G.Novák Mária összes bejegyzése

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Kata az egyéni vállalkozásban és a betéti társaságban

Egyik olvasónk levelére szeretnénk itt válaszolni.

Egyik olvasónk levelére szeretnénk itt válaszolni azért, hogy mindenki számára elérhető legyen az információ, akiben bármilyen kétség merült fel a témával kapcsolatban.

Azt a témát boncolgattuk egyik cikkünkben, hogy egy katás egyéni vállalkozó hogyan lehet betéti társaság tagjaként is katás.

Erre írta egyik kedves olvasóm észrevételét, amiben azt fejtette ki, hogy abban az esetben, ha egy magánszemély egyéni vállalkozóként katás, akkor betéti társaság tagjaként is lehet katás, de csak úgy, hogy az „extra adó” szempontjából, az egyéni vállalkozásában megszerzett bevétele összeadódik a betéti társaságban katásként megszerzett bevételével.

Az ő megfogalmazásában a két vállalkozás esetében nem duplázódik a kata keret. (Csak a pontosság kedvéért írom, de nyilván ezt mindenki tudja, hogy a katás adózási módnak nincs elérhető bevétel korlátja. A katás bármennyi bevételt szerezhet egy adott adóévben, de pl. 2018-ben az éves időarányos 12 millió forint bevételt meghaladó összeg után a katás 40% adót fizet.)

Miért fontos még, hogy erről írjunk?

Olvasóm azt is írta, hogy több adótanácsadó kolléga és az adóhivatal is arra jutott, hogy nem duplázódik a kata keret.

Én ezt a vélekedést nagyon furcsálltam, hiszen a vállalakozások bevétel nagyságának, a kata szempontjából, nincs közük egymáshoz, és hogy minden kétséget el tudjunk oszlatni, állásfoglalást kértünk, melyet itt most mindenki megnyugtatására teljes egészében közzé is teszünk.

Az adóhivatal válaszának iktatószáma

E-iktatószám: e-420865

„Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2. § 10. pontja alapján kisadózó vállalkozásnak minősül egyebek mellett a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, betéti társaság.
Az egyéni vállalkozás és a betéti társaság tehát külön minősül kisadózó vállalkozásnak.
Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. [Katv. 8. § (6) bekezdés]
Amennyiben az adott kisadózó vállalkozás pl.: betéti társaság a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót.
Amennyiben az adott kisadózó vállalkozás pl.: egyéni vállalkozó a naptári év 10 hónapjára volt köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 10 millió forintot meghaladó része után fizeti meg a 40 százalékos mértékű adót.
A bevételi értékhatárt tehát kisadózó vállalkozásonként, külön-külön kell vizsgálni.”

Remélem tudtunk segíteni abban, hogy ha bármikor felmerült volna bárkiben, egy olvasómhoz és annak adótanácsadóihoz hasonló álláspont, akkor most azt teljesen el tudjuk vetni.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

2019. évi szociális hozzájárulási adó és a kiva – 4. rész

Eddig a szociális hozzájárulási adó és adókedvezmények 2019. január 1-től hatályos változásait tekintettük át.

Az eddigiekben áttekintést adtunk a szociális hozzájárulási adóról és az érvényesíthető kedvezményekről, most megnézzük, milyen szociális hozzájárulási adótípusú kedvezmények vehetők igénybe abban az esetben, ha a vállalkozás a kisvállalati adót választotta.

Kisvállalati adóban érvényesíthető adókedvezmények

  • Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak
  • Munkaerőpiacra lépők
  • Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők
  • Megváltozott munkaképességű személyek
  • Kutatók
  • Kutatási-fejlesztési tevékenység

A kategóriák részletes bemutatását cikksorozatunk 2-3. részében már megtettük, most a jobb áttekinthetőség kedvéért, csak a kedvezményeket mutatjuk be táblázatba foglalva.

Kedvezmények Kedvezmény maximális összege az első két évben Kedvezmény maximális összege a harmadik évben Kedvezmény maximális összege a negyedik – ötödik évben Kedvezmény maximális összege a további években
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak a minimálbér adójának fele
Munkaerőpiacra lépők a minimálbér adója a minimálbér adójának fele
Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők a minimálbér adója a minimálbér adójának fele
Megváltozott munkaképességű személyek a minimálbér kétszerese után fizetendő adó
Kutatók PhD vagy ennél magasabb fokozat esetén, legfeljebb 500 eFt után fizetendő adó
doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén, legfeljebb 100 eFt után fizetendő adó fele
Kutatási-fejlesztési tevékenység a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségként elszámolt bérköltség után számított adó fele

Fontos!

Fontos tudni, hogy ha a vállalkozás 2018. december 31-én az addig hatályos rendelkezések szerint érvényesítette a kedvezményeket, akkor azt az érvényesítésre nyitva álló időszak alatt továbbra is érvényesítheti az átmeneti rendelkezések szerint.

Ha egy adott vállalkozás munkaviszonyban álló magánszemélye az átmeneti rendelkezés szerint tovább érvényesítheti a 2018. december 31-én hatályos kedvezményt és a megváltozott rendelkezések szerint 2019. január 1-től jogosult lenne egy másik típusú kedvezményre is, akkor a vállalkozás választása szerint csak az egyik kedvezményt érvényesítheti.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

2019. évi szociális hozzájárulási adó – 3. rész

Cikkünk előző részében bemutattuk az igénybevehető kedvezményeket.

Az eddigiekben, részletesen bemutattuk a szociális hozzájárulási adóból igénybevehető kedvezményeket egy kivételével, amelyet egy újabb módosítás tovább módosított, de reméljük, hogy 2019. évben már végleg így marad.

Kutatás-fejlesztési tevékenység kedvezménye

Ki veheti igénybe?

  • azok a társaságok tudják igénybevenni, akik a társasági adózási formát választották és
  • munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztattak és
  • saját tevékenységi körben alap-, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző, kutatóhelynek minősülnek
  • ezzel együtt nem vehető igénybe a társasági adóról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztési adóalap csökkentő kedvezményeként, az ugyanezen bérköltség adóval növelt értéke

Az adókedvezmény összege a közvetlen bérköltség adójának fele.

Közös szabályok

  • egy természetes személy csak egyféle kedvezményben részesülhet
  • ugyanazon munkaadónál fennálló több munkaviszony esetében is csak egyszeresen vehetők igénybe
  • munkáltató váltás esetén a kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti, a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére

A jobb áttekinthetőség kedvéért a kedvezményeket a már bevett gyakorlat szerint, táblázatba foglaltuk össze a havi kedvezményeket.

Kedvezmények Kedvezmény maximális összege az első két évben Kedvezmény maximális összege a harmadik évben Kedvezmény maximális összege a negyedik – ötödik évben Kedvezmény maximális összege a további években
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak a minimálbér adójának fele
Munkaerőpiacra lépők a minimálbér adója a minimálbér adójának fele
Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők a minimálbér adója a minimálbér adójának fele
Megváltozott munkaképességű személyek a minimálbér kétszerese után fizetendő adó
Közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után fizetendő adó fele
Kutatók PhD vagy ennél magasabb fokozat esetén, legfeljebb 500 eFt után fizetendő adó
doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén, legfeljebb 100 eFt után fizetendő adó fele
Kutatási-fejlesztési tevékenység a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségként elszámolt bérköltség után számított adó fele

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása