Címke: munkáltatói támogatás

Változások az adómentes munkáltatói támogatásban! – 2. rész

Folytatjuk adótanácsadói összefoglalónkat a lakás vásárláshoz, építéshez és ezzel kapcsolatos hiteltörlesztéshez adómentesen adható munkáltató támogatásokkal kapcsolatos változások bemutatásával.

Előző írásunkban azokat az információkat osztottuk meg önökkel, amik általánosságban igazak a lakáscélra adómentesen adott munkáltatói támogatásokkal kapcsolatban. Most pedig folytatjuk azokkal a fontos tudnivalókkal, amelyeket az ügyvezetőknek mindenképpen ismerniük kell egy-egy ilyen támogatás odaítélése és utalása előtt.

Fontos – és erre adótanácsadóként még egyszer felhívom a kedves ügyvezetők figyelmét – hogy a támogatás folyósításakor a munkáltató kötelezettsége, hogy megvizsgálja és eldöntse, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e.

Mikkel kell ehhez tisztában lenni?

  • adómentes támogatás csak méltányolható lakásigény esetén nyújtható
  • nem utalható akármilyen számlára
  • meghatározott határidőre igazolásokkal kell rendelkeznie a munkáltatónak

Nézzük ezeket sorban, már a változásokkal együtt!

Méltányolható lakásigény – mit kell figyelembe venni?

  • az együtt költöző, együttlakó családtagok számát
  • a lakás szobáinak számát

Kik az együttköltöző, együttlakó családtagok?

A támogatást igénylő munkavállaló

  • Ptk. szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével
  • élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével

feltéve, hogy a lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.

A lakás méltányolható szobáinak száma

1 – 2 személy

legfeljebb 3 lakószoba

3 – 4 személy

legbeljebb 4 lakószoba

minden további személy

plusz 1 lakószoba

Mi minősül lakószobának?

  • az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete nagyobb, mint 8, de kisebb, mint 30 négyzetméter
  • legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik
  • a 30 négyzetméternél nagyobb szoba két lakószobának számít
  • ha a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és hasznos alapterületük meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két lakószobaként kell figyelembe venni
  • a 8 négyzetméternél kisebb, vagy 8 négyzetméteres szobákat a jogszabály nem tekinti lakószobának, azzal nem kell számolni
  • ha a szobának nincs legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülete, akkor a lakószobák számának meghatározásakor azt is figyelmen kívül kell hagyni

Nézzük át gyorsan azokat a szabályokat is, amik nem változtak!

Milyen számlára utalható a támogatás?

  • a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára
  • a hitelintézet törlesztésre használt központi elszámoló számlájára

Milyen számlára utalható a hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás?

  • saját önálló hitelszámlájára
  • a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára
  • a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett saját folyószámlájára

Mi szükséges a támogatás adómentességének igazolásához?

  • a támogatás folyósításáról szóló hitelintézet vagy Magyar Államkincstár által kiállított igazolás
  • a magánszemély méltányolható lakásigényről szóló nyilatkozata, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza
  • az együttköltöző vagy együttlakó családtagok lakcímkártya másolata, amelyen lakóhelyként vagy tartózkodási helyként szerepel az adott lakás
  • lakás építése, építtetése esetén, amennyiben a használatbavételi engedély nem áll rendelkezésre, a lakcímkártya másolatokat a magánszemély nyilatkozata pótolhatja
  • a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolása az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében figyelembe veendő születendő gyermekről vagy gyermekekről

Mivel igazoljuk, hogy a támogatás nem haladja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát?

  • vásárlás esetén az érvényes szerződéssel
  • építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetéssel

Hogyan történik a támogatás felhasználásának igazolása?

  • lakás vásárlása esetén érvényes szerződéssel és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelemmel vagy ezek helyett tulajdoni lappal, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal (vételár megfizetési bizonylata)
  • lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedéllyel, a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig, a magánszemély vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával
  • lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig, a magánszemély vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával
  • hitel visszafizetéshez, törlesztéshez nyújtott támogatás esetén fennálló hitelszerződéssel és az összeg felhasználását igazoló okiratokkal (bankszámla kivonat)

Meddig szükséges az igazolásokat a munkáltatónak beszereznie?

  • lakás vásárlásra vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a folyósítás évét követő év május 31-éig
  • lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig

Előző írásunkban már szóltunk arról, hogy a szükséges igazolásokat, amelyek már a folyósítás előtt a munkavállaló rendelkezésére állnak, célszerű a támogatás folyósítása előtt a bekérni. Ekkor még igen komoly érdeke fűződik a munkavállalónak ahhoz, hogy a támogatás megszerzése érdekében ezeket leadja, nem is beszélve az esetlegesen év közben megszűnő munkaviszony esetén adódó bonyodalmakról.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Változások az adómentes munkáltatói támogatásban! – 1. rész

Változtak a lakás építéshez, vásárláshoz és hiteltörlesztéshez adómentesen adható munkáltatói támogatással kapcsolatos feltételek és lehetőségek.

Már megszoktuk, de továbbra sem szeretjük, hogy a jogszabályok rendelkezései napról-napra változnak, nincs másképp ez a személyi jövedelemadó törvénnyel sem és nincs másképp a lakás vásárláshoz, építéshez és ehhez kapcsolódó hiteltörlesztéshez adómentesen adható munkáltatói támogatások esetében sem.

2016. augusztus 1-től kibővülnek és fogalomalkotáson mennek át azok a lehetőségek és fogalmak, amikor ez a támogatás adómentesen adható és az adómentességgel kapcsolatos feltételek is bekerülnek a személyi jövedelemadó törvénybe. Ezekkel a változásokkal tekintjük át a támogatással kapcsolatos változásokat.

Nézzük, mit is kell tudnunk a támogatásról általában?

Mi minősül saját lakásnak?

  • amelyben a magánszemély bármilyen arányban tulajdonos
  • amelyben haszonélvezettel bír
  • vagy ezeket a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a zártvégű lízing keretében megszerzett lakást is

Mire adható?

  • lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a  megszerzésére
  • lakás építésére, építtetésére
  • lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítésére
  • korszerűsítésre
  • akadálymentesítésre

Mit fogad el a törvény korszerűsítésnek?

  • amikor a lakás komfortfokozatának növelése, víz, elektromos áram, gáz bevezetése vagy csatorna építése
  • fürdőszoba építése olyan lakásban, ahol még nincs
  • beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító rendszer kialakítása, cseréje (megújuló energiaforrásokkal is, pl. napenergia)
  • az épület szigetelése (hő, hang, víz)
  • külső nyílászárók energiatakarékos cseréje
  • tető cseréje, felújítása, szigetelése
  • része a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítéshez kapcsolódó költségek összegének 20%-áig

Mi minősül akadálymentesítésnek?

  • mozgáskorlátozott személy részére végzett
  • lakáshasználattal összefüggő, életviteli nehézségeit csökkentő, rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki átalakítás
  • új és használt lakáson vagy lakóépületen

Milyen feltételek mellett adómentes a támogatás?

  • csak belföldön fekvő lakásra esetében
  • a támogatottnak munkaviszonyban kell állnia a támogató társasággal (tagok is állhatnak munkaviszonyban a társasággal)
  • hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül, annak igazolása alapján adható
  • a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig terjedhet a támogatás
  • a munkavállaló öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot kaphat ezen a címen
  • a lakás mérete nem haladhatja meg a méltányolható lakásigényt
  • a társaság a vissza nem térítendő támogatás teljes összegét ráfordításként, adóalap csökkentésként számolhatja el

FONTOS adótanácsadói javaslat!

A támogatás folyósításakor a munkáltató kötelezettsége, hogy megvizsgálja és eldöntse, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e.

Könnyítés, hogy a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy egy adóéven belül több részletben nyújtja a munkáltató.

A szükséges igazolásokat, amelyek már a folyósítás előtt a munkavállaló rendelkezésére állnak, célszerű a támogatás folyósítása előtt a bekérni. Ekkor még igen komoly érdeke fűződik a munkavállalónak ahhoz, hogy a támogatás megszerzése érdekében ezeket leadja, nem is beszélve az esetlegesen év közben megszűnő munkaviszony esetén adódó bonyodalmakról.

A munkáltatónak folyósítás évét követő második év május 31-ig rendelkezni kell az előírt igazolásokkal (ha hiányoznak az igazolások, akkor a folyósított összege 20%-kal növelt összegben, a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül).

A következő részben azokat a nélkülözhetetlen, információkat tudhatja meg, amelyek a határidőkről, igazolásokról és átutalási teendőkről szólnak.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat és tartson velük a jövő héten is!

Ha további írásainkról sem szeretne lemaradni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Adótanácsadói segítség az adómentes támogatásokhoz! – 2. rész

23115085_sFolytatjuk adótanácsadói összefoglalónkat az adómentes munkáltatói támogatásokról, amelyek már lakáshitel kiváltásához is igénybe vehetők.

Előző írásunkban azokat az információkat osztottuk meg önökkel, amelyek általánosan igazak az adómentes munkáltatói támogatásokkal kapcsolatban. Most pedig folytatjuk azokkal a fontos tudnivalókkal, amelyeket az ügyvezetőknek mindenképpen ismerniük kell egy-egy ilyen támogatás odaítélése és utalása előtt.

Fontos – és erre adótanácsadóként még egyszer felhívom a kedves ügyvezetők figyelmét – hogy a támogatás folyósításakor a munkáltató kötelezettsége, hogy megvizsgálja és eldöntse, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e.

Mivel kell ehhez tisztában lenni az adótanácsadó szerint?

Adómentes támogatás csak méltányolható lakásigény esetén nyújtható, nem utalható akármilyen számlára és meghatározott határidőre a munkáltatónak igazolásokkal kell rendelkeznie.

Nézzük ezeket sorban.

Méltányolható lakásigény – mit kell figyelembe venni?

  • az együtt költöző személyek számát
  • a lakás szobáinak számát

Ebben a következő táblázat segít eligazodni:

http://adokultura.hu/meltanyolhato-kategoriaba-tartozo-szobak-szama/

Az, hogy Ön megfelel-e a feltételeknek, bármely napra vizsgálható, a támogatás folyósítása évének első napjától a folyósítást követő, illetve a folyósítást követő második év május 31-éig.

Ha a hitelintézet, a kincstár vagy a munkáltató a méltányolható lakásigénynek való megfelelést bármely okból egy korábbi időpontban – az akkor hatályos rendelkezések alapján – már megvizsgálta, nem szükséges újra megvizsgálni, mert ez a korábbi okirat szolgál igazolásul.

Milyen számlára utalható a támogatás?

  • a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára
  • a hitelintézet törlesztésre használt központi elszámoló számlájára

Milyen számlára utalható a hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás?

  • a magányszemély saját önálló hitelszámlájára
  • a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára
  • a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett saját folyószámlájára

Mi szükséges a támogatás adómentességének igazolásához?

  • a támogatás folyósításáról szóló hitelintézet vagy Magyar Államkincstár által kiállított igazolás
  • a magánszemély méltányolható lakásigényről szóló nyilatkozata, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza
  • az együtt költöző vagy együtt lakó családtagok lakcímkártya-másolata, amelyen a szóban forgó lakás lakóhelyként vagy tartózkodási helyként szerepel
  • lakás építése, építtetése esetén, amennyiben a használatbavételi engedély nem áll rendelkezésre, a lakcímkártya-másolatokat a magánszemély nyilatkozata pótolhatja
  • a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolása az együtt lakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében figyelembe veendő születendő gyermekről vagy gyermekekről

Mivel igazoljuk, hogy a támogatás nem haladja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát?

  • vásárlás esetén az érvényes szerződéssel
  • építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetéssel

Hogyan történik a támogatás felhasználásának igazolása?

  • lakás vásárlása esetén érvényes szerződéssel és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelemmel vagy ezek helyett tulajdoni lappal, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal (vételár megfizetési bizonylata)
  • lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedéllyel, a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig, a magánszemély vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával
  • lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig, a magánszemély vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával
  • hitel visszafizetéshez, törlesztéshez nyújtott támogatás esetén fennálló hitelszerződéssel és az összeg felhasználását igazoló okiratokkal (bankszámlakivonat)

Mit mond az adótanácsaló, meddig szükséges az igazolásokat a munkáltatónak beszereznie?

  • lakás vásárlásra vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a folyósítás évét követő év május 31-éig
  • lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig

Előző adótanácsadói írásunkban már szóltunk arról, hogy a szükséges igazolásokat, amelyek már a folyósítás előtt a munkavállaló rendelkezésére állnak, célszerű a támogatás folyósítása előtt a bekérni. Ekkor még igen komoly érdeke fűződik a munkavállalónak ahhoz, hogy a támogatás megszerzése érdekében ezeket leadja, nem is beszélve a váratlan nehézségekről, például az esetlegesen év közben megszűnő munkaviszony esetén adódó bonyodalmakról.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Adótanácsadói segítség az adómentes támogatásokhoz! – 1. rész

28058845_s2014-től lehetőség nyílt a lakáshitelek adómentes kiváltására, azonban adótanácsadóként úgy gondolom, hogy a részlet szabályok nem voltak tisztázottak.

A személyijövedelemadó-törvény módosításával 2014. január 1-jétől lehetőség nyílt a munkavállalók lakáshitelének adómentes munkáltatói támogatással való kiváltására. A helyzet azonban korántsem egyszerű: jogalkalmazóként és adótanácsadóként is azt gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok egyáltalán nem voltak tisztázottak.

Az illetékes minisztérium – „késlekedés nélkül” – 2014. április 3-án jelentette meg a támogatás folyósításának részletes szabályait.

Amit eddig az adótanácsadóként megosztottam…

Adótanácsadóként már írtam arról, hogy ház, lakás építésére, vásárlására, korszerűsítésére a társaság adhat munkavállalóinak vissza nem térítendő támogatást.

Arról is hírt adtunk, hogy ez a támogatás hiteltörlesztésre is alkalmazható.

Amire azonban igazán vártunk, az az, hogy megjelenjen a jogszabály alkalmazási rendelete arról, hogy az eddig is érvényes jogszabályt pontosan hogyan alkalmazzuk lakáscélú hiteltörlesztési támogatás esetén.

Két részben összefoglaljuk mindazt, amit fontos tudni azoknak az ügyvezetőknek, akik erről döntenek. Bízunk benne, hogy így adótanácsadóként megóvjuk őket azoktól a csapdáktól, amelyekbe akaratlanul is beleeshetnek.

A teljesség kedvéért a lakásvásárlás, -építés, -építtetés, -alapterület-növelés és -korszerűsítés szabályait is összefoglaljuk.

Mit is kell tudnunk a támogatásról általában?

  • adómentesen adható
  • a társaság a vissza nem térítendő támogatás teljes összegét adóalap-csökkentésként számolhatja el
  • a következőkre használható fel: belföldi lakás vásárlására, építésére, alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítésére, korszerűsítésére és lakáscélú hiteltörlesztés támogatása
  • a támogatottnak munkaviszonyban kell állnia a támogató társasággal (tagok is állhatnak munkaviszonyban a társasággal)
  • hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül, annak igazolása alapján adható
  • a támogatás a vételár, vagy a teljes építési költség 30 százalékáig terjedhet
  • a munkavállaló öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot kaphat ezen a címen
  • a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt

Mi minősül saját lakásnak?

  • amelyben a magánszemély bármilyen arányban tulajdonos
  • amelyben haszonélvezettel bír
  • vagy ezeket a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a zártvégű lízing keretében megszerzett lakást is

FONTOS adótanácsadói figyelmeztetés!

A támogatás folyósításakor a munkáltató vagyis döntő többségében az ügyvezető kötelezettsége,  hogy megvizsgálja és eldöntse, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e.

Könnyítés, hogy a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy egy adóéven belül több részletben nyújtja a munkáltató.

A szükséges igazolásokat, amelyek már a folyósítás előtt a munkavállaló rendelkezésére állnak, célszerű a támogatás folyósítása előtt bekérni. Ekkor még igen komoly érdeke fűződik a munkavállalónak ahhoz, hogy a támogatás megszerzése érdekében ezeket leadja, nem is beszélve az esetlegesen év közben megszűnő munkaviszony esetén adódó bonyodalmakról, amelyeket ezzel elkerülhetjük.

Az általános információk közreadása után a következő részben azokat a nélkülözhetetlen információkat tudhatja meg, amelyek a határidőkről, igazolásokról és átutalási teendőkről szólnak.

Ha hasznosnak tartotta adótanácsadónk írását, kedvelje oldalunkat és tartson velük a jövő héten is!

Ha további írásainkról sem szeretne lemaradni, iratkozzon fel hírlevelünkre!