Egymillió forintnál is több bírságot fizethet! – 2. rész
Bújtatott munkaviszony?! Á, dehogy, van annál sokkal rosszabb is! Adótanácsadónk hátborzongató történetet mesél.
A kata kapcsán mindenki csak attól retteg, hogy nem fog-e az adóhivatal bújtatott munkaviszonyt megállapítani, pedig ha figyelembe vesszük a törvényi előírásokat, akkor ez fel sem merül.
Ellenben, ahogy előző cikkünkből látták, vannak olyan valós veszélyek, amiket még csak nem is látunk.
Most közreadom önöknek beszélgetésünk további részét, ami segít a hasonló helyzetek megoldásában, és fellebbenti a leplet azokról a megoldásokról, amelyek csak annak látszanak, valójában azonban adózási csapdák.
Hol is hagytuk abba?
– Kiiiiiiiilencszázeeeeeeeeezer foooooorint?! – kérdezte ismerősöm.
– Igen, kilencszázezer!
– Akkor most már azt is mond meg, mit tudunk tenni, hogy ezt elkerüljük!
– A tulajdoni arányok változatlanul hagyása mellett módosítsátok az osztalékfizetési arányokat! – mondtam én. – Az osztalék kifizetését pedig csak az után tegyétek meg, hogy ez a módosítás bejegyzésre került.
– Rendben, holnap megbeszélem a könyvelőmmel!
Ismerősöm hazament, majd másnap csöngött a telefonom.
– Éppen rohanok, és nem tudok veled hosszasan beszélni, de beszéltem a könyvelőmmel, és ő azt mondta, hogy tud erről a szabályról, de nem tekinti problémának, azt a megoldást találta, hogy ilyenkor csak az a tag veszi fel az osztalékát, aki katásként van bejelentve a társaságban, kikerülve azt, hogy a másik tag után meg kelljen fizetni az osztalék adót.
– Hm…!
Sajnos, ez nem megoldás nem vezet sehová.
A Gt. és a Ptk. szerint sem zárható ki egyik tag sem a részesedésből, vagyis, ha nincs másképp szabályozva a társasági szerződésben, akkor az osztalék tulajdoni hányad arányosan illeti meg a tagokat.
Hogy mikor történjen a megszavazott osztalék kifizetése, arra csak egy szabály vonatkozik. Akkor, amikor azt a társaság likviditási helyzete megengedi. Tehát valóban előfordulhat, hogy csak arra van fedezet, hogy az egyik tag vegye fel az osztalékát, de ezt nem lehet a végtelenségig így tartani, hiszen akkor ennek a ki nem vett osztalékrésznek a helye a társaság betétszámláján (vagy pénztárában) van.
Másnap visszahívtam.
– Igen, lehet ez megoldás, ha az összes kiszámlázott bevétel fele szépen ott csücsül a bankszámlán – mondtam én.
– De miért?
– Mert ha nincs ott, akkor hová került? Elvitték az adóhivatal manói? Vagy mégis csak kifizetésre került, csak az adóját nem fizettük meg?
– Háááááááááááááát…
Beszélgetésünk azzal zárult, hogy szomorúan, de ismét társaságiszerződés-módosításba kellett kezdenie, pedig az új Ptk. szerinti módosítást épp most jegyezték be. Ez azonban még mindig olcsóbb, mint megkockáztatni azt, hogy az adóhivatal tárja fel az adóhiányt.
Ha erre nem készülünk fel és nem tesszük rendbe a dolgainkat, nemcsak a 900e Ft adóhiányt, hanem 450e Ft bírságot is meg kell majd fizetnünk a 900e Ft banki alapkamat kétszeres késedelmi kamatával együtt!
Remélem, sikerült ezen a héten is több mint egymilliós összeget a zsebükben tartanom!
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Mi az osztalék problémáját eképp oldottuk meg a társasági szerződésben:
“Felek rögzítik, hogy XY (kata-s) beltag vagyoni betétje osztalékelsőbbséget biztosító
vagyoni betét. Az osztalékelsőbbséget biztosító vagyoni betét tulajdonosa az adott évre fizetett
osztalékból az első 10.000.000,-Ft osztalékra jogosult, melynek kifizetése előtt a többi tulajdonos, így a kültag nem/sem jogosult osztalékra. Az ezen összegen felüli osztalék a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg.”
Így nincs gond a nem kata-s kültag osztalékadójával. Persze összegszerűen bármekkora szám szerepelhet… 🙂
Kedves GYM!
Nagyon köszönöm, hogy ezt megosztotta velünk! Utána fogok nézni, mert nekem az is a fejemben motoszkál, hogy egyik tagot sem lehet kizárni az osztalékból és ez gyakorlatilag az, csak formailag nem az.
A megoldás egyébként briliáns! Nekem is nagyon tetszik és ha mindent rendben találok vele, átvenném. 😀
Köszönöm szépen!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves GYM!
A zárás kellős közepette végre körbejártam a dolgot.
Teljesen működőképes amit javasol, nincs tiltás rá.
De még mindig vannak bennem kérdések:
– Nem minősül-e ez a jogszabály “kijátszásának”, mert ugye mégis csak azt eredményezi, hogy az egyik tagot kizártuk… Ha a cégbíró bejegyzi, akkor viszont teljesen rendben, hiszen ő felel a törvényességért.
– Minden cégbíró így döntene-e?
Nagyon köszönöm a gondolatébresztő, hasznos ötletet!
Mindenképpen alkalmazni fogjuk és megosztom majd a tapasztalatokat, hiszen a társaságaink az ország különböző cégbíróságaihoz tartoznak.
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Üdvözletem!
1. Ebben a párbeszédben miért nem merült fel az, hogy a KATA alá bejelentett tag nem osztalékként, hanem személyes közreműködői díjként veszi fel a bevétel nagyobb részét, s csak egy minimális összeget hagynak meg osztaléknak?
2. Ezzel összefüggésben: bármilyen korlátozás van arra vonatkozóan, hogy a KATA alá bejelentett beltag személyes közreműködői díjként mekkora összeget vesz fel, ill. hagy a számlán? Gyakorlatilag a KATA, IPA, kamara kifizetése után megmaradt bevétel teljes összegét felveheti személyes közreműködői díjként, nem?
3. A KATA tag a személyes közreműködői díjként felvett összegből szabadon finanszírozhatja a bt. működéséhez szükséges kiadásokat a bt. nevére szóló számlagyűjtés nélkül, igaz?
Köszönettel és gratulálva a hasznos honlaphoz!
Kedves “kolozsbrig”!
1. A betéti társaság fizethet személyes közreműködői díjat, annak minden járulék és adóvonzatával együtt. Ezt nem logikus tennie, hiszen megfizeti a tételes adót (ami ma az egyik legkedvezőbb mértékű adó), aminek következtében zsebre tehető a bevétel többi része, miért akarna még e mellett bérjárulékokat és adókat is fizetni a személyes közreműködés miatt?
2. Nincs korlátozás, igen felvehetné az adók és járulékok megfizetése után.
3. Igen, ha megérné.
Köszönöm.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária! Köszönöm válaszát. Ugyanakkor itt úgy vélem, hogy van egy félreértés közöttünk.
A KATA bt.-ből 2 jogcímen lehet pénzt felvenni:
– tulajdonrész, ill. osztalékhányad alapján,
– a személyes tevékenységre tekintettel.
A ténylegesen munkát végző, KATA alá bejelentett beltag, tehát mint személyesen közreműködő tag, e személyes közreműködésére való tekintettel kaphat jövedelmet a bt.-től, aminek a közterheit a KATA éppúgy fedezi, mintha osztalékot kapna.
A KATA törvény 9.§ szóhasználatával élve tehát az “adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységre tekintettel” kapja a kisadózó a személyes közreműködői díjat, tehát az a KATA befizetésével rendezve van. A 7.§ (2) szerint egyébként is mint vezető tisztségviselő “személyes közreműködésre kötelezett.” Természetes, hogy aki a tényleges munkát végzi, az nemcsak a tulajdoni (vagy osztalék) hányada alapján kaphat juttatást, mint a többi tulajdonos, aki csendestársként nem csinál semmit.
Számokra fordítva: 6 milliós bevételből – kerekítsünk – 1 milliót elvisznek a közterhek és a költségek, 4 milliót megkap személyes közreműködői díjként az a KATA-s, aki a munkát ténylegesen végzi, s 1 millión osztoznak az osztalékszabályok alapján. Illetve ez alapján a KATA tagnak a tényleges tevékenységére tekintettel kifizetett díj 1 Ft és 5 millió Ft között bármennyi lehet, s csak a maradékon (ha van, mert ez akár 0 Ft is lehet) kell az osztalék alapján osztozni, illetve a nem KATA tagnak adózni.
Ezt támasztja alá az alábbi érvelés is:
“Amennyiben a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság vagy közkereti társaság, illetve az egyéni cég a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá szabályosan bejelentkezett adóalany és a személyesen közreműködő tagját kisadózóként az állami adóhatósághoz szabályosan bejelentette, abban az esetben a személyesen közreműködő tag jövedelmének megállapítására és az adófizetési kötelezettségek teljesítésére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Forrás: http://acton.hu/hu/adozas/utmutatok/foglalkoztatas/szemelyes-kozremukodes
Tehát a tételes adón túl nincs többlet adó vagy járulékvonzat.
Kérem, írja meg, hol lát hibát ebben?
Köszönettel!