén minden esetben meg kell fizetni, kivéve természetesen, ha megbízási szerződés nulla forintos díjazásról szól

Következő írásunkkal folytatjuk a boncolgatást és azt fogjuk megnézni, hogy milyen járulékfizetési kötelezettségek vannak abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszonyban látják el a tagok.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Milyen díjazásban részesüljön az ügyvezető? – 1. rész

Nagyon sokféle elképzelés van a szakmában arról, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban tudja e funkcióját ellátni.

Nagyon sokféle vélemény és elképzelés van arról, hogy az ügyvezető milyen biztosítási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetés illetve arról is, hogy az ügyvezető a tényleges személyes közreműködést milyen jogviszonyban láthatja el.

Írásunkban a következő kérdésekre keressük a válaszokat.

  • Az ügyvezető kötelezően társas vállalkozónak minősül-e, ha az ügyvezetést megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el?
  • Ha az ügyvezető a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor kötelezően társas vállalkozónak minősül-e?
  • Ha az ügyvezető nem tagja a társaságnak, akkor hogyan alakulhatnak a biztosítási jogviszonyai?
  • Milyen jogviszonyban látható el a társaság ügyvezetése?

Az új Polgári Törvénykönyv szerint „a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási vagy munkaviszonyban láthatja el”.

Fontos!

  • az ügyvezetés nem látható el társas vállalkozói jogviszonyban
  • az ügyvezetés kizárólag megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el
  • az ügyvezetői feladatok ellátására mindenképpen írásos szerződést, megállapodást kell kötni

Ezek után nézzük meg, hogy a társadalombiztosításról szóló törvény szerint ki minősül társas vállalkozónak!

„Társas vállalkozó

  • a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
  • a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
  • az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
  • az egyéni cég tagja,  
  • a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül”

Járulékfizetési szempontból értelmezzük a fentieket!

Ha a tagok ténylegesen és személyesen közreműködnek a felsorolt társaságok tevékenységében (itt most nem az ügyvezetésről beszélünk, hanem arról, hogy végzik a társaságban a társaság tevékenységi köreibe tartozó tevékenységeket) és azt nem megbízási jogviszonnyal vagy munkaviszonyban teszik, társas vállalkozók lesznek, és e szerint fizetnek járulékot is.

A konkrétan felsorolt esetekben látjuk, hogy a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség tagja, az egyéni cég tagja tényleges, személyes közreműködését, kizárólag társas vállalkozói jogviszonyban teheti meg.

Végül a mi szempontunkból a legfontosabb!

A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja, aki egyben a társaság ügyvezetését is ellátja, de azt nem munkaviszonyban teszi, társas vállalkozónak minősül.

Tehát, ha a társaság tagja – a Polgári Törvénykönyv által, ügyvezetői jogviszony ellátására megengedett jogviszonyok közül – , nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, hanem megbízási jogviszonyban, társaság vállalkozónak minősül és a szerint kell járulékot fizetnie is.

Hogyan járjunk el az ügyvezető jogviszonyának megtervezésekor? Megtudhatja következő írásunkból!

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása