[1]Bújtatott munkaviszony?! Á, dehogy, van annál sokkal rosszabb is! Adótanácsadónk hátborzongató történetet mesél.
A kata kapcsán mindenki csak attól retteg, hogy nem fog-e az adóhivatal bújtatott munkaviszonyt megállapítani, pedig ha figyelembe vesszük a törvényi előírásokat, akkor ez fel sem merül.
Ellenben, ahogy előző cikkünkből látták, vannak olyan valós veszélyek, amiket még csak nem is látunk.
Most közreadom önöknek beszélgetésünk további részét, ami segít a hasonló helyzetek megoldásában, és fellebbenti a leplet azokról a megoldásokról, amelyek csak annak látszanak, valójában azonban adózási csapdák.
Hol is hagytuk abba?
– Kiiiiiiiilencszázeeeeeeeeezer foooooorint?! – kérdezte ismerősöm.
– Igen, kilencszázezer!
– Akkor most már azt is mond meg, mit tudunk tenni, hogy ezt elkerüljük!
– A tulajdoni arányok változatlanul hagyása mellett módosítsátok az osztalékfizetési arányokat! – mondtam én. – Az osztalék kifizetését pedig csak az után tegyétek meg, hogy ez a módosítás bejegyzésre került.
– Rendben, holnap megbeszélem a könyvelőmmel!
Ismerősöm hazament, majd másnap csöngött a telefonom.
– Éppen rohanok, és nem tudok veled hosszasan beszélni, de beszéltem a könyvelőmmel, és ő azt mondta, hogy tud erről a szabályról, de nem tekinti problémának, azt a megoldást találta, hogy ilyenkor csak az a tag veszi fel az osztalékát, aki katásként van bejelentve a társaságban, kikerülve azt, hogy a másik tag után meg kelljen fizetni az osztalék adót.
– Hm…!
Sajnos, ez nem megoldás nem vezet sehová.
A Gt. és a Ptk. szerint sem zárható ki egyik tag sem a részesedésből, vagyis, ha nincs másképp szabályozva a társasági szerződésben, akkor az osztalék tulajdoni hányad arányosan illeti meg a tagokat.
Hogy mikor történjen a megszavazott osztalék kifizetése, arra csak egy szabály vonatkozik. Akkor, amikor azt a társaság likviditási helyzete megengedi. Tehát valóban előfordulhat, hogy csak arra van fedezet, hogy az egyik tag vegye fel az osztalékát, de ezt nem lehet a végtelenségig így tartani, hiszen akkor ennek a ki nem vett osztalékrésznek a helye a társaság betétszámláján (vagy pénztárában) van.
Másnap visszahívtam.
– Igen, lehet ez megoldás, ha az összes kiszámlázott bevétel fele szépen ott csücsül a bankszámlán – mondtam én.
– De miért?
– Mert ha nincs ott, akkor hová került? Elvitték az adóhivatal manói? Vagy mégis csak kifizetésre került, csak az adóját nem fizettük meg?
– Háááááááááááááát…
Beszélgetésünk azzal zárult, hogy szomorúan, de ismét társaságiszerződés-módosításba kellett kezdenie, pedig az új Ptk. szerinti módosítást épp most jegyezték be. Ez azonban még mindig olcsóbb, mint megkockáztatni azt, hogy az adóhivatal tárja fel az adóhiányt.
Ha erre nem készülünk fel és nem tesszük rendbe a dolgainkat, nemcsak a 900e Ft adóhiányt, hanem 450e Ft bírságot is meg kell majd fizetnünk a 900e Ft banki alapkamat kétszeres késedelmi kamatával együtt!
Remélem, sikerült ezen a héten is több mint egymilliós összeget a zsebükben tartanom!
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!