Címke: adóbevallás

Adótanácsadói javaslat: ellenőrizze személyijövedelemadó-bevallását!

1353_noteAdótanácsadóként most ismét egy tapasztalatomat osztom meg önökkel. Tanulságos történet, érdemes elolvasni!

Remélem, sokan fognak profitálni belőle – és titkon azt is remélem, hogy nem, mert eddig is rendben intézték adóügyeiket, és mindenki hozzájutott ahhoz a családi kedvezményhez, ami jogszabály szerint neki járt.

Egyik ismerősöm május 20-án – mikor máskor, hisz ez az utolsó nap arra, hogy elkészítsük a bevallásunkat – felhívott, hogy éppen készíti az adóbevallását, de néhány dolgot nem tud a helyére tenni.

Még szerencse, hogy eszébe jutott, hogy én adótanácsadó vagyok!

A telefonbeszélgetés során derült ki, hogy munkáltatója rendben átadta neki azt az igazolást (13M30), ami alapján a bevallásában szerepeltetni tudja az adatokat, és ő ezeket rendre be is írta a 1353. számú személyijövedelemadó-bevallás megfelelő soraiba.

Beolvasta az adatokat és akkor derült ki, hogy a családi kedvezmény személyijövedelemadó-bevalláskor érvényesíthető összegével egyáltalán nincs tisztában.

Később néhány ismerősömnél, akinél nem én vagyok az adótanácsadó, kontrollként rákérdeztem ugyanerre a problémára, és akkor láttam, hogy ez nem egyedi eset.

Tegyünk rendet!

A munkáltatók év elején bekérik a munkavállalók nyilatkozatait, melyekben az is szerepel, hogy kívánja-e érvényesíteni a családi adókedvezményt – természetesen ha jogosult rá – és ha igen, akkor milyen összegben.

Előfordul, hogy a munkavállaló nem adja le időben azt a nyilatkozatot, amely feljogosítja a munkáltatót arra, hogy már a személyijövedelemadó-előlegek megállapításakor figyelembe vegye a családi kedvezményt.

A munkáltató csak attól a hónaptól kezdődően tudja figyelembe venni bérszámfejtéskor a kedvezményt, amikor ez a nyilatkozat rendelkezésére áll. Tehát, ha például április közepén adtuk le, akkor a munkáltató csak a májusi bértől kezdődően tudta ezt a kedvezményt a bérszámfejtéskor érvényesíteni. Ezzel igazából nincs is semmi baj.

Ami adótanácsadói tapasztalatom szerint a bonyodalmat okozza, a 13M30-as igazolás.

Az igazolásnak most csak azokat a sorait vesszük, amelyek témánk szempontjából fontosak:

1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem

21. Adóelőleg megállapításánál figyelembe vett családi kedvezmény összege

55. Levont adóelőleg

Általánosságban igaz, hogy az igazoláson (13M30) szereplő sorok számai megegyeznek a bevalláson szereplő sorok számával, így az igazoláson szereplő összegeket csak át kell írni a bevallás megfelelő rovatába.

De nem a családi kedvezmény esetében!

A bevalláson (1353) ugyanis a 21. sor szövege a következő:

21. Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

Vagyis ide nem azt az összeget kell beírni, ami az igazoláson (13M30) szerepel, hanem a 1353-03. oldalon felsorolt gyermekeink után kikalkulált kedvezmény maximálisan igénybevehető összegét.

Világítsuk meg ezt egy adótanácsadói példával!

Egy 3 gyermekes anyuka maga veszi igénybe a teljes, gyermekek után járó családi kedvezmény összegét, amelyre mindhárom gyermek után egész évben jogosult, és éves munkaviszonyból származó jövedelme 6.450.000,- Ft volt.

A családi kedvezményről szóló igazolást a munkáltatójának 2013. április közepén adta le. A munkáltatója tehát 8 hónapon keresztül tudta figyelembe venni a családi kedvezményt a személyijövedelemadó-előlegek megállapításánál.

Három gyermek esetén 206 250 Ft gyermekenként a családi kedvezmény, vagyis a munkáltató a 2013. évre összesen 4 950 000 Ft kedvezményt tudott figyelembe venni és az igazoláson (13M30) is ezt tüntette fel.

Ennek eredményeképpen ((6 450 000 – 4 950 000)*16%) 240 000 Ft személyi jövedelemadó előleget vont le.

Ha a személyijövedelemadó-bevallásunkba is ezt a 4 950 000 Ft-ot írjuk be a 21. sorba, akkor megnyugszunk, hiszen nem lesz további befizetendő adónk. Éppen annyi adófizetési kötelezettségünk volt – gondolnánk – amennyit a munkáltató levont.

…és így szépen elveszítettünk 240 000 Ft-ot!

A bevallás elkészítésekor ki kell kalkulálnunk a maximálisan igénybe vehető családi kedvezmény összegét, ami 3 gyermek esetében 7 425 000 Ft, és ebből az összegből kell annyit beírni a 21. sorba, amennyi a bevallás 17. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege.

Példánkban az anyuka csak a 6 450 000 Ft munkaviszonyos jövedelemmel rendelkezett, így bevallása 21. sorába a maximálisan igénybe vehető 7 425 000 Ft-ból 6 450 000 Ft-ot jogosult feltüntetni.

Ennek következtében azonban nem nullás lesz a május 20-i adófizetési kötelezettsége, hanem 240.000,- Ft visszaigényelhető adója keletkezik.

A jobb átláthatóság kedvéért az eredményeket egy táblázatban foglaltam össze.

Megnevezés

13M30

1353 az igazolás adataival

1353 helyesen kitöltve

1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem

  6 450 000

  6 450 000

  6 450 000

17. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege.

  6 450 000

  6 450 000

  6 450 000

21. Adóelőleg megállapításánál figyelembe vett családi kedvezmény összege

  4 950 000

 –  –

21. Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

 –

  4 950 000

  6 450 000

51. 2013. évi jövedelem adója

     240 000

     240 000

               –

55. Levont adóelőleg

     240 000

     240 000

     240 000

70. Visszaigényelhető adó, adóelőleg

               –

              –

     240 000

Adótanácsadóként mindenkinek javaslom, aki ezzel eddig nem volt tisztában, hogy ellenőrizze adóbevallását, mert ez a hiba visszamenőleg is javítható, és nem kevés pénzt tud hozni a konyhára.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Vagyonosodási vizsgálatok az adótanácsadó szemével, avagy saját csapdáink

Adótanácsadó munkakörben szerzett tapasztalataim szerint 2006. óta folyamatos és kiemelt tevékenysége az adóhatóságnak a magánszemélyek vagyonosodásának vizsgálata.

Soha ne gondoljuk, hogy mi nem lehetünk ennek alanyai!

Ha megnézzük, hogy milyen kiválasztási szempontok vannak, azonnal láthatjuk, hogy bennünket is bármikor elérhet a vizsgálat szele.

 Az adótanáncsadó piros lámpái,

azaz ami vagyonosodási vizsgálatot indíthat

  • a magánszemély vagyonszerzése
  • a magánszemély céges ellenőrzésben feltárt tagi hitel állománya
  • vesztegetési botrányokban való érintettség
  • költségvetési csalások
  • rosszakaró általi bejelentés
  • adóregisztrációs eljárásba bevont társaságok tulajdonosai, ügyvezetői, akik magas adótartozást maguk után hagyva szabadultak meg cégüktől és új társaság alapítására készülnek

Mi is a vagyonosodási vizsgálat?

A magánszemély személyi jövedelemadó bevallásának utólagos, bevallási határidő utáni vizsgálata, abból a célból, hogy az abban feltüntetett jövedelem fedezetet nyújt-e a jövedelemtulajdonos életvitelére. Az adóhatóság által küldött, időpontra szóló „meghívóban” bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megjelölés szerepel.

Ekkor a „meghívó” (megbízólevél) átvétele után már nincs lehetősége az adózónak arra, hogy benyújtott bevallásain módosítson, adótanácsadó segítségét ennél korábban, már nagyobb költekezéseink megtervezésekor érdemes kérni.

Előfordul, hogy levelében egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzésre hív meg bennünket az adóhatóság. Ebben az esetben még nyitva áll az adózó előtt az a lehetőség, hogy ellenőrzés alá vont bevallásait, ha szükséges, önellenőrzéssel módosítani tudja.

Az adóhivatal, adótanácsadói tapasztalatom szerint, nemcsak azokat a magánszemélyeket vizsgálja, akik személyi jövedelemadó bevallást nyújtottak be, hanem azokat is vizsgálhatja, akik azért nem küldték el bevallásukat, mert nem keletkezett adott évben jövedelmük.

Az adóhivatal összegyűjti a magánszemélyről számára hozzáférhető információkat

  • ingatlan vásárlási – eladási adatok
  • gépjármű vásárlási – eladási adatok
  • bankszámla kivonatok
  • illetékek
  • adófizetések

A rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti a vizsgált magánszemély készpénzmozgásokra alapozott vagyonmérlegét.

A vizsgálat

A vizsgálat egy értesítéssel kezdődik, amelyben az adóhatóság egy általa megjelölt időpontra hívja be az adózót, a vizsgált időszak és a vizsgálat típusának megjelölésével. Ebben a levelében tájékoztatja a magánszemélyt arról, hogy ha nem kíván a vizsgálaton személyesen megjelenni, akkor ki az, aki őt képviselheti és arról is, hogy a feltüntetett időpontra milyen iratokat kell rendelkezésre bocsátani.

Ha összekészítettük az iratainkat és teljesen jóhiszeműen, de ostobán az ellenőrzés rendelkezésére bocsátottuk, ne adj isten még nyilatkozatot is tettünk, akkor úgy érezhetjük, hogy minden a legnagyobb rendben van?

Hát nem!

Mit tegyünk és mit ne tegyünk?

Adótanácsadó szemszögből, aki lázasan nekikezd az iratok összekészítéséhez és azt gondolja, hogy ha ezekkel az iratokkal befárad a megjelölt időpontra, akkor óriási dicséretben lesz része, a revizor megsimogatja a buksiját és „Jól van Pistike!” felkiáltással lezárja a vizsgálatot, az merényletet követ el saját maga ellen.

Semmiképp se menjünk képviselő nélkül nyilatkozni! Nyilatkozatunkkal, amelyet később alig, vagy egyáltalán nem tudunk megváltoztatni, korlátozhatunk egy sor olyan lehetőséget, amelyekkel elkerülhettük, vagy lényegesen csökkenthettük volna hiányosságainkat.

Adótanácsadóként javaslom: igen, kezdjünk neki lázasan az iratok összekészítéséhez, de közben kezdjünk lázasan keresni egy olyan, vagyonosodási vizsgálatokban jártas ügyvédet, aki majd bennünket képvisel a revízió során, és neki adjuk át a papírokat.

A jó ügyvéd felveszi a kapcsolatot az adóhatóság képviselőjével, megbeszél vele a megjelenésünkre egy későbbi időpontot, hogy a megjelenésig legyen idő annak az ellenőrzésnek a lefolytatására, amit majd később a revizor is megtesz, annak kiderítésére, hogy van-e félnivalónk.

Miért nem elég egy tökös adótanácsadó, adószakértő?

Az adótanácsadó, adószakértő – és most úgy tűnhet, hogy magam ellen beszélek, de nem – elég lehet arra, hogy az iratok alapján elkészítse a vagyonmérlegünket és feltárja hol is vannak azok az időpontok, amikor olyan pénzeket is el tudtunk költeni, amelyekkel nem is rendelkeztünk az adott pillanatban. Általában azonban nem rendelkezik a közigazgatási eljárási jog mély ismeretével és azokkal a jogi eszköztárakkal, amivel egy kizárólag vagyonosodási ügyekkel foglalkozó ügyvéd, ügyvédi iroda, sok év tapasztalata után fel van vértezve.

Adótanácsadói véleményem szerint, nem az a jó szakember, aki mindent bevállal megfelelő összegű honorárium reményében, hanem az, aki tisztában van a saját korlátaival is!

Tehát, ha az adótanácsadó, adószakértő elkészítette a vagyonmérlegünket és azt látjuk, hogy minden rendben van, akkor megnyugodhatunk és bemehetünk az iratainkkal a megjelölt időpontra?

Sajnos nem. Nagyon sok vizsgálat kapcsán derült már ki, hogy az iratok összekészítésénél kimaradt valami, megfeledkeztünk valamilyen vásárlásról, és ezt joggal tehettük meg, hiszen a magánszemélyt egyetlen jogszabály sem kötelezi arra, hogy iratait hiánytalanul megőrizze. Ez a hiányosság valószínűleg csak a revizor vagyonmérlegéből fog kiderülni, aki viszont nálunk sokkal könnyebb helyzetben van, mert a központi nyilvántartásokból hiánytalanul tudja lekérdezni életünk összes tranzakcióját.

Ilyenkor egy jó ügyvédnek azonnal van ötlete arra, hogy ezeket a csapdákat hogyan védjük ki.

Hol ne keressük hiányzó jövedelmünk forrását?

Olyan helyeken, amelyek hitelt érdemlő okiratokkal nem bizonyíthatóak

  • menyasszonytáncból származó jövedelemben
  • készpénzes ajándékokban, illeték megfizetése nélkül
  • olyan kölcsönökben, ahol a kölcsönadónak nem volt a kölcsön nyújtásához forrása
  • nem kellően bizonyítható külföldi cégtől kapott kölcsönökben
  • a vizsgált időszakot lényegesen megelőzően kapott kölcsönökben

Szankciók

Azokra a készpénzes költésekre, amelyekre a magánszemély jövedelmei között nincs készpénzes fedezet az adóhatóság adóhiányt fog megállapítani. Erre az adóhiányra kell megfizetni a vizsgált évre vonatkozó elmaradt személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, 50%-os bírságot és a banki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi pótlékot.

Adótanácsadói példa

Nézzük meg mekkora lenne a fizetendő adó, ha az adóhatóság 5 millió forintos adóhiányt tárna fel 2013. májusában a 2011. évi adóbevallásunkkal kapcsolatosan!

  • személyi jövedelemadó 800 000 forint
  • egészségügyi hozzájárulás 1 350 000 forint
  • bírság 1 075 000 forint
  • késedelmi pótlék (egész évre 6,5%-os banki alapkamatot feltételezve) kb. 280 000 forint

Összesen 3 505 000 forint fizetési kötelezettségünk lenne, ami adóhiányunk minimum 70%-a.

Hogyan kerüljük el a csapdákat?

Az adótanácsadó javaslatai:

Ha végigolvasták adótanácsadói bejegyzésünket láthatták, hogy a már megtörtént eseményeken nem lehet változtatni, csupán azok hatását lehet valamelyest finomítani, könnyebben elviselhetővé tenni.

Ezért mindenkinek javaslom, hogy amikor bármilyen nagyobb készpénzes költekezés megvalósításába kezd, ezt mindig előzze meg egy olyan adótanácsadói vizsgálódás, amely képes kideríteni, hogy az adott vásárlásnak meg vannak-e a készpénzes fedezetei.

Adótanácsadói példánkból is látható, hogy egy-egy forráshiány igen sokba kerülhet az adózónak, ezért vegyük nagyon komolyan költekezésünk tervezés részét is!

Ha szeretné követni adótanácsadónk, könyvelőirodánk további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Számvitel – adózás, avagy hihetetlen év végi adócsökkentő titkok – 1/2. rész

Itt van az év vége, és összeszorul a gyomra, ha arra gondol, hogy könyvelője megint horribilis összeget fog mondani, amikor közli a számviteli beszámoló és adóbevallások elkészítésekor kalkulált fizetendő adóit?

Barátaitól hallott már arról, hogy mindenféle kedvezményeket lehet igénybe venni a társasági adóból, de nem tudja, mik ezek, és könyvelője sem tájékoztatja róluk?

A számvitel sokak által rejtett kiskapui

A könyvelő nem adótanácsadó, nem adószakértő, hanem egy olyan személy, aki a számvitel törvényi előírásai szerint végzi könyvelési munkáját és tesz eleget az abban előírtaknak. Ha ez így van, akkor nincs miért aggódnia, egy esetleges ellenőrzés mindent rendben fog találni, hiszen minden adót a maximálisan befizethető mértékben teljesített. A könyvelők többsége – szakmájánál fogva – mindig is erre fog törekedni, mert nem szeretne semmilyen általa átláthatatlan jogszabályok biztosította kedvezményekkel adót csökkenteni. Talán éppen ezért sem bízhat mindent a könyvelőjére. 

De nem kell fejfájáscsillapítókat szednie, nyugodtan dőljön hátra, mert ebben a bejegyzésünkben éppen ezeket a társasági adóalapkedvezményeket fogjuk ismertetni!

Fontos, hogy tudjon ezekről a kedvezményekről, ezért összeállítottunk egy rövid listát a mikro-, kis- és középvállalkozások számára leginkább igénybe vehető 2012. évi adóalapkedvezményekről, amelyeket a számviteli beszámoló összeállításakor – befizetendő társasági adója terhére – még érvényesíthet.

A legfontosabb számviteli és adó trükkök:

milyen jogcímeken csökkentheti társasági adóalapját?

  • korábbi évek elhatárolt vesztesége
  • lekötött tartalékba átvezetett, tárgyévi adózás előtti eredmény
  • kedvezmény az iskolarendszerű képzésben közreműködve tanulók után
  • kedvezmény a szakképző iskolai tanulók után
  • a kapott jogdíjbevétel 50%-a
  • kutatási-, fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos kedvezmény
  • legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása
  • foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományának növekedése
  • közhasznú szervezetek támogatása
  • új műszaki berendezés, gépek, berendezések beruházása, ingatlanfelújítás, -bővítés, -átalakítás, szellemi termékek beszerzése
  • korábban munkanélküli személy foglalkoztatása

Ezek közül nézzük meg most azokat, amik sok vállalkozást érinthetnek.

Korábbi évek elhatárolt vesztesége a számvitelben

Ha voltak a korábbi években számviteli beszámolójában kimutatott veszteségei, akkor a veszteségeket keletkezésük sorrendjében lehet figyelembe venni, az idei év adóalapjának csökkentéseként, tehát először a korábbi veszteséget kell elszámolni, felhasználni. A 2012. évtől kicsit korlátosabban, mert nem lehet a teljes adóalapot veszteséggel lecsökkenteni, csak annak a felét. Ezt, reményeim szerint, minden könyvelő és könyvelőiroda tudja.

Lekötött tartalékba áthelyezett tárgyévi eredmény

A tárgyévi számviteli eredmény felét „félre” tudjuk tenni, könyvelői nyelven lekötött tartalékba helyezzük, és ezzel kivonjuk a tárgyévi adózás alól.

Mit lehet ezzel a félretett adózatlan eredménnyel tenni?

A következő négy adóévben a félretett összegnek megfelelő összeget tárgyi eszközökre (ingatlanok, gépek-, berendezések) vagy immateriális javakra (pl. szoftverek, egyéb szellemi termékek) kell elkölteni. Úgy képzeljük el az egészet, mintha a következő négy évben beszerzendő eszközöknek az értékcsökkenését előrehoztuk volna, és valójában ez is történik.

Ez likviditási szempontból is segíti a vállalkozásokat, hiszen ebben a gazdasági környezetben már azzal is rengeteget nyerünk, ha az adó megfizetését későbbre tudjuk halasztani, és attól függően, hogy milyen eszközbeszerzésre készülünk, lehet ez akár igazi adómegtakarítás is.

Például: egy vállalkozás iroda céljára ingatlant szeretne vásárolni.

Ha megveszi az ingatlant, akkor az érte fizetett összeg nem fogja csökkenteni a társasági adó alapját, mert nem számolható el költségként. Az ingatlan értéke, mivel annak a társasági adó szerint megengedett értékcsökkenése 2%, ötven év alatt fog értékcsökkenésként becsöpögni a vállalkozás adóalapjának csökkentésébe.

Ha ezt az ingatlant úgy vásároljuk meg, hogy a vásárlás előtti évek számviteli beszámolójában kimutatott társasági adóalap – vagy adóalapok – felét adózatlanul félretesszük, akkor az olyan, mintha a vásárlás előtti pár évben teljesen elszámolnánk az ingatlan értékcsökkenését, és lássuk be, ez nem mindegy.

Ha azt vesszük, hogy ötven év alatt egyenlő részletekben, vagy egy–négy év alatt előre azonnal adóalapot tudunk csökkenteni, akkor ezt nyugodtan nevezhetjük tényleges kedvezménynek.

Közhasznú szervezetek támogatása

A közhasznú tevékenység támogatására adott pénzösszegek elszámolhatók a számviteli törvény szerint ráfordításként, ami természetesen csökkenti az adóalapot, és ezenkívül a közhasznú szervezet igazolása alapján a támogatás összegének 20%-ával is csökkenthető az adóalap. Ha tartós adományozási szerződést kötünk, akkor további 20%-kal csökkenthető az adóalap. Amire nagyon figyeljünk, hogy a kedvezmény igénybevétele nem lehetséges a támogatott szervezet igazolása nélkül.

Új műszaki berendezés, gépek, berendezések beruházása, ingatlanfelújítás, -bővítés, -átalakítás, szellemi termékek beszerzése

Ha a társaság valamennyi tagja magánszemély, akkor a társaság 30 millió forintig vonhatja le az adózás előtti eredményből a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek beruházási értékét, az ingatlanfelújítás, -bővítés, rendeltetés-változás, átalakítás értékét és a korábban még használatba nem vett szellemi termékek bekerülési értékét.

Ez pontosan azt jelenti, hogy az ilyen eszközök beszerzési árát duplán el tudjuk számolni a számviteli beszámoló összeállításakor, társasági adóalapcsökkentő tételként.

Az ismertetett adóalapkedvezményeken kívül vannak olyan kedvezmények is, amelyeket nem az adózás előtti eredményből, hanem a kalkulált adóból vonhat le a számviteli beszámoló elkészítésekor.

Ezekkel találkozhat két hét múlva, ha velünk tart. 

Mindenképpen kérdezze meg könyvelőirodáját, ha úgy érzi, hogy ezek közül a kedvezmények közül bármelyik vonatkozhat Önre.

Ha szüksége lenne arra, hogy év végi adóit optimalizáljuk, vegye igénybe Vészforgatókönyv vállalkozásoknak szolgáltatásunkat.