Címke: bérszámfejtés

Iskolakezdés – bérszámfejtés adótanácsadó szemmel

Nem kell, hogy a bérszámfejtés fölött hosszú órákat töltsön, ha dolgozóinak iskolakezdési támogatást szeretne adni!

Sajnos, a nyárnak minden évben vége szakad, gyermekeink viszonyt nőnek, és sokan közülük szeptemberben iskolát kezdenek vagy folytatnak, ebben szeretnénk a társaságoknak bérszámfejtési tanáccsal szolgálni. A szeptemberi iskolakezdés a családok számára jelentős anyagi megterheléssel jár, amin a foglalkoztató társaság iskolakezdési támogatás biztosításával igen sokat tud enyhíteni. A foglalkoztatóra nézve pedig nagy előnye a támogatás bérszámfejtésben való alkalmazásának, hogy a jó munkaerőket ezzel ösztönözni lehet.

Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a fontos tudnivalókat, amikkel a társaságokat segíthetjük abban, hogy tájékozottak legyenek ezzel a kedvezményesen adható támogatással kapcsolatban.

Mit kell tudni a bérszámfejtés oldaláról az iskolakezdési támogatás feltételeiről? Hogy ne legyen hiba a bérszámfejtés soraiban, ezeket a feltételeket kell figyelembe vennie.

  • Kizárólag munkaviszonyban álló munkavállalónak nyújtható. Tehát a társaság ügyvezető tagjai csak akkor kaphatják, ha munkaviszonyban állnak társaságukkal, de ez a hatályos jogszabályi környezetben már megvalósítható.
  • Mindkét szülő részesülhet az iskolakezdési támogatásban ugyanazon gyermek után.
  • A munkáltató magyarországi, sőt bármely Európai Uniós tagállamban a magyar közoktatásnak megfelelő oktatásban részt vevő gyermekre nyújthatja.
  • Az iskolakezdési támogatás igénybevételére az a szülő, nevelő jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján, az érintett gyermek vagy tanuló után családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult, s erről a jogosultságáról munkáltatójának nyilatkozatot tesz.
  • A kedvezményes támogatásként bérszámfejthető összeg 2013-ban 29 400 forint gyermekenként, tehát ugyanazon gyermekkel kapcsolatban összesen 58 800 forint támogatás fizethető ki a két szülőnek, akár ugyanazon a munkahelyen is. Tehát a bérszámfejtés nem tartalmazhat ennél nagyobb összeget, kedvezményesen igénybe vehető iskolakezdési támogatás címszó alatt.
  • Ha több munkahellyel rendelkezik a dolgozó, akár mindegyiktől megkaphatja a juttatást és ebből a szempontból az sem számít, ha részmunkaidőben dolgozik.
  • Az idei évben először az iskolakezdési támogatás kizárólag papíros vagy elektronikus utalvány formájában nyújtható.
  • A tanév első napját megelőző 60. naptól az év utolsó napjáig lehet ezzel a támogatási formával ösztönözni a munkavállalókat.

Mire használható fel a támogatás?

A nyújtott támogatást, elsősorban tankönyvek, taneszközök és ruházat vásárlására lehet felhasználni. Taneszköz minden a tanuláshoz szükséges dolog, így a tollak, ceruzák, ragasztók, festékek, technikai csomagok. Ez a kategória a bérszámfejtés listájában azonban ennél sokkal tágabban is értelmezhető, hiszen taneszköz lehet XXI. századunkban egy laptop vagy egy iPad is.

Az utalványok tankönyvekre való felhasználása egyelőre nem megoldott, mivel a kötelező tankönyvekre szóló csekkeket nem lehet a postán az utalványokkal kifizetni.

Az adótanácsadó példája a bérszámfejtés elkészítéséhez

Az kedvezményesen adható iskolakezdési támogatás összege 2013-ban 29 400 forint, amely után a munkáltatónak 35,71% adót, 10 500 forintot kell fizetnie. Tehát a munkáltatónak 39 900 forintjába kerül a munkavállalót 29 400 forinttal támogatni.

Ha ugyanezt a nettó összeget bér kifizetésével szeretné elérni, akkor 29 400 forint nettó összegű kifizetés 46 398 forintjába kerülne a munkáltatónak, egy családi kedvezményre jogosult gyermeket figyelembe véve.

A munkáltató így csaknem 15%-ot tud megtakarítani a kifizetésen.

Ha szeretné követni adótanácsadónk, könyvelőirodánk bérszámfejtési praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Járulék megtakarító adótanácsadói titkok – 3. rész

Ezen a héten is olyan jövedelem kifizetésekkel kapcsolatos adótanácsadói titkokat osztunk meg Önnel, amelyekkel jelentősen csökkentheti adó- és járulékfizetési kötelezettségeit.

Adótanácsadóként már sokszor írtam arról, mekkora szerepe van a társaságok életében a takarékos, a lehetőségeket jól kihasználó adózásnak, hiszen hiába érünk el toronymagas bevételeket, ha azok jelentős részét a központi költségvetésbe utaljuk át.

Legyünk tisztában a lehetőségekkel, hogy ez ne történjen meg velünk!

Cikkünkben egy olyan adómegtakarítási móddal foglalkozunk, amely minden olyan irodalmi, tudományos, művészeti alkotás esetében alkalmazható, amely egyéni, eredeti jellegű, így szerzői jogi védelemben részesül.

Adótanácsadói tippünk:

Jogdíj – Felhasználói szerződés

Ez a jövedelem kifizetés egy olyan lehetősége, ahol az általános adók és járulékok helyett

  • a kifizető 27–28,5% adót fizet,
  • a megbízott pedig akár mindössze 14,4% adót befizetésével is megúszhatja.

Tegyük ezek mellé a megbízási szerződés általános járulékait, ahol

  • a munkáltató 28,5%,
  • a munkavállaló 34,5% adót fizet.

Az összehasonlításoknál feltételeztük, hogy a szerződés díja meghaladja a minimálbér 30%-át.

Szerzői jogdíjat nemcsak zenei és irodalmi művek szerzőinek fizethetünk, bár néhány vállalkozás profiljában éppen ezek a tevékenységek jelentik a döntő hányadot, hanem pl. programok írójának is. Adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy a társaságok nem figyelnek erre, pedig ebbe a kategóriába tartozhat bele az is, amikor valaki a társaság weblapját készíti el, és annak a használati jogát adja át a társaság részére, vagy egy speciális szoftvert hoz létre a társaság megbízásából. (A továbbiakban ezeket a szerzői jogdíjas szellemi alkotásokat műnek fogjuk nevezni, azokat a magánszemélyeket pedig, akik ezeket létrehozzák, szerzőnek.)

Kell-e regisztrálni bárhol a művet?

Nem. A szerzői jogvédelem a mű létrejöttének pillanatától kezdve megilleti a szerzőt. Vagyis a jogdíj fizetésének nem feltétele a mű bármilyen szerzői ügynökségen vagy közös jogkezelést végző szervezetnél való regisztrációja.

Milyen szerződést érdemes kötni a szerzővel művének hasznosítására?

Adótanácsadói véleményem szerint a megbízási szerződés egy speciális fajtáját, felhasználási szerződést érdemes kötni a szerzővel.

A felhasználási szerződés két időállapotban köthető a mű létrehozójával:

  • a mű létrehozására – amikor még nincs kész a szellemi alkotás, hanem éppen azzal bízzuk meg a szerzőt, hogy azt hozza létre,
  • a kész mű felhasználására – amikor a szellemi alkotás már elkészült, és szeretnénk azt felhasználni.

Mi a felhasználói szerződés?

Egy olyan szerződés, amelyben a szerző eladja szellemi alkotását – vagy annak használati jogát – a szerződésben meghatározott díjfizetés ellenében, a felhasználó pedig megveszi azt.

Ha egy szerzőtől egy kész mű felhasználási jogát szeretnénk megszerezni, akkor a szerződésünk nyilvánvalóan csak a vagyoni jog átruházásáról fog szólni, és nem lesz személyes munkavégzéssel kapcsolatos része, hiszen a mű a szerződés megkötése előtt már készen állt.

Például, ha egy szerző internetes kereskedelemre alkalmas szoftvert állított elő, és mi ennek a használati jogát vesszük meg, akkor a szerződésünk csak ennek a vagyoni jognak az átruházásáról fog szólni, és nem fog személyes munkavégzést tartalmazni.

Ha viszont a szerzőt azzal bízzuk meg, hogy hozzon létre egy bizonyos művet a mi felhasználásunkra, akkor ez a szerződés két díjelemből fog állni.

Lesz egy olyan része, amely személyes munkavégzéshez kapcsolódik, és lesz egy olyan része, amely a vagyoni jogok átadásához.

Például, ha egy szerzőt azzal bízunk meg, hogy állítson elő számunkra egy internetes kereskedelemre alkalmas szoftvert, akkor ennek a megbízásnak lesz egy személyes munkavégzésen alapuló része és egy vagyoni jog átadáshoz kapcsolódó része.

Amikor a szerző létrehozza a művet, akkor ez nyilvánvalóan személyes munkavégzéssel járó folyamat, amelyért a szerződés szerint fizetség jár, ez a szerzőnek az önálló tevékenységből származó jövedelme lesz.

Amikor pedig a szerző műve felhasználási jogát átadja a társaságnak, akkor az a vagyoni jog átadása lesz, amely a szerző önálló tevékenységből származó bevétele lesz. Ezzel a bevétellel szemben a szerzőnek felmerülhetnek költségei, amelyeket adózás előtt ezzel a bevétellel szemben érvényesíteni tud. Ha pedig nem gyűjtögetett számlákat, akkor a jogszabály azt feltételezi, hogy ezeknek az “összegyűjtetlen” számláknak az aránya legalább 10% lett volna, ezért a szerző jövedelme a megszerzett bevétel 90%-a lesz.

A gyakorlatban egy 20%-os személyes munkavégzési arány alakult ki, de az, hogy a személyes munkavégzés és a vagyoni jog értéke milyen arányban szerepel a konkrét szerződésben, teljesen a felekre van bízva, mert csak ők tudják ezt hitelesen eldönteni, így az lehet ennél kevesebb vagy több is.

Milyen adófizetési kötelezettségekkel kell számolni?

A személyes munkavégzés adói

  • a kifizető 28,5% adót,
  • a megbízott 33% adót fizet.

Vagyoni jog átruházásának adói

  • a kifizető 27% adót,
  • a megbízott 14,4% adót fizet.

Az adómértékekből tisztán látszik az is, hogy minél kisebb a személyes munkavégzés aránya a felhasználói szerződésben, annál kevesebb adót kell összességében fizetni a felhasználói szerződés keretében kifizetett díjazás után.

Nézzünk egy adótanácsadói példát!

Szoftver előállítására kötünk szerződést 2 millió forint összegben, melynek 10%-a személyes munkavégzés, 90%-a a vagyoni jog átadásának díja.

Általános megbízási szerződéssel kifizetett díj

A kifizető 570 ezer forint adót fog fizetni, a megbízott pedig 690 ezer forintot. Így a kifizetőnek ez a szoftver összesen 2.570 ezer forintjába kerül, amiből a megbízott 1.310 ezer forintot kap meg.

Felhasználói szerződéssel kifizetett díj

A kifizető a személyes munkavégzés után 57 ezer, a megbízott pedig 66 ezer forint adót fog fizetni. A vagyoni jog átruházása után pedig a kifizető 486 ezer, a megbízott 259,2 ezer forintot.

Így a kifizetőnek ez a szoftver összesen 2.543 ezer forintjába kerül, amiből a megbízott 1.674,8 ezer forintot kap meg.

Adótanácsadói véleményem szerint a szerződéstípus jó megválasztásával a megbízott nettó jövedelme esetében jelentős, 53%-os adómegtakarítás érhető el, ami természetesen a kifizetőre is visszahat, hiszen kevesebb kiadással tudja elérni ugyanazt a nettó kifizetést.

Ha szeretné követni adótanácsadónk, könyvelőirodánk további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Járulék megtakarító adótanácsadói titkok – 2. rész

Ezen a héten is tovább kalandozunk a munkaerő finanszírozás adótakarékos adótanácsadói titkai között.

Egyik előző bejegyzésünkben már írtunk róla, hogy nem elég csak a vállalkozást menedzselni és toronymagas bevételeket elérni, a bevételekből a lehető legtöbbet kell a vállalkozás kasszájában tartani. Ha nem vagyunk tisztában ezzel, akkor tengernyi munkával elért jövedelmünkkel csak az adóhivatalt gazdagítjuk.

Most egy olyan adómegtakarítási lehetőséggel foglalkozunk, amelyet döntően alkotó-, előadóművészi, médiaszolgáltatási és sportterületeken lehet jól alkalmazni.

Az adótanácsadó tippje:

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

 Ez a jövedelem kifizetésének olyan lehetősége, ahol az általános adók és járulékok helyett

  • a munkáltató, kifizető 20% adót fizet,
  • a munkavállaló pedig 15% adót (kivéve, ha nyugdíjas, mert akkor ez a mérték 11,1%).

Tegyük az ekhós mértékek mellé a bérfizetés általános járulékait, ahol

  • a munkáltató 28,5%,
  • a munkavállaló 34,5% adót fizet.

Amíg az ekhós jövedelem esetében a fizetendő összes költségvetési teher mértéke 35%, addig a bérfizetés általános járulékainak mértéke 63%.

Adótanácsadói véleményem szerint, lényeges a különbség a két kifizetési mód között, ezért mindenképpen hasznos lehet átgondolni, hogy foglalkoztatott munkaerőnk nem sorolható-e valamelyik kategóriába.

Mik a feltételei az ekho választásának?

  • csak a törvényben meghatározott foglalkozások esetében választható
  • az ilyen módon fizetett jövedelem felső határa általános esetben, évi 25 millió forint (kivéve bizonyos sportolókat: az ő esetükben ez a maximum 100 millió forint és kivéve az edzőket: az ő esetükben ez 50 millió forint)
  • csak a hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó összegre
  • nyugdíjas részére kifizetett jövedelem esetén pedig a teljes jövedelemre választható

Az EKHO igénybevételére jogosító foglalkozások listája


Hasonlítsuk össze adótanácsadói példával az általános munkabér és az ekhós jövedelem adó- és járulék terheit!

Művészeti tanácsadónknak adott hónapban 260 000 forint nettófizetést szeretnénk adni.

Adótanácsadói egyszerűsítések:

  • művészeti tanácsadónk más társaságnál van főállásban,
  • főállásában többet keres, mint a hónap első napján érvényes minimálbér.

Nézzük meg, a kétféle adózási módot összehasonlítva, hogy mennyibe kerül ez a kifizetés a vállalkozásnak.

Általános munkabérként

397 000 forint bruttó bérre kell megkötni a szerződést ahhoz, hogy művészeti tanácsadónknak 260 000 forint kerüljön a zsebébe. Ezenkívül társaságunk a kifizetés után 113 000 forint közterhet fog befizetni a költségvetésbe, így összesen a 260 000 forint nettó kifizetés 510 000 forintjába kerül a társaságnak.

Ekhós jövedelemként

306 000 forint bruttó bérre kell megkötni a szerződést ahhoz, hogy művészeti tanácsadónknak 260 000 forint kerüljön a zsebébe. Ezenkívül társaságunk a kifizetés után 61 000 forint közterhet fog befizetni a költségvetésbe, így összesen a 260 000 forint nettó kifizetés 367 000 forintjába kerül a társaságnak.

Számszerű adótanácsadói példánk szerint általános bérként 510, ekhós bérként 367 ezer forintjába kerül a társaságnak az, hogy 260 ezer forint nettó kifizetés teljesüljön. Adótanácsadói véleményem szerint mindenképpen érdemes odafigyelni erre az adózási formára, és ha valamilyen ekhós foglalkozásba besorolható az a feladat, amellyel munkavállalónkat megbíztuk, akkor csaknem 40%-os költségmegtakarítást érhetünk el.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk, könyvelőirodánk további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Járulék megtakarító adótanácsadói titkok – 1. rész

Ahogy megszokhatta tőlünk, ezen a héten is olyan adótanácsadói titkokat osztunk meg Önnel, melyekkel akár jelentős megtakarítást is elérhet.

Próbálkozik a vállalkozását a legjobban menedzselni, de arra már igazán nem jut ideje, hogy a bérszámfejtés színes palettáján válogasson?

Ezeket a döntéseket rábízza a könyvelőjére, aki viszont csak egyetlen lehetőséget támogat, a munkabér típusú fizetést?

Erről a problémáról már írtunk, ez egy természetes viselkedés a legtöbb könyvelő részéről. Ő a számviteli törvény rendelkezéseit betartva végzi a munkáját, és nem foglalkozik adóoptimalizálással, ez továbbra is az adótanácsadó, adószakértő feladata.

Ismerve a lehetőségeket, és jól válogatva közülük, ezen a területen is jelentős megtakarítások érhetők el.

Ha kíváncsi ezekre, tartson velünk!

Fontos tipp adótanácsadónktól:

Egyszerűsített foglalkoztatás

Csupán 3 szabályt kell betartanunk és a kifizetés összegét mindössze napi 1 ezer forint és 16%-os személyi jövedelemadó terheli.

A munkavállaló munkaidő beosztása a következő lehet

     legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,

     egy hónapban legfeljebb 15 naptári napig,

     egy évben legfeljebb 90 naptári napig.

A munkaadó egy naptári napon átlagosan

     ha nincs főállású munkavállalója, akkor 1 főt,

     ha egy és öt fő között van a főállású munkavállalók száma, akkor 2 főt,

     ha hat és húsz fő között van a főállású munkavállalók száma, akkor 4 főt,

     ha húsz fő fölött van a főállású munkavállalók száma, akkor annak 20 százalékát foglalkoztathatja ezen a módon.

A napi kifizetés összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét.

Vegyünk két, egyben adótanácsadói példát!

1. példa

Napi 4 510 forintot tudunk úgy kifizetni, hogy csak napi 1 ezer forintba kerüljön. A szabályok betartásához havi 7, illetve minden második hónapban 8 nap foglalkoztatás megengedett.

Ez havi 31 570, illetve 36 080 forint jövedelem kifizetését teszi lehetővé, ami 7 000, illetve 8 000 forintba kerül.

Ezzel az adótanácsadói javaslattal, 22,2%-os adó megfizetése mellett tudjuk ezt a havi átlag 33 825 forint jövedelmet kifizetni.

2. példa

Napi 4 510 forint kétszeresét tudjuk úgy kifizetni, hogy csak napi 1 ezer forintba és 16% személyi jövedelemadóba kerüljön. A szabályok betartásához továbbra is havi 7, illetve minden második hónapban 8 nap foglalkoztatás megengedett.

Ez havi 63 140, illetve 72 160 forint jövedelem kifizetését teszi lehetővé, ami 7 000, illetve 8 000 forintba és 16% személyi jövedelemadóba kerül.

Ezzel az adótanácsadói javaslattal, 27,1%-os adó megfizetése mellett tudjuk ezt a havi átlag 67 650 forint jövedelmet kifizetni.

Mindkét adótanácsadói példából látszik, hogy a munkabérfizetésnél, amelynek összes adója 54,5% – feltételezve hogy a szociális hozzájárulási adó is csak 14,5% a kedvezmények miatt – jóval olcsóbb megoldást jelentenek, felére csökkentik a fizetendő adót.

Ha a továbbiakban is velünk szeretne tartatni, iratkozzon fel hírlevelünkre!