Kata az egyéni vállalkozásban és a betéti társaságban

Egyik olvasónk levelére szeretnénk itt válaszolni.

Egyik olvasónk levelére szeretnénk itt válaszolni azért, hogy mindenki számára elérhető legyen az információ, akiben bármilyen kétség merült fel a témával kapcsolatban.

Azt a témát boncolgattuk egyik cikkünkben, hogy egy katás egyéni vállalkozó hogyan lehet betéti társaság tagjaként is katás.

Erre írta egyik kedves olvasóm észrevételét, amiben azt fejtette ki, hogy abban az esetben, ha egy magánszemély egyéni vállalkozóként katás, akkor betéti társaság tagjaként is lehet katás, de csak úgy, hogy az „extra adó” szempontjából, az egyéni vállalkozásában megszerzett bevétele összeadódik a betéti társaságban katásként megszerzett bevételével.

Az ő megfogalmazásában a két vállalkozás esetében nem duplázódik a kata keret. (Csak a pontosság kedvéért írom, de nyilván ezt mindenki tudja, hogy a katás adózási módnak nincs elérhető bevétel korlátja. A katás bármennyi bevételt szerezhet egy adott adóévben, de pl. 2018-ben az éves időarányos 12 millió forint bevételt meghaladó összeg után a katás 40% adót fizet.)

Miért fontos még, hogy erről írjunk?

Olvasóm azt is írta, hogy több adótanácsadó kolléga és az adóhivatal is arra jutott, hogy nem duplázódik a kata keret.

Én ezt a vélekedést nagyon furcsálltam, hiszen a vállalakozások bevétel nagyságának, a kata szempontjából, nincs közük egymáshoz, és hogy minden kétséget el tudjunk oszlatni, állásfoglalást kértünk, melyet itt most mindenki megnyugtatására teljes egészében közzé is teszünk.

Az adóhivatal válaszának iktatószáma

E-iktatószám: e-420865

„Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2. § 10. pontja alapján kisadózó vállalkozásnak minősül egyebek mellett a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, betéti társaság.
Az egyéni vállalkozás és a betéti társaság tehát külön minősül kisadózó vállalkozásnak.
Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. [Katv. 8. § (6) bekezdés]
Amennyiben az adott kisadózó vállalkozás pl.: betéti társaság a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót.
Amennyiben az adott kisadózó vállalkozás pl.: egyéni vállalkozó a naptári év 10 hónapjára volt köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 10 millió forintot meghaladó része után fizeti meg a 40 százalékos mértékű adót.
A bevételi értékhatárt tehát kisadózó vállalkozásonként, külön-külön kell vizsgálni.”

Remélem tudtunk segíteni abban, hogy ha bármikor felmerült volna bárkiben, egy olvasómhoz és annak adótanácsadóihoz hasonló álláspont, akkor most azt teljesen el tudjuk vetni.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 Bejegyzés nyomtatása