Egymillió forintnál is több bírságot fizethet! – 2. rész

G.Novák Mária

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Érdekelhet még...

6 hozzászólás

  1. GYM szerint:

    Mi az osztalék problémáját eképp oldottuk meg a társasági szerződésben:

    “Felek rögzítik, hogy XY (kata-s) beltag vagyoni betétje osztalékelsőbbséget biztosító
    vagyoni betét. Az osztalékelsőbbséget biztosító vagyoni betét tulajdonosa az adott évre fizetett
    osztalékból az első 10.000.000,-Ft osztalékra jogosult, melynek kifizetése előtt a többi tulajdonos, így a kültag nem/sem jogosult osztalékra. Az ezen összegen felüli osztalék a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg.”

    Így nincs gond a nem kata-s kültag osztalékadójával. Persze összegszerűen bármekkora szám szerepelhet… 🙂

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves GYM!

      Nagyon köszönöm, hogy ezt megosztotta velünk! Utána fogok nézni, mert nekem az is a fejemben motoszkál, hogy egyik tagot sem lehet kizárni az osztalékból és ez gyakorlatilag az, csak formailag nem az.
      A megoldás egyébként briliáns! Nekem is nagyon tetszik és ha mindent rendben találok vele, átvenném. 😀

      Köszönöm szépen!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves GYM!

      A zárás kellős közepette végre körbejártam a dolgot.
      Teljesen működőképes amit javasol, nincs tiltás rá.
      De még mindig vannak bennem kérdések:
      – Nem minősül-e ez a jogszabály “kijátszásának”, mert ugye mégis csak azt eredményezi, hogy az egyik tagot kizártuk… Ha a cégbíró bejegyzi, akkor viszont teljesen rendben, hiszen ő felel a törvényességért.
      – Minden cégbíró így döntene-e?

      Nagyon köszönöm a gondolatébresztő, hasznos ötletet!
      Mindenképpen alkalmazni fogjuk és megosztom majd a tapasztalatokat, hiszen a társaságaink az ország különböző cégbíróságaihoz tartoznak.

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  2. kolozsbrig szerint:

    Üdvözletem!
    1. Ebben a párbeszédben miért nem merült fel az, hogy a KATA alá bejelentett tag nem osztalékként, hanem személyes közreműködői díjként veszi fel a bevétel nagyobb részét, s csak egy minimális összeget hagynak meg osztaléknak?

    2. Ezzel összefüggésben: bármilyen korlátozás van arra vonatkozóan, hogy a KATA alá bejelentett beltag személyes közreműködői díjként mekkora összeget vesz fel, ill. hagy a számlán? Gyakorlatilag a KATA, IPA, kamara kifizetése után megmaradt bevétel teljes összegét felveheti személyes közreműködői díjként, nem?

    3. A KATA tag a személyes közreműködői díjként felvett összegből szabadon finanszírozhatja a bt. működéséhez szükséges kiadásokat a bt. nevére szóló számlagyűjtés nélkül, igaz?

    Köszönettel és gratulálva a hasznos honlaphoz!

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves “kolozsbrig”!

      1. A betéti társaság fizethet személyes közreműködői díjat, annak minden járulék és adóvonzatával együtt. Ezt nem logikus tennie, hiszen megfizeti a tételes adót (ami ma az egyik legkedvezőbb mértékű adó), aminek következtében zsebre tehető a bevétel többi része, miért akarna még e mellett bérjárulékokat és adókat is fizetni a személyes közreműködés miatt?
      2. Nincs korlátozás, igen felvehetné az adók és járulékok megfizetése után.
      3. Igen, ha megérné.

      Köszönöm.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  3. kolozsbrig szerint:

    Kedves Mária! Köszönöm válaszát. Ugyanakkor itt úgy vélem, hogy van egy félreértés közöttünk.

    A KATA bt.-ből 2 jogcímen lehet pénzt felvenni:
    – tulajdonrész, ill. osztalékhányad alapján,
    – a személyes tevékenységre tekintettel.

    A ténylegesen munkát végző, KATA alá bejelentett beltag, tehát mint személyesen közreműködő tag, e személyes közreműködésére való tekintettel kaphat jövedelmet a bt.-től, aminek a közterheit a KATA éppúgy fedezi, mintha osztalékot kapna.

    A KATA törvény 9.§ szóhasználatával élve tehát az “adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységre tekintettel” kapja a kisadózó a személyes közreműködői díjat, tehát az a KATA befizetésével rendezve van. A 7.§ (2) szerint egyébként is mint vezető tisztségviselő “személyes közreműködésre kötelezett.” Természetes, hogy aki a tényleges munkát végzi, az nemcsak a tulajdoni (vagy osztalék) hányada alapján kaphat juttatást, mint a többi tulajdonos, aki csendestársként nem csinál semmit.

    Számokra fordítva: 6 milliós bevételből – kerekítsünk – 1 milliót elvisznek a közterhek és a költségek, 4 milliót megkap személyes közreműködői díjként az a KATA-s, aki a munkát ténylegesen végzi, s 1 millión osztoznak az osztalékszabályok alapján. Illetve ez alapján a KATA tagnak a tényleges tevékenységére tekintettel kifizetett díj 1 Ft és 5 millió Ft között bármennyi lehet, s csak a maradékon (ha van, mert ez akár 0 Ft is lehet) kell az osztalék alapján osztozni, illetve a nem KATA tagnak adózni.

    Ezt támasztja alá az alábbi érvelés is:
    “Amennyiben a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság vagy közkereti társaság, illetve az egyéni cég a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá szabályosan bejelentkezett adóalany és a személyesen közreműködő tagját kisadózóként az állami adóhatósághoz szabályosan bejelentette, abban az esetben a személyesen közreműködő tag jövedelmének megállapítására és az adófizetési kötelezettségek teljesítésére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
    Forrás: http://acton.hu/hu/adozas/utmutatok/foglalkoztatas/szemelyes-kozremukodes
    Tehát a tételes adón túl nincs többlet adó vagy járulékvonzat.

    Kérem, írja meg, hol lát hibát ebben?

    Köszönettel!

Hozzászólás a(z) G.Novák Mária bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük