[1]Folytatjuk kirándulásunkat a kata és a tévhitek világában.
Folytatjuk adótanácsadói kirándulásunkat a kata és a vele kapcsolatos tévhitek világában, és feltérképezzük a további „biztos információkat”, amelyeket ügyfeleink biztos tudásból merítve tárnak elénk.
Gyakran – és egyre gyakrabban – olyan információk keringenek közkézen a katáról, hogy ha több napig gondolkodom rajta, akkor sem tudom kitalálni, hogy vajon a törvény mely szakaszának félreértéséből születhettek.
Már rengeteget foglalkoztam ezzel az adózási formával, mert meggyőződésem, hogy nagyon sokat segít az adóoptimalizálásban, és jelentős megtakarításhoz juttathatja még a középvállalkozásokat is.
Gyakori tévhitek!
Ha nincs főállásom, „csak” katás egyéni vállalkozó vagyok, akkor nem lesz egészségügyi ellátásom és nyugdíjam sem.
Hát ez természetesen nem így van. A havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével a magánszemély jogosulttá válik a teljeskörű egészségügyi ellátásra és havi 81 300 forint nyugdíjalapja is keletkezik.
Ki jár jobban?
Adótanácsadói megjegyzés:
Hasonlítsuk össze ezt a nyugdíjalapot azzal, amikor munkaviszonyban dolgozó alkalmazott minimálbéres keresetért dolgozik. Az ő nyugdíjalapja, a tévhitekkel ellentétben nem a minimálbér összege lesz, hanem annak nettósított összege, levonva az aktuális évi járulékokat, adókat.
Ha több vállalkozásban is katásként vagyok bejelentve, akkor mindenhol 50 ezer forint tételes adót kell fizetnem.
Hát szerencsére ez sem így van!
Csak egy helyen kell megfizetni a főállású katát, a további katas bejelentésekben már elég a 25 ezer forintos tételes adó megfizetése.
Még 2 félreértés
Ha a bevételem zömében egy társaságtól származik, akkor bújtatott munkaviszonynak fogja minősíteni az adóhivatal a szerződésünket, mert nem teljesül az a feltétel, hogy a naptári évi bevételem legalább 50 százalékát nem egy megrendelőtől szereztem.
A kisadózók tételes adójáról szóló törvény 7 pontot sorol fel, és azt a feltételt szabja a bújtatott munkaviszonnyá minősítés elkerülésére, hogy ezek közül egynél több teljesüljön a két fél viszonyában.
Ezek közül a feltételek közül csak egyetlenegy teljesíthető feltétel, és nem mindenképpen teljesítendő az, hogy a naptári évi bevétel legalább 50 százaléka nem egy megrendelőtől származik.
A 7 teljesíthető feltételt illetően nincs rangsor, azok közül bármelyik kettő teljesülése már mentesíti a szerződésünket az alól, hogy az adóhivatal bújtatott munkaviszonyt állapíthasson meg.
Mindenképpen ellenőrzés lesz, ha egy ügyfelem felé 1 milliót meghaladóan állítok ki számlát, mert azt jelenteni kell az adóhatóságnak.
Igen, jelenteni kell az év végi bevallás keretében, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy biztosan ellenőrzés várható. Valóban lehetséges az, hogy az adóhatóság azok közül a katások közül fog kiválasztani ellenőrzésre katásokat, ahol ez a feltétel fennáll.
De miért aggaszt bennünket az ellenőrzés ténye?!
Végre tudomásul kell vennünk, hogy az adóhivatal ellenőriz! Folyamatosan, néha kiszámíthatóan, néha nem, de ellenőriz. Tehát nem az ellenőrzéstől kell félnünk, hanem attól, hogy nem körültekintően kötöttünk szerződést, és nem vettük figyelembe a fenti előírásokat. Ha azokat figyelembe vettük, akkor nyugodtan mehetünk az ellenőrzésre is akár, mert legfeljebb egy „nemleges” jegyzőkönyvvel és egy pozitív tapasztalattal leszünk gazdagabbak.
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!