Tévhitek, tévképzetek a katáról – 2. rész

G.Novák Mária

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Érdekelhet még...

8 hozzászólás

  1. Papp Miklósné szerint:

    Kedves Mária!

    Igen hasznosnak találom a katás cikkeit, azonban egy dologban nem látok tisztán.
    Katás vállalkozó vagyok 2016.05.22. óta negyven év szolgálati időt elérve nyugdíjas lettem.Szerencsés vagyok,mivel elég sok eseti megbízást kapok rám is vonatkozik e
    az, hogy a minimálbér tizennyolcszorosát kereshetem , vagy csak kb. a felét arányosan ?
    Szüneteltetnem kell a nyugdíjamat?

    Tisztelettel : Papp Miklósné

    Budapest, 2016.09.20.

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Papp Miklósné!

      Örömhírem van! A katas jövedelem nem számít bele ebbe a figyelendő jövedelembe.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  2. Deli Tibor szerint:

    Tisztelt Szakértő!
    Sehol nem kaptam eddig egyértelmű válasz az alábbi esetre:
    Kekkh honlapon a webes ügysegéd alkalmazásánál lehet inditani az egyéni vállalkozást. Kérdésem: ha rokkantsági ellátás mellett (egészségi állapotom 42%) kívánom indítani, akkor a munkavégzés jellegénél mit jelölök? 25. pont a webes ügysegédben: Munkavégzés jellege (Kérjük, hogy választásának megfelelően aláhúzással szíveskedjen jelölni a megfelelő fogalmat.) • Heti 36 órát elérő munkaviszony mellett • Főfoglalkozású egyéni vállalkozó • Heti 36 órát el NEM érő munkaviszony mellett • Nyugdíjas • Oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok mellett • Társas vállalkozási tagság mellett egyéni vállalkozó • Társas vállalkozás tagság mellett egyéni vállalkozó és egyidejűleg heti 36 órát el nem érő foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik • Egyéni vállalkozó és az EGT más tagállamában munkaviszonnyal rendelkezik • Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. Mellékállású katás egyéni vállalkozóként szeretnék tevékenykedni, a törvényi feltételeim fennállnak, de ha a fentiek közül nem jelölöm be valamelyiket, nem enged tovább a webes ügysegéd. Köszönöm szépen!

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Deli Tibor!

      Nem tudok válaszolni a kérdésére, csak megsegíteni tudom azzal, hogy ideidézem a jogszabály erre vonatkozó részét. Csak pontos megnevezés alapján lehet ezt eldönteni, de remélem sikerülni fog!

      2012. évi CXLVII. törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
      2.§ 8.pont
      főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
      e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
      f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

      A hivatkozott jogszabály, hivatkozott szakasza:
      2011. évi CXCI. törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

      32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó
      a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
      b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
      c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,
      d) átmeneti járadékban
      részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.
      (1a) 144
      (2) 145 Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.
      (3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
      (4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.
      33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – a 30. § (3)-(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó – személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.
      (1a) 146
      [Új sor ebben az időállapotban] (2) 147 Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7-9. §-ban és a 10. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.
      (3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy
      a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,
      b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,
      c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,
      d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
      (4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
      (5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén – a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével – nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.
      (6) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
      a) az életkor,
      b) a keresőtevékenység, és
      c) az egészségkárosodás mértéke,
      azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.
      [Új sor ebben az időállapotban] (7) 148 A felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e törvényben meghatározott ellátást – ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik – az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.
      (8) 149 A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás – a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti – emelése, valamint az özvegyi nyugdíj – a Tny. 102/F. §-ának a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti – csökkentése nem hajtható végre, az erről szóló határozatokat vissza kell vonni.
      (9) 150 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv az özvegyi nyugdíjra és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra együttesen jogosult személyek esetében megállapítja a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek, valamint a Tny. 102/F. §-ának – 2012. szeptember 1-jén hatályos – rendelkezései alapján csökkentett özvegyi nyugdíj és megemelt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás együttes havi összegének, valamint ezen ellátások 2012 augusztusára járó együttes havi összegének különbözetét. Ha a különbözet pozitív, a rokkantsági ellátást, illetve a rehabilitációs ellátást e különbözet havi összegével 2012. szeptember 1-jei időponttól kezdődően meg kell emelni. Az emelésről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2012. október 15-éig határozattal intézkedik.

      Nagyon remélem, hogy ez alapján meg tudja határozni, hogy melyik kategóriába tartozik!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  3. Vaderna Margit szerint:

    Tisztelt G. Novák Mária!

    3 éves nyílt végű lízingszerződés végén a cég kivásárolhatná maradványértéken az autót a lízingbeadótól, vagy 3.személy vehetné meg maradványértéken.
    A cégnek okafogyottá vált, hogy cégautót használjon. Ha 3. személy vásárolná ki a lízingbeadótól, kell-e a cég részére is befizetni a maradványértéket? (Vagy a piaci érték és a maradványérték különbözetét?)
    Ezt olvastuk, de nem tudjuk értelmezni: “Nyílt végű lízing esetében, ha a tulajdonjogot „nem tartjuk meg”, akkor a maradványértéken a könyvekből kivezetjük az eszközt, az ellenértéket tárgyieszköz-eladásként számoljuk el.”

    Legyen szíves segíteni. Köszönettel: Vaderna Margit

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Margit!

      Az eszköz nyílt végű lízing esetén is a lízingbevevő könyveiben szerepel, amire értékcsökkenéseket is elszámolt a társaság. Ezért ha a futamidő végén a társaság nem kívánja az eszközt megszerezni, akkor azt az összeget fogja kivezetni a könyveiből, ami az értékcsökkenések elszámolása után maradt. Hiszen nyílt végű lízing esetén a lízingbe vevő nem köteles az eszközt megvásárolni, azt a lízingbeadó harmadik személynek eladhatja a szerződésben lévő maradványértéken.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  4. Zoltán szerint:

    T. Szakértő!

    Következő kérdésem lenne: Van egy kft-m, de ami annak idején kereskedelemre és szolgáltatásra lett alapítva. az idők során a kereskedelem háttérbe szorult. A szolgáltatások számlázására szeretnék katás egyéni vállalkozó lenni. Ebben az esetben, mint vállalkozásban meg kell fizetni magam után a járulékokat?
    Köszönöm.

    üdv:
    Zoli

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Zoltán!

      Ha a Bt-je nem működik és ott ön nem végez munkát, csak az ügyvezetői teendőket látja el, akkor azt megteheti nulla forintos megbízási díj mellett is. Így a Bt-ben nem lesz járulékfizetési kötelezettsége.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük