Biztos, hogy elengedi?

G.Novák Mária

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Érdekelhet még...

12 hozzászólás

  1. Bonifert Györgyné szerint:

    Nagyon részletesen és egyértelmüen tájékoztatott a költségátalányról, mindég szívesen olvasom tanácsaikat.

    Üdvözlettel:

    Bonifertné

    • admin szerint:

      Kedves Bonifert Györgyné!

      Nagyon fontosak nekem azok az információk, amiket az olvasóim írnak, köszönöm szépen, hogy megosztotta velem!

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  2. János szerint:

    Briliáns megközelítés… Komolyan!

    Mint laikus néhány kapcsolódó kérdésen morfondírozgatok, például:
    – A 12 ezer forint bruttó vagy nettó, illetve a kapcsolódó ÁFA-t “visszatarthatom” öt évig?
    – A behajtási költségátalányt költségként kell könyvelni vagy elhatárolás lesz?
    – Mi lehet majd a NAV álláspontja, ha pl. 10 forintos számlák késve fizetése miatt könyvelik el a 12 ezer forintos behajtási költségátalányt sorozatosan?
    – Ha a NAV időközben megváltoztatná (átértelmezné) az álláspontját, az addig lekönyvelt/elhatárolt “lehet, hogy kérni fogják” költségátalányokat azonnal önrevíziózni kellene és azonnal befizetni a költségvetésbe az addig “leköltségelt” “lehetséges követeléseket? Ha igen, ez akár be is csődöltetheti az érintett cégeket,
    – Mi történik, ha az 5 éves elévülési idő alatt megszűnik a cég (azaz költségként lekönyvelte a 12 ezer forintokat és várta, hátha kérni fogja a szállító, majd pl. 4 év múlva megszünteti a céget a tulajdonosa – elvileg ilyenkor értesíteni kell az érintett szállító cégeket, hogy ha van követelésük, terjesszék be?

    • admin szerint:

      Kedves János!

      Nagyon rendben van a “morfondírozása”!
      Válaszolok is rá.

      – A 12 ezer forint bruttó vagy nettó, illetve a kapcsolódó ÁFA-t “visszatarthatom” öt évig? – Nem terheli áfa a behajtási költségátalányt.
      – A behajtási költségátalányt költségként kell könyvelni vagy elhatárolás lesz? – Egyéb ráfordításként kell könyvelni és nem kell elhatárolni.
      – Mi lehet majd a NAV álláspontja, ha pl. 10 forintos számlák késve fizetése miatt könyvelik el a 12 ezer forintos behajtási költségátalányt sorozatosan? – Egész eddig az volt a törekvés – és nem a NAV részéről, hanem a gazdálkodó szervezetek részéről – hogy ezt ne kelljen, de helybenhagyták a rendelkezéseket. Így ha 10 forintos a számla, akkor is jár a 40 euro. Persze, ha arra gondol, hogy csak ezért jönnek létre ezek a 10 forintos számlák, akkor ezt a NAV “nem rendeltetésszerű joggyakorlás”-nak, nem életszerűnek fogja nevezni és természetesen bírságolni fog.
      – Ha a NAV időközben megváltoztatná (átértelmezné) az álláspontját, az addig lekönyvelt/elhatárolt “lehet, hogy kérni fogják” költségátalányokat azonnal önrevíziózni kellene és azonnal befizetni a költségvetésbe az addig “leköltségelt” “lehetséges követeléseket? Ha igen, ez akár be is csődöltetheti az érintett cégeket, – Nem tudja átértelmezni, csak akkor változhat, ha jogszabályi változás is lesz, az pedig nem lehet 2013. július 1-re visszamenőleges.
      – Mi történik, ha az 5 éves elévülési idő alatt megszűnik a cég (azaz költségként lekönyvelte a 12 ezer forintokat és várta, hátha kérni fogja a szállító, majd pl. 4 év múlva megszünteti a céget a tulajdonosa – elvileg ilyenkor értesíteni kell az érintett szállító cégeket, hogy ha van követelésük, terjesszék be? – Bizony értesíteni kell és ez nem lesz kis munka, de lehetetlen sem, hiszen a bekönyvelt behajtási költségátalányoknak nyilván van részletes listája, ami alapján ez megtehető.

      Remélem tudtam segíteni a gondolkodásban!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  3. Judit szerint:

    Kedves Mária!

    A mostani cikke alapján úgy értelmezem, hogy ez nekünk (nem szállítói oldal) még akár jól is jöhet, ha elengedi a partner a 40 Euronyi követelést. Nem emlékszem már melyik fórumon, de valahol olvastam már ezzel kapcsolatban, hogy ha a szállító elengedi a 12.000 Ft-ot, akkor viszont rendkívüli bevételnek kell elszámolni, és fizetni kell utána az iparűzési adót ill. a nyereségadót, de még mindig jobban járunk, mint ha a 12.000 Ft-ot kéne kifizetni. Vagy lehet rosszul emlékszem vagy értelmeztem akkor azt az írást?

    • admin szerint:

      Kedves Judit!

      Amikor jogszabály szerint ezt a saját társaságunknál önként fel kell számolnunk, akkor egyéb ráfordításként fogjuk elszámolni, csökkentve ezzel a társasági adó alapján – az iparűzési adóét nem, mert az iparűzési adó alapjába ez nem számít bele.
      Ha a szállító elengedi a 40 euro követelést, akkor valóban rendkívüli bevételként kell elszámolni, növelve ezzel a társasági adó alapját – az iparűzési adóét nem, mert iparűzési adót csak a nettó árbevétel után kell fizetni, az egyéb, a pénzügyi és rendkívüli bevételek után nem.
      Vagyis, amikor felszámítom magamnak, akkor csökkentem a társasági adó alapját, amikor pedig elengedik, akkor növelem vele. Ha ezek az események történnek meg, akkor semmit sem fog változtatni a társasági adó alapon s így a fizetendő társasági adómon sem.

      Az pedig, hogy a 40 euro-t ki kell-e fizetni, nincs köze ahhoz, hogy felszámolom-e magamnak és előírom-e a könyvelésben. Annak csak ahhoz van köze, hogy a partner be szeretné-e hajtani rajtunk. Ha be szeretné hajtani, akkor mindenképpen meg kell fizetnünk, mert bírósági úton is behajtható.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  4. Fábiánné Mária szerint:

    Kedves Mária!
    Most találkoztam az Ön honlapjával, és felmerült bennem a kérdés. Ingatlan bérbevételéből eredő késedelmes fizetés is a behajtási költségátalány képzése alá eső gazdasági esemény?

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Fábiánné Mária!

      A válaszhoz tudnom kellene, hogy ki a két fél, de talán így is tudok segíteni.
      Úgy szól a jogszabály, hogy “társaságok egymás közötti viszonyára vonatkozóan” kell megállapítani a behajtási költségátalányt. Vagyis, ha két társaság szerződött az ingatlan bérbeadására – bérbevételére, akkor igen, ha valamelyik fél magánszemély, akkor nem kell behajtási költségátalányt felszámítani.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  5. Nagyné szerint:

    Kedves Mária!

    A költségátalányt egyéni vállalkozók felé is fel kell számítani? Mert ő nem “társaság” . Viszont vállalkozó, adószámmal. A törvény szövege “társaságok egymás közötti” szövegrész miatt kérdezem.Köszönöm!
    Nagyné

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Nagyné!

      Március 18-án elfogadta a parlament azt a jogszabályt, amely megszünteti a behajtási költségátalány kötelező felszámítását. A törvény a napokban kihirdetésre kerül és a kihirdetés napjától vissza kell könyvelni az eddig felszámított, de meg nem fizetett behajtási költségátalányokat is. Ezért a javaslatom az, hogy most már egyáltalán ne foglalkozzon vele.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  6. Éva szerint:

    Kedves G.Novák Mária!
    Segítségét szeretném kérni:
    egy iskolában gazdasági ügyintézőként dolgozom egy kis ideje. Az idei évben az egyik szolgáltatónak történő utalásnál sajnos egy azonosítót nem jól adtam meg, ezért ugyanazon szolgáltatón belül egy másik folyószámlánkra könyvelték az összegeket.
    Tehát a szolgáltató pénzintézeti fsz-ra megérkezett az összeg és még fizetési határidő előtt.
    Kaptunk először egy felszólító levelet, erre azonnal reagáltam és igyekeztem tisztázni a dolgot. Ennek ellenére nemsokára kaptam egy behajtási költség általányt felszámító levelet.
    Kérdésem az, hogy ezt jogosan számította fel a szolgáltató?

    A másik az, hogy később találtam még másik tételt is ahol ugyanez volt a probléma, és ezt még fizetési határidő előtt elutaltam illetve tisztáztam, kértem az átkönyvelést, ezekre a tételekre is követelhetik a behajtási kölst. általány?
    Segítségét előre is megköszönöm!

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Éva!

      Mindenképpen azt ajánlanám első körben, hogy keresse meg a szolgáltatóval kötött szerződést és nézze meg, hogy van-e ez ügyben rendelkezés benne.
      Én mindenképpen visszautasítanám a behajtási költségátalányt felszámító levelet, hiszen a partner időben megkapta a járandóságát, csak éppen egy másik számlájára. (Mint tudjuk az adóhivatalnál sincs ez másképp, nettó módon számítva az adótartozásainkat, hát egy szolgáltató se legyen ennél szigorúbb.)
      Ha nem működik, mert még mindig ragaszkodik a szolgáltató a behajtási költségátalányához, akkor keressék meg az ügyvédjüket és beszéljék át vele a dolgot, mert szerintem mindenképpen támadható ez a követelés.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Hozzászólás a(z) G.Novák Mária bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük