Címke: eva

Adó jogszabály változások – 3. rész – 2017. június

Folytatjuk a 2017. júniusi fontosabb adóváltozások bemutatását.

Írásunk harmadik részében az egyszerűsített vállalkozói adó, illeték, társadalombiztosításról szóló törvény, egészségügyi hozzájárulás, adózás rendje fontosabb változásit vázoljuk fel. 

EVA

Osztalékadót kiváltó adó

A számviteli törvény osztalékfogalom változásai miatt, az osztalékadót kiváltó adó alapjából levonható a mérlegben kimutatott osztalékelőleg követelés könyv szerinti értéke, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.

Hatálybalépés: 2017. adóévtől

Illeték

Lakáscsere

Jó hír, hogy azok a magánszemélyek is érvényesíthetik a lakáscseréhez kapcsolódó illetékalap kedvezményt, akik nem magánszeméllyel cserélnek lakást.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Kisebb forgalmi értékű lakás

Olyan esetben, amikor a magánszemély lakást vásárol és várhatóan a megvásárolt lakás értékénél magasabb áron értékesíti meglévő lakását, lehetősége van arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy a lakásszerzéstől számított egy éven belül szeretné igénybe venni a kisebb forgalmi értékű lakásszerzéshez kapcsolódó illetékmentességet.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

TB

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

Mentesül a biztosítási kötelezettség alól, nem kell utána járulékokat fizetni, a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja.

Nem kell

  • szociális hozzájárulási adót,
  • egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Hatálybalépés: 2017. július 1.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A 2017. évi, 7 110 forintos mérték 7 320 forintra növekszik.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Eho

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Arra a hónapra, adóévre kell először alkalmazni, amikor az új mérték hatálybalépett.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Adózás rendje

Külföldi bankszámlák

Be kell jelenteniük külföldi bankszámlaszámukat a Magyarországon bejegyzett, belföldi gazdasági társaságoknak.

Hatálybalépés: 2018. január 1.

Székhelyszolgáltatás

Azok a gazdasági társaságok, akik 2017. január 1. megelőzően székhelyszolgáltatást vettek igénybe és ez az igénybevétel fennáll, ezt az tényt az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

Bejelentési határidő: 2017. szeptember 29.

Megbízható adózó

A kedvező mulasztási bírság és adóbírság kiszabása eddig akkor nem volt alkalmazható, ha az adóhatóság olyan adóhiányt állapított meg, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezte. A jogszabály szövegében annyi változás történt, hogy most már, az adóhatóságnak elég adókülönbözetet megállapítania, ahhoz, hogy az adózó elveszítse megbízható adózói minősítését.

Mik jelentenek ezek a fogalmak?

Adókülönbözet, a bevallott vagy bevallani elmulasztott adó alapján az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete

Adóhiánynak minősül, az adózó terhére megállapított adókülönbözet akkor, ha ezt az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Ha az adózónak túlfizetése van az eredeti esedékesség napján és ez a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll, nem keletkezik adóhiány

Így hiába lesz megfizetve az adózó be nem vallott vagy rosszul bevallott adója az adóhatóság felé, már a megállapított adókülönbözet is a megbízható adózói minősítés elvesztését fogja jelenteni.

Hatálybalépés: 2017. június 20.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Mit válasszak ÁFA-sként, TAO, EVA vagy KATA? – 4. rész

szer1Adótanácsadóként továbbvezetem önöket az adózási formák választásának rögös útjain, és azt fogjuk megnézni, hogy hogyan tudunk választani az eva és a társasági adó között.

Már nagyon sok információ áll rendelkezésükre az egyes választható adózási formákról, de ahhoz, hogy biztosan tudjanak dönteni, hiányzik még egy kérdéskör körbejárása.

Hogyan tudjuk eldönteni áfakörös adózóként, hogy meddig érdemes választanunk az evát, és mi az az értékhatár, ami fölött vissza kell térjünk a társasági adó hatálya alá?

Cikksorozatom befejező részében erre a kérdésre adom meg a választ.

Eva vagy tao?

Előző cikkemben átismételtük azokat a fontos dolgokat, amelyeket vizsgálatunk szempontjából az eváról tudni kell, most idézzük fel ugyanezt a társasági adóval kapcsolatosan.

Milyen vizsgálatunk szempontjából fontos információkat tudunk a tao-ról?

  • Általános adózási forma.
  • A bevételek és költségek különbözete után 10% társasági adót kell fizetni 500 millió forint adóalapig.
  • Ha az adózott eredményhez a tulajdonosok hozzá szeretnének jutni, akkor osztalékként kell azt kifizetni, 16% személyi jövedelemadó és 450 eFt-os maximumig 14%-os egészségügyi hozzájárulás mellett.

Hol van az értékhatár, amely alatt érdemes az evába bejelentkezni?

Egyszerűsítő feltételezések:

  • az árbevétel-szerző tevékenység áfás
  • a társaság éves bevétele 30 millió forint
  • nincsenek elszámolható költségek
  • csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
  • társasági adózási formát választott társaság az adózott eredményt teljes egészében a tagok osztalékaként fizeti ki
  • a táblázatok adatai ezer forintban értendők

Megnevezés

TAO

EVA

Áfá-t is tartalmazó bevétel 30 000 30 000
Áfa 6 378 6 378

Adóalap

23 622
30 000
Társasági adó 2 362  –
Osztalék személyi jövedelemadója 3 402
Osztalék egészségügyi hozzájárulása 450
Iparűzési adó 472 300
EVA  – 11 100

Összes adó a társasági adóban

13 064

Összes adó az evá-ban

11 400

Adótanácsadói összehasonlító táblázatomból látszik, hogy az eva lehetséges maximumának kihasználása 1,7 millió Ft adómegtakarítást eredményez, tehát érdemes ezzel a bevételi határral az evába bejelentkezni.

E fölött, sajnos, már nem a saját döntésünk, hogy milyen adózási formát válasszunk, ha adót akarunk megtakarítani. Csak a társasági adózás marad.

Következtetések

Korlátolt felelősségű társaságok

Az eva választása 30 000 eFt-ig adóhatékony, és lehetséges, a fölött a társasági adózási forma nem hoz ugyan adómegtakarítást, de választása kötelező.

Betéti társaságok

Kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra vonatkozik. (A nem kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra a korlátolt felelősségű társaságoknál leírtak vonatkoznak.)

A kata választása főállású vállalkozóként 17 240 eFt-ig eredményez adómegtakarítást, a fölött 30 000 eFt-ig lehetséges és adóspóroló az eva választása. A 30 000 eFt-os határt túllépve pedig már csak a társasági adó hatálya alatt lehetséges az adózás.

(Mellékállású vállalkozó esetében ez kicsit módosul ez a határ, 19 270 eFt bevételig érdemes katát választani és csak e fölött, 30 000 eFt-ig evát.)

Végére értünk sok olvasóm kérésére tett kirándulásunknak. Remélem, a számok nem elrettentik, hanem segítik a leírtak megértését, de magyarázkodás helyett röviden azt is mondhatnám „Önök kérték”!

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Mit válasszak ÁFA-sként, TAO, EVA vagy KATA? – 3. rész

contract-408216_640Előző adótanácsadói cikkeimben az áfamentes adózói körben néztük meg a választható adózási formák optimumát.

Előző két cikkemben az áfamentes adózói körre számszerűsítettük azokat a határokat, amelyek meghatározzák, hogy az adott helyzetben melyik adózási forma választása lehet a legkedvezőbb a vállalkozás számára.

Most ugyanezt tesszük meg arra a vállalkozói körre, amely bejelentkezett az áfatörvény hatálya alá, így áfa felszámítására és bevallására is kötelezett.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ügyvezetőként ismerjék meg ezeket az adózási formák közötti választási lehetőségeket, mert ennek hiányában százezer forintok vándorolnak át a vállalkozók zsebéből a költségvetésébe.

E heti cikkünkben is ezeket az ismereteket fogjuk bővíteni, helyretenni, és meghatározzuk azokat az értékeket, amikor áfakörösként az egyik vagy másik adózási formát érdemes választani.

Hasonlítsuk össze először a két különleges adózási formát: az evát és a katát!

Ebben az összehasonlításban megint csak nem vehetnek rész a korlátolt felelősségű társaságként működő vállalkozások, hiszen ők nem választhatják a katát.

Eva vagy kata?

Ismételjük át, milyen – vizsgálatunk szempontjából fontos – információkat tudunk az eváról!

  • Akkor választható, ha a társaság már legalább 2 üzleti éve működik.
  • A kiszámlázható áfát is tartalmazó árbevétel maximum 30 millió forint lehet, amely nem időarányos, tehát ha egy társaság év közben megszünteti a működését, akkor is a maximumot számlázhatta ki.
  • Áfa szempontjából speciális eset, a kimenő számlákon fel kell számítani az adott tevékenységre vonatkozó áfát, de e miatt nem lesz a társaság áfafizetésre kötelezett, és nem kell áfabevallást adnia.
  • Az adó mértéke 37%, amit a számla bruttó fizetendő összegéből kell megfizetni.

Ismételjük át, milyen – vizsgálatunk szempontjából fontos – információkat tudunk a katáról!

  • Nincs a kiszámlázható bevételnek határa.
  • Időarányosan éves 6 millió forintig a főállású katás vállalkozó után az éves tételes adó 600 eFt, ezt a bevételi határértéket túllépve a 6 millió forint fölötti rész adója + 40%.
  • Főállású biztosítási jogviszonynak számít a havi 50 eFt tételes adó megfizetése.
  • Iparűzési adóban választani lehet székhelyenként és telephelyenként a 2,5 millió forintos adóalapot, így az adó éves szinten 50 eFt-ra mérsékelhető.

Hol van az az értékhatár, amely alatt érdemes a katába bejelentkezni?

Egyszerűsítő feltételezések:

  • az árbevételszerző tevékenység áfás
  • a katás és az evás vállalkozó főállásúként van bejelentve
  • csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
  • feltételezzük, hogy a katásként be nem jelentett tag 1%-hoz közeli részesedéssel rendelkezik (a fizetendő osztalékadó mérséklése miatt), és eltekintünk attól, hogy az ő adóját is figyelembe vegyük
  • a táblázatok adatai ezer forintban értendők

Megnevezés

EVA

KATA

Áfá-t is tartalmazó bevétel 17 240 17 240
Áfa 3 665 3 665

Adóalap

17 240
13 575
Főállású minimálbér járulékai 794  –
Iparűzési adó 172 50
EVA 6 379
KATA 600
Büntető adó 40%  – 3 030

Összes adó az evá-ban

7 345

Összes adó a katá-ban

7 345

Összehasonlító táblázatunkból azt láthatjuk, hogy az a bevételi határ, ameddig érdemes a katát választani az evával szemben – még a 40%-os büntető adó mellett is –, 17 240 eFt.

Tehát, ha olyan vállalkozásunk van, amelyben elhanyagolható az elszámolható költségek összege, és 17 240 eFt alatt van az árbevételünk, akkor mindenképpen megéri a katát választani, mert kevesebb lesz adófizetési kötelezettségünk, mintha az eva hatálya alatt maradnánk.

A következő héten tovább elemezzük az adózási formák közötti választási lehetőségeket, és azt nézzük meg, hogy ha 17 240 eFt-ig a katát érdemes választani, e fölött pedig az evát, akkor hol jön el az a határ, ahol az evát is legyűri a társasági adó.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Mit válasszak áfamentesként – TAO, EVA vagy KATA? – 2. rész

36733337_sRemélem, minden vállalkozónak fontos, hogy azt az adózási formát válassza, amiben a legkevesebb adófizetési kötelezettsége keletkezik!

Előző cikkemben már írtam arról, milyen fontos adóoptimalizálás szempontjából a megfelelő adózási forma kiválasztása, és ehhez mennyire nagy szüksége van a vállalkozóknak arra, hogy ismerjék ezeket a lehetőségeket.

E heti cikkünkben is ezeket az ismereteket fogjuk bővíteni, helyretenni és meghatározzuk azokat az érték határokat, amikor egyik vagy másik adózási formát érdemes választani.

Továbbra is maradunk azoknál az adózóknál, akik áfamentes tevékenységet folytatnak (tárgyi adómentesek), vagy valamilyen oknál fogva alanyi adómentesként jelentették be magukat az adóhivatalnál, persze, csak 6 millió forint árbevételig.

Előző héten azt számszerűsítettük, hogy mikor érdemes egy áfamentes vállalkozónak bejelentkeznie az evába, és mikor érdemes társasági adó szerint adóznia.

Mai cikkemben azok döntését segítem:

  • akik áfamentes tevékenységet folytatnak, vagy alanyi adómentesek
  • és vállalkozási formájuk a betéti társaság (kizárólag magánszemély tagokkal), közkereseti társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozás, mert a kata alanyai csak ezek a vállalkozások lehetnek

Áfamentesek – TAO vagy KATA?

A vizsgálódás szempontjából fontos tudnivalókat a társasági adóról már az első részben bemutattam, most lássuk a katát.

Milyen vizsgálatunk szempontjából fontos információkat tudunk a katáról?

  • Nincs a kiszámlázható bevételnek határa.
  • Időarányosan éves 6 millió forintig a főállású katás vállalkozó után az éves tételes adó 600 eFt (havi 50 eFt), ezt a bevételi határértéket túllépve a 6 millió forint fölötti rész adója + 40%.
  • Főállású biztosítási jogviszonynak számít a havi 50 eFt tételes adó megfizetése.
  • Iparűzési adóban választani lehet székhelyenként és telephelyenként a 2,5 millió forintos adóalapot, így az adó éves szinten 50 eFt-ra mérsékelhető.

Hol van az az értékhatár, amely alatt érdemes a katába bejelentkezni?

Egyszerűsítő feltételezések:

  • az árbevétel-szerző tevékenység áfamentes
  • a katás vállalkozó főállású katásként van bejelentve
  • a társasági adó kalkulációjánál kizárólag a minimálbér és annak járulékai szerepelnek az elszámolható költségek között
  • csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
  • társasági adózási formát választott társaság az adózott eredményt teljes egészében a tagok osztalékaként fizeti ki
  • feltételezzük, hogy a katásként be nem jelentett tag 1%-hoz közeli részesedéssel rendelkezik (a fizetendő osztalékadó mérséklése miatt), és eltekintünk attól, hogy az ő adóját is figyelembe vegyük
  • csak a havi 50 eFt tételes adó mellett hasonlítjuk össze a fizetendő adókat
  • a táblázatok adatai ezer forintban értendők

Megnevezés

TAO

KATA

Bevétel 15 920 15 920
Adóalapot csökkentő költségek 1 620

Adóalap

14 300 15 920
Társasági adó 1 430
Osztalék személyi jövedelemadója 2 059
Osztalék egészségügyi hozzájárulása 450
Iparűzési adó 318 50
Főállású minimálbér járulékai 360
KATA 600
Büntető adó 40% 3 968

Összes adó a társasági adóban

4 618

Összes adó a katában

4 618

A táblázatból azt láthatjuk, hogy az a bevételi határ, ameddig érdemes a katát választani a társasági adóval szemben – még a 40%-os büntető adó mellett is –, 15 920 eFt.

Tehát, ha olyan vállalkozásunk van, amelyben elhanyagolható az elszámolható költségek összege, és 15 920 eFt alatt van az árbevételünk, akkor mindenképpen megéri a katát választani, mert kevesebb lesz az adófizetési kötelezettségünk, mintha társasági adózás hatálya alatt maradnánk.

Cikkünk első részében általánosságban beszéltünk a vállalkozási formákról, és beleértettük a korlátolt felelősségű társaságokat is. Cikkünk második részéből viszont azért maradtak ki a korlátolt felelősségű társaságok, mert ők a katás adózási formába nem jelentkezhetnek be.

Milyen következtetések adódnak az eddigi vizsgálódásokból az adózási forma kiválasztásánál a társasági formákra vonatkozóan az áfamentes adózói körben?

Következtetések

Korlátolt felelősségű társaságok

Az eva választása 3 879 eFt-ig adóhatékony, a fölött a társasági adózási forma választása hoz megtakarítást az adózásban.

Betéti társaságok

Kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra vonatkozik. (A nem kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra a korlátolt felelősségű társaságoknál leírtak vonatkoznak.)

Le kell szögezni rögtön az elején, hogy a kata választása – biztosítva ugyanazokat az egészségügyi ellátási feltételeket (nyugdíjalapról nem akarok beszélni, mert annyira bizonytalan) – mindig kevesebb adófizetési kötelezettséggel jár, mint az eva, hiszen nulla bevétel esetén

  • főállású katásként fizetendő éves szinten 650 eFt,
  • főállású evásként a mindenkori minimálbér után – 2015-ben – 794 eFt.

(Mellékállású vállalkozó esetében ez kicsit módosul, 920 eFt bevételig érdemes evás, a fölött katás adózási formát választani.)

Tehát a választás során csak a kata és a társasági adó között kell dönteni. Itt pedig 15 920 eFt-ig érdemes katázni, és e fölött a társasági adózást választani.

(Mellékállásban foglalkoztatott vállalkozó esetében ez a határ kicsit módosul, 18 380 eFt lesz.)

A következő hetekben ugyanezeket az elemzéseket végezzük el, és keressük az optimális adózási formát azokra az adózókra, akik áfafizetésre kötelezettek.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása