Címke: KATA

Kata az egyéni vállalkozásban és a betéti társaságban

Egyik olvasónk levelére szeretnénk itt válaszolni.

Egyik olvasónk levelére szeretnénk itt válaszolni azért, hogy mindenki számára elérhető legyen az információ, akiben bármilyen kétség merült fel a témával kapcsolatban.

Azt a témát boncolgattuk egyik cikkünkben, hogy egy katás egyéni vállalkozó hogyan lehet betéti társaság tagjaként is katás.

Erre írta egyik kedves olvasóm észrevételét, amiben azt fejtette ki, hogy abban az esetben, ha egy magánszemély egyéni vállalkozóként katás, akkor betéti társaság tagjaként is lehet katás, de csak úgy, hogy az „extra adó” szempontjából, az egyéni vállalkozásában megszerzett bevétele összeadódik a betéti társaságban katásként megszerzett bevételével.

Az ő megfogalmazásában a két vállalkozás esetében nem duplázódik a kata keret. (Csak a pontosság kedvéért írom, de nyilván ezt mindenki tudja, hogy a katás adózási módnak nincs elérhető bevétel korlátja. A katás bármennyi bevételt szerezhet egy adott adóévben, de pl. 2018-ben az éves időarányos 12 millió forint bevételt meghaladó összeg után a katás 40% adót fizet.)

Miért fontos még, hogy erről írjunk?

Olvasóm azt is írta, hogy több adótanácsadó kolléga és az adóhivatal is arra jutott, hogy nem duplázódik a kata keret.

Én ezt a vélekedést nagyon furcsálltam, hiszen a vállalakozások bevétel nagyságának, a kata szempontjából, nincs közük egymáshoz, és hogy minden kétséget el tudjunk oszlatni, állásfoglalást kértünk, melyet itt most mindenki megnyugtatására teljes egészében közzé is teszünk.

Az adóhivatal válaszának iktatószáma

E-iktatószám: e-420865

„Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2. § 10. pontja alapján kisadózó vállalkozásnak minősül egyebek mellett a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, betéti társaság.
Az egyéni vállalkozás és a betéti társaság tehát külön minősül kisadózó vállalkozásnak.
Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. [Katv. 8. § (6) bekezdés]
Amennyiben az adott kisadózó vállalkozás pl.: betéti társaság a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót.
Amennyiben az adott kisadózó vállalkozás pl.: egyéni vállalkozó a naptári év 10 hónapjára volt köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 10 millió forintot meghaladó része után fizeti meg a 40 százalékos mértékű adót.
A bevételi értékhatárt tehát kisadózó vállalkozásonként, külön-külön kell vizsgálni.”

Remélem tudtunk segíteni abban, hogy ha bármikor felmerült volna bárkiben, egy olvasómhoz és annak adótanácsadóihoz hasonló álláspont, akkor most azt teljesen el tudjuk vetni.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

2019. évi jogszabályi változások – kata és kiva

Kihirdetésre kerültek a 2019. január 1-tól érvényes jogszabály módosítások.

Kihirdetésre kerültek a jogszabályi módosítások és mint mindig, most is átfogják az adójogszabályok egészét.

Cikkünkben elsőként a kisadózó vállalkozások tételes adójában (kata) és a kisvállalati adóban (kiva) módosult szabályokat ismertetjük.

KATA

Nem bevétel

Lényeges változás, hogy a katás egyéni vállalkozók esetében nem katás bevétel, ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt. Ha ezek értékesítéséből bevétele származik a katás egyéni vállalkozónak, akkor erre a bevételre a személyi jövedelemadó törvény ingatlan illetve ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem szerinti adózását kell alkalmaznia.

Bevétel

Katás bevétel, az olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékesítése, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó kizárólag a kisadózó vállalkozás tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

Nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.

KIVA

A változások ösztönzik a kiva választását, a választhatósági értékhatárok kitolásával még több vállalkozás jut be ebbe a sokaknak, igen kedvező adózási formába.

Hogyan változtak a kisvállalati adó (kiva) választásának feltételei?

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (eddig 500 millió), 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd (eddig 500 millió) forint időarányos részét
  • az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte
  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd (eddig 500 millió) forintot

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Mikor szűnik meg a kisvállalati (kiva) adóalanyiság?

A változásokkal együtt, most összefoglaljuk az összes olyan okot, amely az adóalanyiság megszűnését eredményezi.

  • a 3 milliárd (eddig 1 milliárd) forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal
  • a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal
  • ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával
  • az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal
  • az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg
  • az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával
  • az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot
  • a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt
  • a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon
  • az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

 

Kata változások – 2017. június

Nem tudjuk megszokni, hogy a törvények hetente változnak, de sajnos hetente változnak.

Sajnos a törvénykezés továbbra is átgondolatlan, rajtaütésszerű és nem sikerült elérni azt, hogy legalább egy évig hatályban maradó törvényeket alkosson. A jogszabályok naprakész követése szinte lehetetlen, erőn felüli próbálkozás, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy eltérő időpontokban vagy akár visszamenőleg lépnek hatályba az éppen elfogadott törvénymódosítások. 

Segítünk!

Ebben az írásunkban a kata adózási formában elfogadott változásokat mutatjuk be.

Támogatások

Nem sikerült megfelelően módosítani év elején a jogszabály költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó részét, melyet addig a katás vállalkozásoknak bevételként kellett elszámolniuk.

A módosítás, 2014. évi visszamenőleges hatállyal lépett életbe, ami megmagyarázhatatlanul kihagyta a kata hatálybalépésének első évét. A júniusi törvény módosítás ezt a bakit hivatott kijavítani és 2013. január 1-től teszi lehetővé, hogy a katás vállalkozások, az ilyen típusú támogatást kihagyhassák a bevételeik közül, vagyis azt, hogy ha elszámoltak ilyen bevételt, akkor önrevízióval módosíthassák a benyújtott nyilatkozatukat, visszaigényelve az esetlegesen befizetett 40%-os büntetőadót.

Katából való kikerülés

Ha a katás nettó módon számított adótartozása, december 31-én meghaladja a 100 ezer forintot, akkor az adóhivatal határozathozatal mellett, megszünteti a vállalkozó kata alanyiságát. Eddig ez a határozat mindenképpen jogerőre emelkedett, ha a vállalkozó adótartozása tényleg meghaladta az év utolsó napján a 100 ezer forintot. A júniusi jogszabályváltozás lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a tartozását a vállalkozó, a határozat jogerőre emelkedése előtt rendezhesse, ennek tényét igazolhassa az adóhivatal felé, amely ezt követően visszavonja a határozatot és nem szűnteti meg a vállalkozó kata alanyiságát.

Hatálybalépés 2017. július 19.

Ismételt belépés a katába

Ha a vállalkozás megszüntette kata alanyiságát, akkor ezentúl nem választhatja azt a megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra. Vagyis a megszüntetést követő év decemberében jelentheti be újra, hogy kata adózási formát szeretne választani, így következő év január elsejétől lehet ismét katás.

Hatályba lépés 2017. június 20.

Bevételi nyilatkozat

A katások, a következő év február 25-ig bevételi nyilatkozatot kötelesek tenni elért bevételükről. Ez a későbbiekben sem változik, csak a megítélése. Mivel a jogszabályok büntetési tételei a bevallásokra vonatkoznak a nyilatkozatokra nem, ezért a változás a büntetési tételek szempontjából bevallásként kezelteti a katások nyilatkozatát.

Hatálybalépés 2017. július 19.

Jó hír a tanulmányaik mellett dolgozó katásoknak!

Nem főállású katás

Nem minősül főállású katásnak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- és felsőfokú intézmény, az EU tagállamaiban és Svájcban közép- és felsőfokú intézménynek megfelelő intézmény nappali tagozatán tanuló. A módosítás következtében a fizetendő havi tételes adó nem 50 ezer, hanem csak 25 ezer forint lesz.

Ugyanez vonatkozik a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állókra is, ők sem minősülnek főállású vállalkozóknak.

Hatálybalépés 2018. január 1.

Csak remélni tudom, hogy ebben az adónemben nem lesznek újabb változások 2018. január 1-ig, de erre semmiképp se vegyenek mérget!

Amit ígérni tudunk, hogy éberen figyelünk és tájékoztatjuk olvasóinkat az elfogadott módosításokról.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Fontos változások a katában

A jogbiztonság növelése irányába haladunk, így 2017-ben már 4 adócsomagot fogadott el a parlament.

Amikor a kata 2017. évtől érvényes szabályairól írtam, akkor még nem minden változás érlelődött meg honatyáink fejében, mert ezt az adócsomagot még további három követte, amelyekben jelentős változások vonatkoztak a katára is. Cikkemben összefoglalom ezeket a 2017. évtől érvényes változásokat.

Tételes adó megfizetése mellett kiszámlázható bevétel

A tételes adó megfizetése mellett kiszámlázható bevétel határa 12 millióra emelkedett, miközben a fizetendő tételes adó nem változott.
Mindenképpen figyelnünk kell azonban arra, ha a vállalkozás alanyi adómentességet választott, hogy annak határa 2017. évtől csak 8 millió forintra emelkedett. Ezért annak a kibocsátott számlának a keltével, amelyikkel a 8 millió forintos bevételi határt túllépjük, be kell jelentkezni áfa fizetési kötelezettség hatálya alá és már ezt a számlánkat is áfásan kell kibocsátani.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy amíg a katában az számít bevételnek, ami be is folyik a vállalkozó zsebébe vagy a bankszámlájára, addig az alanyi adómentes határ átlépésekor nem ez számít. Áfa szempontjából minden olyan kibocsátott számla beleszámít a 2017. évi 8 millió forintba, amelynek teljesítési időpontja 2017. évre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt a vállalkozó az adott évben zsebébe vagy bankszámlájára megkapta-e.

Figyelem!

Eddig is volt ezzel dolga a kisadózó vállalkozónak, hiszen ha pl. nem fizették ki egy adott évi számláját csak következő évben, attól az még az alanyi adómentes határba beleszámított, a kata bevételbe pedig nem.

Ezt két igen egyszerű példával világítanám meg!

Ha az alanyi adómentes kisadózó vállalkozás 2016-ban 8 millió forintot számlázott ki, amiből 2016-ban 6 millió forint jóváírásra is került, akkor katásként nem kellett 40%-os büntetőadót fizetnie, de az áfa körbe be kellett jelentkeznie.

Ha az alanyi adómentes kisadózó vállalkozás 2016. január 15-én kezdte meg tevékenységét, akkor a 2016. évre kiszámlázható bevétele 6 millió forint volt, de azzal a számlájával, amivel a z 5.769.863,- forintot túllépte, már be kellett jelentkeznie az áfa hatálya alá, mivel az időarányos alanyi adómentes 351 napra vonatkozó határt meghaladta.

Támogatások és a katás bevétel

Sokat küzdöttünk a kiszámíthatatlan támogatásokkal, amik katás bevételünket túlvihették az éves 6 millió forintos, kedvező határon és így megkapott támogatásunk egy részének vagy egészének 40%-át azonnal vissza is fizethettük a költségvetésbe. Ezen változtat a módosítás 2014-es visszamenőleges hatállyal, amely a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásokat a „nem bevétel” kategóriába sorolja át.
Ismét felhívom a katások figyelmét, hogy akinek 2014 – 2015. években ilyen támogatás miatt 40%-os befizetési kötelezettsége keletkezett, az készítsen önrevíziót, hogy visszakapja befizetett extra adóját.

Tételes adó és az ellátások alapja

A tételes adó mértéke nem változott. Változott viszont 2017. évben a megfizetett tételes adó mellett elérhető ellátások alapja:
– havi 25 eFt megfizetése mellett továbbra sem keletkezik betegbiztosítási és nyugdíjalap
– havi 50 eFt tételes adó, az ellátások alapjának számításánál, havi 90 eFt alapot jelent
– havi 75 eFt tételes adó, pedig 136.250,- forintot.

Kisadózó vállalkozás megszűnése

A katások pénzforgalmi szemléletben adóznak – csak az számít bevételnek, ami be is érkezett a katás zsebébe – ez alól kivételt képez a megszűnő katás, amelyre egyértelműen az a rendelkezés fog vonatkozni, hogy a megszűnés pillanatában az a követelés is bevételnek minősül, amelyet a megszűnés napjáig még nem írtak jóvá, nem érkezett meg sem a katás zsebébe, sem a bankszámlájára.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása