Címke: behajtási költségátalány

Végre megoldás született! – Behajtási költségátalány

47559969_sVégre megoldás született egy 2014. március 15. óta húzódó, nehezen kezelhető és értelmetlen előírásra!

Az új Ptk. hatálybalépése óta nyűglődik a vállalkozási szakma ezzel a fogalommal és a tartalmával is.

Most végre elfogadásra került egy törvény, amely kiveszi ezt az ügyet a Ptk. rendelkezéseiből és külön jogszabályként módosít a korábbi rendelkezéseken.

Nézzük a múltat!

Mit is írtak elő a jogszabályalkotók?

Társaságok egymás közötti viszonyára vonatkozóan azt, hogy késedelmes fizetés esetén a vevő köteles a szállítónak 40 euro behajtási költségátalányt fizetni a 2013. július 1. után megkötött szerződések esetében.

Semmis az a szerződés, amely ennél kisebb összeget határoz meg, és az is, amely szerződésben lemond a behajtási költségátalány követelésétől.

A megfizetett költségátalány a felszámított késedelmi kamatba és a kötbérbe nem, kizárólag a kártérítés összegébe számítható bele

Vagyis, amennyiben egy vállalkozó késve fizette meg a tartozását a beszállítójának vagy a szolgáltatást nyújtójának, köteles minimum 40 euro behajtási költségátalányt felszámítani saját magának és megfizetni a partnerének. Ha erre a partner külön nem szólítja fel, akkor is köteles legalább a könyveiben saját magának felszámítani. Ezt azzal a nappal, amikor a fizetési határidőt túllépte, azaz a fizetési határidőt követő napon.

A hatályos jogszabályok szerint ettől szerződésben nem tekinthetett el a két fél, mert akkor a szerződés semmis volt.

Ezért aztán a vállalkozók halomra gyártották a nyilatkozatokat, amelyekkel a partner vállalkozást, szerződésen kívül, lemondatták ennek a 40 euro behajtási költségátalánynak a behajtásáról.

…és ha bárki azt hiszi, hogy ezzel meg volt oldva az ügy, akkor nagyon téved, mert ha lemondott is az üzleti partner erről, a könyvelésében – a könyvelők legnagyobb örömére -, akkor is szerepeltetni kellett ennek a tételnek a fizetési kötelezettségét a ráfordítások között. Ha megtörtént a lemondás, akkor még egyszer könyvelni kellett a tételt a rendkívüli bevételek között.

Nézzük meg mi volt a másik hatása ennek a törvényi kötelezettségnek!

Bizony, bizony!

Legálisan társasági adóalapot lehetett csökkenteni a felszámításával, hiszen a ráfordítások között, eredmény csökkentő tételként volt kimutatható mind a mérlegben, mint a társasági adóbevallásban.

Így aztán az előregondolkodók, már azt is kitalálták, hogy ha nagy nyereségre számítanak az adott évben, hogyan tudják azt legálisan kivonni az adózás alól, a számlák – csak egy nappal – későbbi kifizetésével.

Mi változott a törvény elfogadásával?

A 40 euro behajtási költségátalány kötelező felszámítása kikerült a törvényből és a felszámításnak már csak a lehetősége maradt meg.

A törvénybe bekerült az 1 éves jogvesztő határidő, üzleti partnerünknek, akinek a számláját akár csak egy nappal is késve fizettük, mindössze 1 éve maradt arra, hogy döntsön arról, használja-e velünk szemben ezt büntető tételt.

A törvény azokra a szerződésekre is vonatkozik, melyeket a hatálybalépés előtt kötöttek az üzletfelek.

…és mi van a kötelezően felszámított, de üzleti partnerünk által nem követelt behajtási költségátalányokkal?

Azokat a törvény hatálybalépésével egyidejűleg minden vállalkozás köteles kivezetni a könyveiből az egyéb bevételekkel szemben. Vagyis az eddig kényszerből megtakarított adó, most egy összegben esedékessé válik.

JÓ TANÁCS!

Akinek likviditási gondot okoz az adóalap növelő tételként való visszavezetés, zárjon és készítsen beszámolót a törvény hatálybalépése előtt. Így marad 1 éve, hogy felkészüljön a meg nem fizetett adó előteremtésére.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Biztos, hogy elengedi?

euro-427533_640A jogszabályok előírása szerint kötelező foglalkozni vele!

Adótanácsadóként már nem keresem, hogy ki volt az, aki ezt a képtelenséget kitalálta és belekényszerítette a könyvelőket, adótanácsadókat, könyvvizsgálókat és ügyvezetőket is egy ilyen képtelen helyzetbe. A jogszabályok előírása szerint senki nem tehet úgy, mintha a késői fizetések miatti 40 eurós költségátalány nem létezne!

Létezik, és teljesen leszabályozott a létezése:

  • mikor kell felszámolni,
  • kinek kell felszámolni és még az is, hogy
  • hogyan kell elszámolni.

Ez ugye azt jelenti, hogy én, mint a társaság ügyvezetője, ha bármilyen szállítói számlát későn fizetek ki, köteles vagyok – önként és dalolva –, számlánként 40 eurós behajtási költségátalányt felszámolni saját magamnak és azt a könyvelésben is köteles vagyok rögzíteni.

A szállítómnak lehetősége van arra, hogy megállapodjon velem a késve fizetett számlák kapcsán arról, hogy eltekint a számlánkénti kb. 12e Ft (40 euró) megfizetésétől. Ekkor szólhatok a könyvelőmnek, hogy a már felszámított és lekönyvelt költségátalányt elengedték, és az elengedést is legyen szíves könyvelje le.

Ugyanakkor én is tehetek ilyen elengedő nyilatkozatokat a saját késve fizető vevőim felé, amiben lemondok a késve fizetett számlák – számlánkénti – 12e Ft-os behajtási költségátalányáról.

Nincs is addig baj, amíg mindenki így gondolkodik erről a képtelen szabályról, és nyilatkozatot ad a vevőjének, hogy elengedi a behajtási költségátalányt.

De mi lesz akkor, ha megindul a lavina?!

Nézzük, mi van akkor, ha én nagylelkűen elengedem a számláimat késve fizető vevőim felé a fizetendő behajtási költségátalányt, arra számítva, hogy azok a szállítók, akiknek én fizettem késve, szintén nem fogják azt behajtani rajtam.

Ha mindenki így gondolkodik, akkor elejét is vettük ennek a borzadálynak, és nem is kell foglalkozni vele.

Mi az, ami megakadályozhatja ezt?

Ha például szembetalálom magam egy olyan szállítóval, akinek nagyon sok számláját késve fizettem ki, és éppen felszámolás alá kerül.

A felszámoló biztos nincs abban a pozícióban, hogy bármi joga lenne elengedni, a felszámolás alatt álló társaság követelését. Neki az az első dolga, hogy minden követelést behajtson, ami a felszámolás alatt álló társaságot megilleti.

Vagyis eljön szépen hozzánk is, és – jogosan – kérni fogja a számlánkénti 12e Ft-ot. Nincs lehetőségem semmi másra, mint megfizetni, hiszen ez akár bírósági úton is behajtható.

…és akkor elgondolkodunk majd, hogy hogy is van ez!?

Miből fogom finanszírozni ezt az extra kiadást, ha én az összes későn fizető vevőmnek már elküldtem a nyilatkozatot arról, hogy eltekintek a költségátalány megfizetésétől?

Társasági adót lehet csökkenteni vele?!

Mint már írtam róla, minden társaság köteles arra, hogy az összes késve fizetett számla után felszámítsa ezt a 12e Ft-nyi behajtási költségátalányt, és lekönyvelje, szerepeltesse a mérlegében.

A társasági adótörvény szerint ez elismert költség! Hát kell ennél jobb adóoptimalizálás?

Mit is jelent ez?

Az „önfelszámítás” évében legálisan tudok társasági adóalapot, s így adót is csökkenteni pusztán avval, hogy kiszámolom és lekönyveltetem azoknak a számláknak a számlánként 12e Ft-ját, amelyeket akár csak egy nappal is, késve fizettem ki.

Ha a szállítóm öt évig nem kéri tőlem, akkor majd öt év múlva a követelése elévül, vagyis ki kell vezetni a könyvekből. Tehát majd csak ekkor fogom, öt év múlva, megfizetni azt a társasági adót, amit öt évvel ezelőtt megspóroltam magamnak.

…és az előregondolkodók, remélem, már azt is kitalálták, hogy ha nagy nyereségre számítanak az idei évben, hogyan tudják azt legálisan kivonni az adózás alól, a számlák – csak egy nappal – későbbi kifizetésével!

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Tudjon meg mindent adótanácsadónktól a behajtási költségátalányról!

40_euroMég mindig van bizonytalanság a 40 euro költségátalánnyal kapcsolatban, ezért adótanácsadóként összefoglalom a tudnivalókat.

Még mindig nagy a bizonytalanság a 2013. július 1-től fizetendő 40 euro behajtási költségátalánnyal kapcsolatban, ezért adótanácsadói segítségként összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat.

Az adótanácsadók is elbizonytalanodtak…

Eddig azért nem került erre sor az összefoglalóra, mert sokáig vártuk, hogy végül megváltoztatják a  jogszabályt, és nem lesz kötelezettség az átalány felszámítása és megfizetése. A jogszabályalkotók azonban úgy gondolják, hogy minden rendben van, így nem terveznek ezzel kapcsolatosan módosítást.

Ezt az álláspontjukat idén áprilisban, a Magyar Ügyvédi Kamara kérésére írt állásfoglalásukban nyomatékosították is.

Mit is írtak elő a jogszabályalkotók?

Társaságok egymás közötti viszonyára vonatkozóan azt, hogy késedelmes fizetés esetén a vevő köteles a szállítónak 40 euro behajtási költségátalányt fizetni a 2013. július 1. után megkötött szerződések esetében.

Semmis az a szerződés, amely ennél kisebb összeget határoz meg, és az is, amely szerződésben lemond a behajtási költségátalány követelésétől.

A megfizetett költségátalány a felszámított késedelmi kamatba és a kötbérbe nem, kizárólag a kártérítés összegébe számítható bele.

Mi is ez?

Amennyiben a vevő késve fizeti meg a tartozását, köteles minimum 40 euro behajtási költségátalányt fizetni a szállítójának, akkor is, ha a szállító erre külön nem szólítja fel.

A vevő könyveiben és beszámolójában kötelező szerepeltetni a költségátalány összegét ráfordításként, azzal a nappal, amikor a fizetési határidőt túlléptük, az aznapi MNB árfolyamon átszámítva, függetlenül annak pénzügyi teljesítéstől.

A szállító viszont csak akkor szerepeltetheti egyéb bevételként a költségátalányt a könyveiben és a beszámolójában is, ha azt részére a vevő meg is fizette.

Szerződésben nem engedhető el a kötelezettség.

A behajtási költségátalány szempontjából teljesen lényegtelen, hogy a szállítónak volt-e tényleges költsége a tartozás behajtását illetően, ezt nem kell bizonyítani sem, a 40 euro jogszabályi alapon jár.

Mekkora tartozás határidőn túli megfizetése esetén számítható fel?

Már 1 forint késedelmes megfizetése esetén is jogosult a szállító felszámítani, tehát nem függ az összeg nagyságától, részletfizetés esetén pedig bármely részlet késedelmes megfizetése esetén felszámítható a 40 euro.

Mikortól jár?

Az átalány már a késedelembe esés első napjától jár, összege nem függ a késedelmes napok számától, teljesen mindegy, hogy 1 napig vagy 1 évig állt fenn a tartozás.

Mit kell tenni az átalány érvényesítéséhez?

Mivel nem termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, ezért nem kell számlázni és általános forgalmi adófizetési kötelezettség sem terheli, az érvényesítéshez elegendő egy felszólító levél küldése.

Mit tegyünk, ha nem szeretnénk ezt alkalmazni?

Mint tudjuk, szerződésben nem engedhető el és nem csökkenthető 40 euro alá a behajtási költségátalány.

Szerződésen kívül azonban, a szállító dönthet az elengedésről és erről megállapodhat a vevőjével, vagy egyszerűen csak értesítheti a vevőjét.

A vevő ilyenkor is köteles minden olyan számlával kapcsolatosan, ahol nem fizetett határidőre, felszólítás nélkül is könyvelni a 40 euro behajtási költségátalányt, az elengedő levélre pedig kötelezettség elengedést köteles könyvelni.

A szállító viszont nem könyvelheti bevételként a behajtási költségátalányt, csak abban az esetben, ha azt a vevőjétől a mérlegkészítésig meg is kapta.

Ennek az elengedésnek semmilyen illeték vonzata nincs.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!