Címke: könyvelőiroda

Ne tartsa pénzét az adóhatóságoknál!

6458384_sAdótanácsadóként sok tapasztalatot gyűjtök a vállalkozók adózási problémájáról akkor is, amikor könyvelőirodánkba új ügyfelek érkeznek.

Sajnos az a tapasztalatom, hogy a KKV szektort könyvelő irodák egy része még mindig úgy gondolja, hogy egyetlen dolga ügyfelei számláinak szabályos könyvelése.

A mai nehéz gazdasági helyzetben ezt egyetlen könyvelőiroda sem engedhetné meg magának, így annak az ügyvezetőnek, akinek ilyen könyvelője van, csak azt tudom tanácsolni, hogy meneküljön!

Találkoztam nem egy ügyvezetővel, aki könyvelője, könyvelőirodája hibája miatt tetemes és ismétlődő bírságokat fizetett, ennek ellenére évekig nem tudta rászánni magát a váltásra.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy nem is gondolta, hogy létezik más, őt jól kiszolgáló szolgáltatás is ezen a piacon.

Most tudatosítanám minden ügyvezetőben, aki hasonló gondokkal és gondolatokkal küszködik, hogy van!

Nagyon fontos, hogy ügyfélként azt érezzük, fontos a könyvelőnek, könyvelőirodának hogy ne fizessünk több adót, még előlegként sem, mint amennyit a gazdálkodási adatok indokolnak.

Nézzük hát, hogyan tud egy jó könyvelő, könyvelőiroda segíteni nehezedő likviditási helyzetünkön!

Ügyfeleim év végi beszámolóit látva azt tapasztaltam, hogy nem egyedi az a tendencia, amikor a gazdálkodás bevétele illetve nyereségessége az előző évi nagyságrend alatt marad, és ez a tendencia a 2014. évben is folytatódni látszik.

Ennek ellenére a társasági adó és az iparűzési adó előlegeket, amelyeket a 2014. évi árbevételünk és eredményünk adójaként, előre fizetünk, nem mérséklődik, hiszen azt a 2012. illetve 2013. évi adataink alapján fizetjük.

Ha nem teszünk semmit, akkor az előző két év alapján előírt előlegeket megfizetve, azok benn csücsülnek a hivatalok számláin, mi pedig nyögve, átütemezve, vagy sokszor már azt sem, próbáljuk kifizetni a szállítóink felé fennálló tartozásainkat.

Pedig a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy ha az adózó tárgyévi bevétele illetve eredménye alatta marad az előző két év számszerű értékeinek, akkor mérsékelni tudja befizetendő előlegeit.

Miért mondom, hogy előző két év?

Mert az előlegfizetés midig a tárgyévet megelőző második év és a tárgyévet megelőző évek alapján történik.

Hogyan fizetjük az előlegeket?

Nézzük meg konkrétan, először a társasági adó, majd az iparűzési adó vonatkozásában, hogy mi alapján történik az adóelőlegek előírása.

Társasági adó

A társasági adó esetében a 2014. év első félévre vonatkozó társasági adó előlegünket a 2012. évi eredmény alapján, a második félévit pedig a 2013. évi eredményünk alapján fogjuk fizetni. Ha havi előlegfizetők vagyunk, akkor havonta, ha negyedéves előlegfizetők vagyunk, akkor pedig negyedévente.

Iparűzési adó

A 2014. első félévre vonatkozó adóelőleget a 2012. évi adóalapunk szerint fogjuk március 15-ig megfizetni, a második félévre vonatkozót pedig szeptember 15-ig, a 2013. évi adóalapunkra kiegészíteni.

Vagyis, ha 2012-ben, vagy akár 2013-ban a 2014. évi tervezett adatokhoz képest, magas árbevétellel és nyereséggel zártunk, akkor hiába prognosztizálunk 2014-re alacsony értékeket, a 2014. évre fizetendő előlegek magasak maradnak és a túlfizetés egészen 2015. május 31-ig fogja a hivatalok zsebét dagasztani.

Mit tesz ilyenkor egy jó könyvelő?

Az ügyféllel közösen megtervezi a társaság tárgyévi és következő évi eredményét és ennek adatai alapján adóelőleg mérséklési kérelmet nyújt be, mind az adóhivatalba, mind pedig a polgármesteri hivatalba.

A hivatalok ezeket a kérelmeket azzal a feltétellel fogadják el, hogy amennyiben nem helyes kalkuláció alapján kértük a mérséklést és a valós adataink magasabbak lesznek a kalkuláltnál, bírságot és késedelmi pótlékot kell a különbözetre fizetni. Erre mindenképpen figyelni kell a kalkulációnál és inkább egy kicsit a várt bevételek, eredmények fölé kell tervezni.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Figyelmeztesse könyvelőirodáját – nehogy több adót fizessen!

9393903_sFigyeljünk az igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményre, mert ezt sok könyvelőiroda is elvéti.

Jelentős összeg takarítható meg, ha tisztában vagyunk a szabályozással. Az adó mértéke 27% a kifizetett bérek után – de a lehetséges kedvezményt igénybe véve, ez a mérték lényegesen alacsonyabb lehet. Két évig akár nulla százalék is.

A jogszabályok gyorsan változnak, így sok könyvelőiroda lemaradhat néhány fontos információról…

2014. január 1-jén is lényeges változások léptek életbe a szociális hozzájárulási adó kapcsán.

Megszűnt a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény is átalakult. Ezzel nem minden könyvelőiroda számol.

Cikkünkben a 2014. január 1-jétől érvényes kedvezményekkel foglalkozunk a teljesség igénye nélkül. Azokat a kedvezményeket vesszük sorra, amelyek a gazdasági társaságok életében is használhatók.

Készítettünk egy felsorolást az áttekinthetőség kedvéért az igénybe vehető kedvezményekről, hogy legyen egy teljes képünk, segítséget nyújtva ezzel az ügyvezetők és a könyvelőiroda számára is.

Igénybe vehető kedvezmények

  •  szakképzettséget nem igénylő foglalkoztatott munkavállalók (FEOR-08) után érvényesíthető kedvezmény
  • Karrier Híd Program (a foglalkoztatást megelőzően költségvetésben foglalkoztatott személyek) megvalósítását célzó támogatás
  • megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető kedvezmény
  • 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény
  • tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmény
  • GYED, GYES, GYET-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető támogatás
  • szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások számára nyújtott támogatás
  • kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény

A felsorolásra ügyvezetőként rápillantva, könnyen eldönthető, hogy társaságunknál dolgoznak-e olyan munkavállalók, akiknél a felsorolás bármelyik kedvezménye szóba jöhet. Ha úgy látjuk, hogy valamelyik kategória szóba jöhet, jelezzük ezt a könyvelőiroda felé.

Mennyi az igénybe vehető kedvezmény mértéke?

Az igénybe vehető kedvezmények mértéke igen változó, de a leggyakoribb a két évig teljes, majd a harmadik évben 14,5%-os mentesség a szociális hozzájárulási adó alól. Vannak öt évre szóló, valamint olyan kedvezmények is, amelyek a kedvezménynél meghatározott feltételek fennállásának teljes időtartama alatt igénybevehetők.

Ezeket a kedvezményeket, ha már tudjuk, hogy járnak, a könyvelőiroda, illetve a bérszámfejtő program önállóan számfejteni tudja.

Írásunkban egy olyan kedvezménnyel foglalkozunk, amelynek alkalmazása mind a könyvelőiroda, mind a bérszámfejtő program számára komplikáltabb, és igényel egy kis előgondolkodást.

GYED, GYES, GYET-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény

Ez a kedvezmény 100 ezer forintos bruttó bérig alkalmazható, a kedvezmény mértéke az első két évben 27%, a harmadik évben 14,5%. Tehát, ha a munkavállalónk ennél több bruttó bérrel rendelkezik, a kedvezmény akkor is csak 100 ezer forintig jár.

A könyvelőiroda számára fontos információ, hogy ez a hároméves kedvezmény most nem a kedvezményt igénybe vevő szempontjából, hanem a munkáltató szempontjából három év.

Tehát, ha valaki GYED, GYES, GYET után létesít munkaviszonyt, akkor az a munkáltató, amely alkalmazza őt három évig, szociális hozzájárulási adókedvezményben fog részesülni.

Meddig részesül a munkáltató ebben a kedvezményben?

A munkáltató mindaddig igénybe veheti ezt a kedvezményt, amíg az utolsó GYED, GYES, GYET ellátás óta 45 hónap nem telt el.

Nézzünk egy, az időpontokat tekintve extrém példát!

GYED, GYES, GYET ellátás utolsó folyósítási napja 2011. december 31.

GYED, GYES, GYET után alkalmazott munkavállaló

1. munkáltató

2. munkáltató

3. munkáltató

Alkalmazás első napja

2012.01.01

2013.06.01

2014.01.01

Alkalmazás utolsó napja

2013.05.31

2013.12.31

2015.12.31

Az utolsó ellátásban töltött hónaptól eltelt hónapok száma

                        17

                        23

                        48

Az igénybe vehető kedvezmény hónapjainak száma

27%

                          5

                          7

                        24

14,5%

0

0

                          9

A könyvelőiroda számára hozott példából látszik, hogy 2013. január 1-jén megnyílt a kedvezmény igénybevételének lehetősége, ezért az 1. munkáltatónál ettől az időponttól kezdve lehetett alkalmazni a kedvezményt 5 hónapra.

A második munkáltatónál 2013.06.01-től kezdődik az egy év. Mivel ott 6 hónapot dolgozott a munkavállaló, ezért erre a hat hónapra vehető igénybe a szociális hozzájárulási adó 27%-os kedvezménye.

A 3. munkáltató első éve, a 2014.01.01-től kezdődő év, vagyis két évig 27% kedvezményt, 1 évig pedig 14,5% kedvezményt vehetne igénybe. A munkavállaló utolsó ellátásban töltött hónaptól eltelt hónapjainak száma viszont 3 hónappal meghaladja a kedvezmény igénybevételére nyitva álló hónapok számát (45-48 hónap), azért a 3. munkáltató számára az igénybe vehető kedvezmény, 2 évig 27% és 9 hónapig 14,5% szociális hozzájárulási adókedvezmény.

Ez a kedvezmény 69 hónapig vehető igénybe, az első 3 évben 27%, a 4-5. évben 14,5% kedvezménnyel, ha a család minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult.

Ez a szabály tehát már 2013. január 1-jétől alkalmazható, ha elmaradt a kedvezmény igénybevétele, önrevízióval rendezhető.

Könyvelőiroda-vezetői tapasztalataim szerint az ügyvezetők nem mindig vannak tisztában azzal, hogy a könyvelőiroda számára milyen jogos nehézséget okoz az elfogadott jogszabályok értelmezése és alkalmazása. Így azt gondolom, hogy ha olvasták e heti cikkünket, akkor láthatják azt is, hogy a könyvelőirodák feladata tele van apró, de annál bonyolultabb és annál nagyobb gondosságot és odafigyelést igénylő számításokkal. Ezért fontos, hogy a cég olyan könyvelőiroda gondozásába tegye saját ügyeit, mely naprakész és pontos, különben komoly többletkiadásra és kellemetlenségekre számíthat.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda-vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és tartson velünk a jövő héten is!

Ne hívja fel az adóhatóság figyelmét, a könyvelőiroda viszont tudjon erről!

17677302_sKönyvelőiroda vezetőként tapasztalom, hogy a mai gazdasági környezetben sok társaság küzd azzal, hogy társasága működését hosszabb, rövidebb ideig csak a tagok hiteléből tudja finanszírozni.

Ön is tart egy esetleges vagyonosodási vizsgálattól, mert társaságában tagi hitele van?

Olvassa könyvelőiroda vezetőnk tanácsait, hogy ne érje büntetés

Vizsgálattól való félelme nem alaptalan! Fontos, hogy a tagok figyeljenek erre, hiszen ha olyan időpontban nyújtanak tagi hitelt a társaságnak, amikor éppen nem rendelkeztek kellő mértékű jövedelemmel, könnyen egy vagyonosodási vizsgálat kellős közepén találhatják magukat.

Adótanácsadóként remélem, hogy már minden ügyvezető tisztában van azzal, hogy a könyvelőiroda köteles közölni az  adóhatósággal, az év végi bevallás kitöltésekor azt a tényt, hogy a tagok hitelt nyújtottak a társaságnak.

Ez nyilván azt jelenti, hogy az adóhatóság a könyvelőiroda adóbevallásai, a társaságról nyilvántartott adatok és a magánszemélyek adóbevallásai alapján pontosan fel tudja térképezni, hogy kik azok a társasági tagok, akik érintettek lehetnek jövedelemfedezet nélküli tagi kölcsön nyújtásában.

Az adóhatóság szereti a kölcsönt adókat büntetni

Ez évek óta kedvenc ellenőrzési területe az adóhatóságnak. Azok az esetek természetesen kivételek, amikor nem magánszemély tagja nyújtja a társaságnak a tagi hitelt, ez nyilvánvalóan nem esik az adóhatóság vizsgálódásainak fókuszába.

A tagi kölcsön kiváltására több lehetőség kínálkozik

  • Ténylegesen pénzintézettől vehetünk fel hitelt, a tagi kölcsön kiváltására. Itt egy probléma adódhat. Az, ha a pénzintézet a társaságot nem minősíti hitelképesnek és nem nyújt hitelt.
  • Köthetünk szerződést egy másik társasággal is arra, hogy hitelt nyújtson átmeneti likviditási zavaraink megoldására, de ez sem egyszerű történet.
  • Olyan magánszeméllyel kötünk hitelszerződést, aki nem tagja az adott társaságnak, ha találunk ilyet. Így a nyújtott hitel nem minősül tagi hitelnek, a társasági adóbevallásban is csak mint hitel fog szerepelni.

Akkor mi a megoldás?

A könyvelőiroda tanácsa:

Van egy mód arra, hogy a tagok úgy nyújtsanak hitelt a társaság részére, hogy az ne minősüljön rövid illetve hosszú lejáratú kötelezettségnek, vagyis olyan módon nyújtsák, hogy a könyvelőirodáknak ne kelljen ezt az információt megosztani az adóhatósággal a társasági adóbevallásban.

Ha a tagi hitel szerződést a következő szempontok figyelembevételével fogalmazzuk meg, akkor az nem rövid- vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kerül be a beszámolóba, s így az adóbevallásba sem, hanem hátrasorolt kötelezettségként.

Mik az ilyen kölcsön szerződés kötelező tartalmi elemei?

  • benne kell legyen, hogy  a kölcsönt, az azt nyújtó fél, ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta,
  • tartalmaznia kell, hogy a kölcsönt nyújtó fél egyetértését adta arra vonatkozóan, hogy a nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozás adóssága rendezésébe,
  • a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni,
  • a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú kell legyen,
  • a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges

Kinek nem megoldás ez?

2013-tól a veszteséges vagy “nem eléggé” nyereséges társaságok, akik nyereségminimum alapján kalkulálják társasági adójukat, kötelesek ez a nyereségminimum alapot megemelni a tagi kölcsönök adott évi növekedésének 50%-ával. Vagyis így hiába teszünk meg mindent annak érdekében, hogy a nyújtott tagi kölcsön hátrasorolt kötelezettségnek minősüljön, a nyereségminimum kalkulációból mindenképpen ki fog derülni, hogy a társaság finanszírozásához kölcsönt nyújtottak a tagok, ha az adott évben annak állománya növekedett.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat! Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Adómegtakarítás a könyvelőiroda segítségével – 1. rész

Beszélt már az Önnek dolgozó könyvelőiroda arról, hogy társasági adóját nem bevételei és költségei-ráfordításai különbözete alapján kell megfizetnie?

Tudja, hogy a fizetendő társasági adó alapját és magát az adót is csökkentheti különböző kedvezményekkel?

Könyvelőiroda-vezetői és adótanácsadói tapasztalataim szerint a kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságok ügyvezetői és könyvelői, könyvelőirodái közül igen kevesen vannak ezzel tisztában.

Miért nem ismeri minden könyvelőiroda ezeket a fontos információkat?

Már írtunk arról, hogy ezek az információk nem a könyvelőiroda birtokában vannak, hanem az adótanácsadók, adószakértők tarsolyában. A legtöbb könyvelőiroda az idők folyamán megtanult használni néhány adóalap-, illetve adócsökkentő lehetőséget, de a gyorsan változó jogszabályi környezetben nem mindig marad idejük arra, hogy minden új lehetőséget azonnal megismerjenek és használatba ültessenek. A könyvelőiroda számára épp elég kihívás, hogy a saját területén lépést tartson a változásokkal.
Ezért, ha tudni szeretné, hogyan fizetheti be a költségvetésbe a legoptimálisabb, legkevesebb társasági adóösszeget, konzultáljon adótanácsadóval.

Még erre is én költsek?

Ha arra gondol, hogy ezzel újabb, felesleges kiadása keletkezik, akkor ellent kell mondanom Önnek!
Igen, egy ilyen tanácsadás minden valószínűség szerint pénzbe kerül, de a tanácsadók a megbeszélés során az Ön társaságára szabott tanácsadással, adóoptimalizálással ennek az összegnek a többszörösét teszik vissza a zsebébe.

Következő cikksorozatunkban kirándulásokat teszünk azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozó társasági adóalap- és adókedvezmény-csökkentő lehetőségek területén, amelyeket adótanácsadó segítségével, társaságára szabva Ön – és az Ön által választott könyvelőiroda is – minden bizonnyal használni tud majd.

A kirándulás elején tisztázzunk néhány fogalmat!

Mely társaságok minősülnek kis- és középvállalkozásnak?

Besorolási kategória Összes foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel vagy mérleg főösszeg Az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján
Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb az árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg külön-külön vagy együttesen sem haladhatja meg a 25%-ot
Kisvállalkozás 50 főnél kevesebb az árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg
Középvállalkozás 250 főnél kevesebb az árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérlegfőösszeg 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg

 

Fontos a társaság besorolása a könyvelőiroda számára, hiszen ez alapján lesz jogosult a kedvezmények igénybevételére. A kategóriába sorolásnál fontos a két éves szabály. Ez azt rögzíti, hogy ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértékeket – vagy elmarad azoktól –, akkor csak abban az esetben változik a minősítése, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. Egy új alapítású társaság számára a könyvelőiroda a minősítést a várható adatok alapján teszi meg.

Mit nevez a könyvelőiroda a számvitelben tárgyi eszköznek?

Olyan anyagi eszközöket, amelyeket rendeltetésszerűen használatba vettünk, és amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat.

Fajtái:

  • földterület
  • telek
  • telkesítés
  • erdő
  • ültetvény
  • épület
  • egyéb építmény
  • műszaki berendezés
  • gép
  • jármű
  • üzemi és üzleti felszerelés
  • egyéb berendezés
  • ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
  • tenyészállatok

Az első kedvezmény, amit egy profi könyvelőiroda ismer…

A legfontosabb fogalmak tisztázása után ismerkedjünk meg kirándulásunk első helyszínével: a hitelkamat után járó adókedvezménnyel!

Mekkora kedvezmény mértéke?

A 2000. december 31. és 2013. december 31. között megkötött hitelszerződések alapján fizetett kamat 40%-a, a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján fizetett kamat 60%-a vonható le a tárgyévi társasági adóból. A kedvezmény maximális összege adóévenként 6 millió forint.

Mik az adókedvezmény igénybevételének feltételei?

  • kis- és középvállalkozások vehetik igénybe
  • pénzügyi intézménytől igénybevett hitel esetében
  • tárgyi eszköz beszerzésre, előállításra vonatkozóan megkötött hitelszerződés alapján
  • kizárólag e célra felhasznált hitelre (ideértve a felvett hitel visszafizetésére felvett más hitelt)

Mire érdemes még figyelni?

A társaság az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe utoljára, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie, s melynek utolsó napján a tárgyi eszköz a társaság nyilvántartásában szerepel.

Ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor e szerint minősül állami támogatásnak, minden más esetben a könyvelőiroda csekély összegű támogatásként, vagy kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásként tartja nyilván.

Cikkünket a Piac és Profit oldalán is olvashatja.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat! Ha adótanácsadónkkal szeretne maradni a kirándulás további állomásain is, iratkozzon fel hírlevelünkre!