Címke: ÁFA

Adó jogszabály változások – 2. rész – 2017. június

Folytatjuk a 2017. júniusi fontosabb adóváltozások bemutatását.

A kata, személyi jövedelemadó, ekho és a társasági adó 2017. júniusi kihirdetett változásai után az áfa, reklámadó és a helyi adó változásokat vázoljuk fel.

Áfa

5% lett az áfa mértéke

  • halak értékesítése esetén
  • étkezőhelyi vendéglátásban az ételek és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok forgalmazása esetén
  • internet-hozzáférési szolgáltatásnál

Bővült a fordítottan adózok köre a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokkal.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Reklámadó

Egykulcsos adómérték

  • 2017. január 1. és 2017 június 30. között 0
  • 2017. július 1-től 7,5%
  • Mentes az adó alól a reklám közzétételi tevékenység 100 millió forintot meg nem haladó bevétele.

Hatálybalépés: 2017. július 1.

Saját célú reklámok

Nem képez adóalapot a saját célú reklámok közzétételével kapcsolatban felmerült költség, így megszűnik a saját célú reklámok adókötelezettsége.

Hatálybalépés: 2017. május 26.

Helyi adók

Előrehozott befizetés

Remélem senki sem fog élni azzal a lehetőségével, hogy az esedékességnél korábban is befizetheti helyi adóját, ahelyett, hogy azt bármibe befektetné, lekötné a bankszámláján!

Mit kell tenni, ha mégis?

  • a befizetéssel együtt adóbevallást kell benyújtani
  • a benyújtott bevallás nem önellenőrizhető
  • a befizetés nem minősül túlfizetésnek
  • a bevallásban az adózó megjelölheti, hogy mikori adófizetési kötelezettségére fizetett előre
  • a befizetett összeg semmilyen körülmények között nem jár vissza

Hatálybalépés: 2017. június 20.

Bejelentkezési kötelezettség

  • nem kell bejelentkezni az önkormányzati adóhatóságnál az iparűzési adó hatálya alá, ha a társaságot a cégbíróság jegyzi be
  • kizárólag a székhely tekintetében küldi meg az adóhatóság az adatokat az önkormányzatoknak
  • telephelyeket továbbra is be kell jelenteni (megint félmegoldás, de már megszoktuk)
  • egyéb önkormányzati adónemek bejelentését továbbra is meg kell tenni
  • ha az adózó nem az általános szabályok szerinti iparűzési adó fizetési módot választja, akkor a speciális adózási forma választást továbbra is jelenteni kell

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Előlegfeltöltés bevallási kötelezettség

2016-ban már az adóhatóság nyomtatványkitöltő programján keresztül is beküldhette az adózó, iparűzési adóbevallását, nem volt köteles az önkormányzati hatóság nyomtatványait használni.

Tovább bővül ez a lehetőség, már a feltöltési kötelezettségről is lehet majd decemberben adatszolgáltatást az adóhatósághoz teljesíteni.

Hatálybalépés: 2017. november 1.

Építményadó a reklámhordozókra is!

  • közterületen elhelyezett hirdetőtáblára és egyéb eszközökre is be kell vallani és meg kell fizetni az építményadót
  • a bevallásra és megfizetésre kötelezett a reklámhordozó tulajdonosa
  • az adókötelezettség az elhelyezési engedély kiadását követő év első napjától az eltávolítás évének utolsó napjáig tart
  • az adó alapja a reklámközzétételre alkalmas felület négyzetmétere
  • az adó éves mértéke négyzetméterenként 0 és 12 eFt között lehet, az önkormányzat döntése szerint

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Adómentesként is áfát kell fizetnie? – 3. rész

9662616_sVannak további értékesítési helyzetek, amikor az alanyi adómentességet választóknak áfát kell fizetniük.

Előző két cikkünkben a közösségi termékértékesítések, beszerzések és szolgáltatás nyújtások, igénybevételek eseteit vettük górcső alá. Most azokat az eseteket nézzük meg, amikor az alanyi adómentes körbe bejelentkezett adózónak belföldi értékesítése kapcsán keletkezik áfafizetési kötelezettsége.

Tárgyi eszközök értékesítése

A tárgyi eszközök értékesítése áfaköteles, még akkor is, ha a vállalkozás alanyi adómentességet választott.

Ha alanyi adómentes időszakunkban vásároltuk meg azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket most eladunk, akkor ezeknek az áfáját a vásárláskor nem volt lehetőségünk visszaigényelni. Ha ezeket a tárgyi eszközöket értékesítjük, akkor azt csak áfa felszámítása mellett tehetjük meg, ez viszont lehetőséget teremt arra, hogy a vásárláskor vissza nem igényelhető áfa egy részét visszaigényeljük.

Ez pontosan azt jelenti, hogy ha a tárgyi eszközünket kevesebb, mint 60 hónapig használtuk, akkor a „le nem használt” hónapokra jutó vásárlás áfája visszaigényelhető, ez azonban nem lehet több, mint az értékesítésről szóló számlában felszámított áfa, és el kell érje a 10 ezer forintot.

Az előzőekből következően logikus lenne, hogy ha tárgyi eszközünket, még az alanyi adómentes időszak előtt vásároltuk, akkor az alanyi adómentesség választásakor arányosítást végezzünk. Logikus lenne, hogy a vásárláskor teljes egészében levont áfa és az adóköteles hónapok különbözetét befizetési kötelezettségként írjuk elő, hiszen a tárgyi eszközünket a továbbiakban adómentes tevékenységünkhöz fogjuk használni, de erről a jogszabály nem rendelkezik.

Immateriális javak értékesítése

Az értékesítéskor kiállított számlán ebben az esetben is fel kell számítani az áfát, de a tárgyi eszközöknél leírtakkal ellentétben, itt a vásárláskor le nem vont áfából nem tudunk visszaigényelni egy forintot sem.

Építési telek értékesítése

Ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint a tárgyi eszközökre, azzal a különbséggel, hogy itt nem 60, hanem 120 hónapos használat alapján arányosítjuk a vásárláskor le nem vont áfát.

Tárgyi eszköznél és ingatlannál is a 60, illetve 120 hónapos arányosítási lehetőség természetesen csak akkor áll fenn, ha ezeket az eszközöket nem továbbértékesítési céllal vásároltuk, hiszen akkor nem is tárgyi eszközről és ingatlanról beszélünk, hanem készletről.

Befejezetlen és két évnél nem régebbi használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan értékesítése

Ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint az építési telek értékesítésére.

Saját vállalkozásban végzett beruházás

A beruházás üzembe helyezésekor megállapított bekerülési érték után fel kell számítani és be kell fizetni az áfát, cserébe a beruházáshoz felhasznált eszközök, termékek és szolgáltatások áfája levonásba helyezhető.

Remélem, segítette munkájukat és tisztánlátásukat adótanácsadói összefoglalónk arról, hogy az alanyi adómentesek mikor válnak mégis áfafizetésre kötelezetté.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Adómentesként is áfát kell fizetnie? – 2. rész

34588986_sAz alanyi mentességet választó társaságok is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy áfát kell fizetniük.

Előző cikkünkben arról írtam, hogy a közösségen belüli termékbeszerzések esetében mikor kerül az alanyi adómentes adózói kör mégis abba a furcsa helyzetbe, hogy áfát kell bevallania és megfizetnie. Sajnos, ez nem az egyetlen kivétel, így most tovább folytatom ezeknek a furcsa, kivételes helyzeteknek az ismertetését.

Termékértékesítés a közösség más tagállamába

Az alanyi adómentesek ilyen termékértékesítése nem minősül közösségen belüli értékesítésnek, ezért nem kell közösségi adószámot kérni, sem áfabevallást készíteni.

Ilyen esetben teljesítési hely az a hely, ahol a fuvarozás megkezdődik, ezért a hazai szabályokat kell alkalmazni.

A kibocsátott számlán az alanyi mentességre hivatkozni kell, és ennek az értékesítésnek az ellenértéke beleszámít a 6 milliós értékhatárba.

Szolgáltatásnyújtás és szolgáltatás igénybevétel

Az első közösségen belüli szolgáltatásnyújtásnál és szolgáltatás igénybevételnél közösségi adószámot kell kérni. Nincs értékhatárhoz kötés, mint a termékbeszerzés esetében.

Ezeknél a gazdasági eseményeknél is nagyon fontos a teljesítési hely meghatározása, mert ez lesz az alapja az áfafizetési kötelezettség megállapításának. A teljesítési hely szerinti áfaszabályok fognak a szolgáltatásnyújtásra és igénybevételre vonatkozni.

Főszabályként a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének teljesítési helye

  • ha a megrendelő maga is adóalany a saját országában – erről nyilatkoztatni kell –, a megrendelő országa lesz
  • ha a megrendelő nem adóalany a saját országában, akkor a szolgáltatást nyújtó országa lesz

Van ezen szabály alól néhány kivétel, amit szintén jó tudni a számlák elkészítésekor.

Ezekből sorolok fel néhányat:

  • ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások teljesítési helye az ingatlan fekvési helye
  • személyszállítási szolgáltatások a megtett útvonalon minősülnek teljesítettnek
  • kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport-, vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre belépőjegyes szolgáltatások, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik

Fontos!

Szolgáltatásnyújtás esetén, ha a teljesítés helye más eus tagállamba vagy külföldre esik – akkor hasonlóan az általános szabályok szerint adózó áfaalanyokhoz – nem alanyi mentes, hanem „Áfa területi hatályán kívüli” ügyletről kell számlát kiállítani, és áfa bevallást is kell adnia.

Az alanyi mentesként ebben az esetben élhetünk adólevonási jogunkkal azon számlák esetében, amelyek ezekhez az „Áfa területi hatályán kívüli” ügyletekhez kapcsolódnak.

Ha viszont a szolgáltatás igénybevétel úgy történik, hogy a teljesítési hely belföldre esik, akkor az alanyi adómentes vállalkozó áfa felszámítására lesz kötelezett. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatást nyújtó „Áfa területi hatályán kívüli” számlájára ő lesz kötelezett felszámítani és bevallani az áfát, de ezt a felszámított áfát alanyi adómentesként nem helyezheti levonásba.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Adómentesként is áfát kell fizetnie? – 1. rész

29308818_sAz alanyi mentességet választó társaságok gyakran azt hiszik, hogy nem kell áfát fizetniük.

Adótanácsadóként azt látom, hogy nagyon sok probléma adódik abból, amikor a társaságok alanyi adómentességet választva azt hiszik, hogy így soha semmilyen módon nem kerülhetnek kapcsolatba az áfával.

Ez sajnos nem igaz!

Az áfatörvény a különleges adózói körbe sorolja többek között azokat az adóalanyokat is, akik – mert nem lesz több az éves bevételük 6 millió forintnál – alanyi adómentesként jelentették be magukat. Tehát vannak olyan gazdasági események az alanyi adómentes adózói kör életében is, amelyek áfa bevallási, fizetési kötelezettséggel járnak.

Ebben az írásomban ezeket az eseteket vesszük végig.

Hogyan érint bennünket az áfa, ha az Európai Közösség más tagállamával kereskedünk?

Termékbeszerzés a közösség más tagállamából

Főszabály szerint a közösségen belülről történő termékbeszerzés után áfát kell bevallani és fizetni, kivéve, ha a beszerzett termékek összesített áfa nélküli értéke az előző évben és a tárgyévben sem haladja meg a 10 000 eurós értékhatárt (kivéve új közlekedési eszközök értéke és belföldön jövedéki adókötelezettség alá eső termékek, de ezekkel a speciális esetekkel most nem foglalkozunk).

Tehát, ha előző évben nem haladta meg uniós termékbeszerzésünk a 10 000 eurót, akkor a tárgyévben csak akkor kell áfa bevallást és befizetést teljesíteni, ha átlépnénk ezt az értékhatárt. Ha már az előző évben, termékbeszerzésünk meghaladta ezt a határt, akkor a tárgyév teljes egészében áfa bevallásra és fizetésre leszünk kötelezettek.

Amint ilyen esetben áfafizetésre lettünk kötelezettek, kötelesek leszünk közösségi adószámot is kérni.

Figyelem!

Ha a társaságnak már van valamilyen okból közösségi adószáma, azt ezekre a 10 000 euró alatti termékbeszerzésekre – amennyiben ezzel kapcsolatosan áfát nem szeretne bevallani, befizetni – tilos alkalmazni, tilos a termék értékesítőjének megadni, és tilos a számlán szerepeltetni.

Mi történik, ha 10 000 euró alatti termékbeszerzésünk során megadjuk a termék értékesítőjének közösségi adószámunkat, és az rákerül a kiállított számlára?

  • ez olyan, mintha ezekre az egyébként adómentes beszerzésekre is áfa bevallási, fizetési kötelezettséget választottunk volna
  • a beérkező számlával azonnal áfa bevallási és befizetési kötelezettségünk keletkezik
  • az ezt követő összes ilyen ügyletet már áfa bevallási, befizetési kötelezettség fogja terhelni
  • az összes olyan – egyébként éves szinten 10 000 euró alatti – termékbeszerzést is áfa bevallási, befizetési kötelezettség fogja terhelni, amely a tárgyévben, de azt is, amely a következő évben történik (hiszen a szabály úgy szól, hogy csak akkor adómentes, ha az előző évben és a tárgyévben sem vagyunk erre kötelezettek)

Ha teljesen szabályosan jártunk el, és nem adtunk meg a 10 000 euró alatti termékbeszerzésünk esetén semmilyen közösségi adószámot, de a tárgyévben túllépjük ezt az értékhatárt, akkor azzal a számlával kapcsolatosan keletkezik először áfa bevallási és befizetési, valamint közösségi adószám kérési kötelezettségünk, amellyel túllépjük az értékhatárt.

Lehetősége van az adózónak arra is, hogy úgy döntsön, nem él azzal, hogy 10 000 eurót meg nem haladó értékhatárig áfamentességet élvezhet, és az adóhatósághoz történő – tárgyévet megelőző év utolsó napjáig – bejelentéssel áfakötelezettséget választ.

Mikor van tehát adófizetési kötelezettsége az egyébként alanyi adómentes körbe tartozó adózóknak a tárgyévben?

  • ha előző évben vagy a tárgyévben túllépik a 10 000 eurós értékhatárt
  • ha belül maradnak az értékhatáron, de megadják az értékesítő partner részére közösségi adószámukat
  • ha önként választják közösségi termékbeszerzéseikre az áfakört

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása