Címke: jogdíj

Nem minden jogdíj, jogdíj!

A 2016.07.16-án kihirdetett adójogszabály változásokkal, változik a jogdíj fogalma.

2016.07.16-tól változik a jogdíj fogalma, de ezzel együtt a társasági adóban igénybe vehető kedvezmények mértéke is.

A jogdíj már nem jogdíj!

Mi volt eddig a jogdíj fogalma?

  • a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye,
  • a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye,
  • a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint
  • az említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték;

Mi a jogdíj 2016.08.16-tól?

  • a szabadalom
  • a növényfajta oltalom
  • a kiegészítő oltalmi tanúsítvány
  • a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma
  • a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből
  • a ritka betegségek gyógyszerévé minősítéséből származó eredmény

Mi nem minősül már a társasági adótörvény szerint jogdíjnak?

  • a védjegy
  • a kereskedelmi név
  • az üzleti titokhasználati engedély
  • a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, kivéve a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó eredmény

Már megszoktuk az évek alatt, de sosem örülünk neki, hogy az egyes adójogszabályok külön fogalomalkotással értelmezik azokat a generális jogszabályok alapján már megalkotott fogalmakat, amik kapcsolódó területet jelentenek.

Most is az a furcsa helyzet áll elő, hogy a társasági adótörvény szerint így a szerzői jogok egy része nem minősül szerzői jognak és nem jogdíj jár érte.

Hogyan változott az igénybe vehető kedvezmények mértéke?

A kedvezmény nem a jogdíjból származó bevétel alapján, hanem a jogdíjból származó nyereség alapján lesz igénybe vehető. Maximuma továbbra is az adózás előtti eredmény 50%-a lehet.

Jó hír!

Aki jogosult az új jogdíjfogalom alapján kedvezmény igénybevételére és 2016. január 1. és 2016. június 30. között is jogosult volt a régi jogdíjfogalom alapján a kedvezményt érvényesíteni, az a június 30-ig hatályos szöveg szerint meghatározott kedvezményt (vagyis a jogdíj bevétel alapján igénybevehető kedvezményt) 2021. június 30-ig veheti igénybe akkor, ha 2016. június 30-ig szerzett, előállított, változás előtti jogdíjfogalom szerinti jószág vagy bejelentett immateriális jószág vonatkozásában alkalmazza.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Adómegtakarítások az adótanácsadó segítségével – 4. rész

Néhány hete adótanácsadói túravezetéssel, virtuális kirándulásokat teszünk – reményeim szerint sok ügyvezetővel együtt – a kis- és középvállalkozások társasági adóalap- és adókedvezményeinek területén.

Eddig a következő helyek voltak adótanácsadói idegenvezetésű túránk állomásai:

Az adótanácsadó tippjeinek azonban nincs vége!

Mai célállomásunk egy olyan kedvezmény bemutatása, amely minden olyan bevétel esetén alkalmazható, amely irodalmi, tudományos, művészeti alkotásból származó szerzői jogdíjbevétel.

Szerzői jogdíjat – bár néhány vállalkozás profiljában éppen ezek a tevékenységek jelentik a döntő hányadot –, nemcsak zenei és irodalmi művek szerzőinek fizethetünk, hanem pl. programok írójának is.

Mi a szerzői jogdíj?

A szerzői jogdíj olyan díj, amelyet irodalmi, tudományos, művészeti művek, kulturális programok felhasználására, felhasználási jogára adott engedély ellenében fizetnek a szerzőnek. A díjazás nem fix, hanem az adott alkotás által hozott bevétellel arányban kell állnia. Ez azt jelenti, hogy a bevételből valamilyen logikai úton előállított kalkuláció alapján kell meghatározni, mennyi jogdíjat kell fizetni érte, akár abszolút mértékben, akár százalékos arányban.

A szerző ezt a jogot átadhatja a társaságnak, és nyilatkozattal akár le is mondhat róla a társaság javára.

Mekkora a kedvezmény mértéke?

A bevételként elszámolt jogdíjbevétel 50%-a csökkenti az adózás előtti eredményt. Az így igénybevett kedvezmény nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 50%-át.

Jogosít-e más adókedvezményre is a jogdíjbevétel?

Az elszámolt jogdíjbevétel nemcsak a társasági adóalapot csökkenti, hanem az iparűzési adó alapját is. Olyannyira, hogy az iparűzési adó alapjából a jogdíj 100%-os mértékben vonható le.

Adótanácsadói véleményem szerint a jogdíj esetében a kedvezmények olyan jelentős mértékűek, hogy mindenképpen szükséges megismerni őket, ha a társaság szeretné minimálisra csökkenteni saját költségvetésének adóterheit.

A kedvezmény mértékének bemutatására nézzünk egy adótanácsadói példát!

A bemutatás során olyan adótanácsadói egyszerűsítő feltételeket használunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a modellben csak azok a tételek szerepeljenek, amelyekkel a jogdíj adómegtakarító hatásait ki tudjuk mutatni.

Egyszerűsítő feltételek:

  • a társaság bevétele csak saját maga nyújtotta szolgáltatásból és jogdíjból áll
  • a tárgyévi összes bevétele 80 millió forint
  • a tárgyévi jogdíjbevétele 20 millió forint
  • összes elszámolt költsége és ráfordítása 60 millió forint

Társasági adókalkuláció

Adókedvezmény igénybevételével

Adókedvezmény nélkül

Összes bevétel

80 000

80 000

Jogdíjbevétel

20 000

20 000

Összes költség és ráfordítás

60 000

60 000

Adózás előtti eredmény

20 000

20 000

Jogdíjbevétel kedvezménye

10 000

Társasági adóalap

10 000

20 000

Társasági adó

1 000

2 000

Iparűzési adó kalkuláció

Adókedvezmény igénybevételével

Adókedvezmény nélkül

Iparűzési adó alapja

80 000

80 000

Jogdíjbevétel kedvezménye

20 000

Iparűzési adó tényleges alapja

60 000

80 000

Iparűzési adó

1 200

1 600

Az összehasonlító adatokból tisztán látszik, hogy adótanácsadói javaslatunkat használva, egy-egy üzleti évben akár több millió forint megtakarítására is lehetőség nyílik.

Épp ezért, ha az Ön cégének lehetősége van bármilyen szerzői jogdíj adómegtakarító hatásait kihasználni, mindenképpen egyeztessen adótanácsadóval, hogy megismerje ennek a kedvezménynek az előnyös hatásait!

Cikkünket a Piac és Profit oldalán is olvashatja.

Ha hasznosnak találta adótanácsadói írásunkat, kedvelje oldalunkat! Ha adótanácsadónkkal szeretne maradni adómegtakarítással kapcsolatos további utazásunk során is, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Járulék megtakarító adótanácsadói titkok – 3. rész

Ezen a héten is olyan jövedelem kifizetésekkel kapcsolatos adótanácsadói titkokat osztunk meg Önnel, amelyekkel jelentősen csökkentheti adó- és járulékfizetési kötelezettségeit.

Adótanácsadóként már sokszor írtam arról, mekkora szerepe van a társaságok életében a takarékos, a lehetőségeket jól kihasználó adózásnak, hiszen hiába érünk el toronymagas bevételeket, ha azok jelentős részét a központi költségvetésbe utaljuk át.

Legyünk tisztában a lehetőségekkel, hogy ez ne történjen meg velünk!

Cikkünkben egy olyan adómegtakarítási móddal foglalkozunk, amely minden olyan irodalmi, tudományos, művészeti alkotás esetében alkalmazható, amely egyéni, eredeti jellegű, így szerzői jogi védelemben részesül.

Adótanácsadói tippünk:

Jogdíj – Felhasználói szerződés

Ez a jövedelem kifizetés egy olyan lehetősége, ahol az általános adók és járulékok helyett

  • a kifizető 27–28,5% adót fizet,
  • a megbízott pedig akár mindössze 14,4% adót befizetésével is megúszhatja.

Tegyük ezek mellé a megbízási szerződés általános járulékait, ahol

  • a munkáltató 28,5%,
  • a munkavállaló 34,5% adót fizet.

Az összehasonlításoknál feltételeztük, hogy a szerződés díja meghaladja a minimálbér 30%-át.

Szerzői jogdíjat nemcsak zenei és irodalmi művek szerzőinek fizethetünk, bár néhány vállalkozás profiljában éppen ezek a tevékenységek jelentik a döntő hányadot, hanem pl. programok írójának is. Adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy a társaságok nem figyelnek erre, pedig ebbe a kategóriába tartozhat bele az is, amikor valaki a társaság weblapját készíti el, és annak a használati jogát adja át a társaság részére, vagy egy speciális szoftvert hoz létre a társaság megbízásából. (A továbbiakban ezeket a szerzői jogdíjas szellemi alkotásokat műnek fogjuk nevezni, azokat a magánszemélyeket pedig, akik ezeket létrehozzák, szerzőnek.)

Kell-e regisztrálni bárhol a művet?

Nem. A szerzői jogvédelem a mű létrejöttének pillanatától kezdve megilleti a szerzőt. Vagyis a jogdíj fizetésének nem feltétele a mű bármilyen szerzői ügynökségen vagy közös jogkezelést végző szervezetnél való regisztrációja.

Milyen szerződést érdemes kötni a szerzővel művének hasznosítására?

Adótanácsadói véleményem szerint a megbízási szerződés egy speciális fajtáját, felhasználási szerződést érdemes kötni a szerzővel.

A felhasználási szerződés két időállapotban köthető a mű létrehozójával:

  • a mű létrehozására – amikor még nincs kész a szellemi alkotás, hanem éppen azzal bízzuk meg a szerzőt, hogy azt hozza létre,
  • a kész mű felhasználására – amikor a szellemi alkotás már elkészült, és szeretnénk azt felhasználni.

Mi a felhasználói szerződés?

Egy olyan szerződés, amelyben a szerző eladja szellemi alkotását – vagy annak használati jogát – a szerződésben meghatározott díjfizetés ellenében, a felhasználó pedig megveszi azt.

Ha egy szerzőtől egy kész mű felhasználási jogát szeretnénk megszerezni, akkor a szerződésünk nyilvánvalóan csak a vagyoni jog átruházásáról fog szólni, és nem lesz személyes munkavégzéssel kapcsolatos része, hiszen a mű a szerződés megkötése előtt már készen állt.

Például, ha egy szerző internetes kereskedelemre alkalmas szoftvert állított elő, és mi ennek a használati jogát vesszük meg, akkor a szerződésünk csak ennek a vagyoni jognak az átruházásáról fog szólni, és nem fog személyes munkavégzést tartalmazni.

Ha viszont a szerzőt azzal bízzuk meg, hogy hozzon létre egy bizonyos művet a mi felhasználásunkra, akkor ez a szerződés két díjelemből fog állni.

Lesz egy olyan része, amely személyes munkavégzéshez kapcsolódik, és lesz egy olyan része, amely a vagyoni jogok átadásához.

Például, ha egy szerzőt azzal bízunk meg, hogy állítson elő számunkra egy internetes kereskedelemre alkalmas szoftvert, akkor ennek a megbízásnak lesz egy személyes munkavégzésen alapuló része és egy vagyoni jog átadáshoz kapcsolódó része.

Amikor a szerző létrehozza a művet, akkor ez nyilvánvalóan személyes munkavégzéssel járó folyamat, amelyért a szerződés szerint fizetség jár, ez a szerzőnek az önálló tevékenységből származó jövedelme lesz.

Amikor pedig a szerző műve felhasználási jogát átadja a társaságnak, akkor az a vagyoni jog átadása lesz, amely a szerző önálló tevékenységből származó bevétele lesz. Ezzel a bevétellel szemben a szerzőnek felmerülhetnek költségei, amelyeket adózás előtt ezzel a bevétellel szemben érvényesíteni tud. Ha pedig nem gyűjtögetett számlákat, akkor a jogszabály azt feltételezi, hogy ezeknek az “összegyűjtetlen” számláknak az aránya legalább 10% lett volna, ezért a szerző jövedelme a megszerzett bevétel 90%-a lesz.

A gyakorlatban egy 20%-os személyes munkavégzési arány alakult ki, de az, hogy a személyes munkavégzés és a vagyoni jog értéke milyen arányban szerepel a konkrét szerződésben, teljesen a felekre van bízva, mert csak ők tudják ezt hitelesen eldönteni, így az lehet ennél kevesebb vagy több is.

Milyen adófizetési kötelezettségekkel kell számolni?

A személyes munkavégzés adói

  • a kifizető 28,5% adót,
  • a megbízott 33% adót fizet.

Vagyoni jog átruházásának adói

  • a kifizető 27% adót,
  • a megbízott 14,4% adót fizet.

Az adómértékekből tisztán látszik az is, hogy minél kisebb a személyes munkavégzés aránya a felhasználói szerződésben, annál kevesebb adót kell összességében fizetni a felhasználói szerződés keretében kifizetett díjazás után.

Nézzünk egy adótanácsadói példát!

Szoftver előállítására kötünk szerződést 2 millió forint összegben, melynek 10%-a személyes munkavégzés, 90%-a a vagyoni jog átadásának díja.

Általános megbízási szerződéssel kifizetett díj

A kifizető 570 ezer forint adót fog fizetni, a megbízott pedig 690 ezer forintot. Így a kifizetőnek ez a szoftver összesen 2.570 ezer forintjába kerül, amiből a megbízott 1.310 ezer forintot kap meg.

Felhasználói szerződéssel kifizetett díj

A kifizető a személyes munkavégzés után 57 ezer, a megbízott pedig 66 ezer forint adót fog fizetni. A vagyoni jog átruházása után pedig a kifizető 486 ezer, a megbízott 259,2 ezer forintot.

Így a kifizetőnek ez a szoftver összesen 2.543 ezer forintjába kerül, amiből a megbízott 1.674,8 ezer forintot kap meg.

Adótanácsadói véleményem szerint a szerződéstípus jó megválasztásával a megbízott nettó jövedelme esetében jelentős, 53%-os adómegtakarítás érhető el, ami természetesen a kifizetőre is visszahat, hiszen kevesebb kiadással tudja elérni ugyanazt a nettó kifizetést.

Ha szeretné követni adótanácsadónk, könyvelőirodánk további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!