Mit válasszak áfamentesként – TAO, EVA vagy KATA? – 2. rész
Remélem, minden vállalkozónak fontos, hogy azt az adózási formát válassza, amiben a legkevesebb adófizetési kötelezettsége keletkezik!
Előző cikkemben már írtam arról, milyen fontos adóoptimalizálás szempontjából a megfelelő adózási forma kiválasztása, és ehhez mennyire nagy szüksége van a vállalkozóknak arra, hogy ismerjék ezeket a lehetőségeket.
E heti cikkünkben is ezeket az ismereteket fogjuk bővíteni, helyretenni és meghatározzuk azokat az érték határokat, amikor egyik vagy másik adózási formát érdemes választani.
Továbbra is maradunk azoknál az adózóknál, akik áfamentes tevékenységet folytatnak (tárgyi adómentesek), vagy valamilyen oknál fogva alanyi adómentesként jelentették be magukat az adóhivatalnál, persze, csak 6 millió forint árbevételig.
Előző héten azt számszerűsítettük, hogy mikor érdemes egy áfamentes vállalkozónak bejelentkeznie az evába, és mikor érdemes társasági adó szerint adóznia.
Mai cikkemben azok döntését segítem:
- akik áfamentes tevékenységet folytatnak, vagy alanyi adómentesek
- és vállalkozási formájuk a betéti társaság (kizárólag magánszemély tagokkal), közkereseti társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozás, mert a kata alanyai csak ezek a vállalkozások lehetnek
Áfamentesek – TAO vagy KATA?
A vizsgálódás szempontjából fontos tudnivalókat a társasági adóról már az első részben bemutattam, most lássuk a katát.
Milyen vizsgálatunk szempontjából fontos információkat tudunk a katáról?
- Nincs a kiszámlázható bevételnek határa.
- Időarányosan éves 6 millió forintig a főállású katás vállalkozó után az éves tételes adó 600 eFt (havi 50 eFt), ezt a bevételi határértéket túllépve a 6 millió forint fölötti rész adója + 40%.
- Főállású biztosítási jogviszonynak számít a havi 50 eFt tételes adó megfizetése.
- Iparűzési adóban választani lehet székhelyenként és telephelyenként a 2,5 millió forintos adóalapot, így az adó éves szinten 50 eFt-ra mérsékelhető.
Hol van az az értékhatár, amely alatt érdemes a katába bejelentkezni?
Egyszerűsítő feltételezések:
- az árbevétel-szerző tevékenység áfamentes
- a katás vállalkozó főállású katásként van bejelentve
- a társasági adó kalkulációjánál kizárólag a minimálbér és annak járulékai szerepelnek az elszámolható költségek között
- csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
- társasági adózási formát választott társaság az adózott eredményt teljes egészében a tagok osztalékaként fizeti ki
- feltételezzük, hogy a katásként be nem jelentett tag 1%-hoz közeli részesedéssel rendelkezik (a fizetendő osztalékadó mérséklése miatt), és eltekintünk attól, hogy az ő adóját is figyelembe vegyük
- csak a havi 50 eFt tételes adó mellett hasonlítjuk össze a fizetendő adókat
- a táblázatok adatai ezer forintban értendők
|
Megnevezés |
TAO |
KATA |
| Bevétel | 15 920 | 15 920 |
| Adóalapot csökkentő költségek | 1 620 | – |
|
Adóalap |
14 300 | 15 920 |
| Társasági adó | 1 430 | |
| Osztalék személyi jövedelemadója | 2 059 | |
| Osztalék egészségügyi hozzájárulása | 450 | |
| Iparűzési adó | 318 | 50 |
| Főállású minimálbér járulékai | 360 | |
| KATA | 600 | |
| Büntető adó 40% | 3 968 | |
|
Összes adó a társasági adóban |
4 618 | |
|
Összes adó a katában |
4 618 |
A táblázatból azt láthatjuk, hogy az a bevételi határ, ameddig érdemes a katát választani a társasági adóval szemben – még a 40%-os büntető adó mellett is –, 15 920 eFt.
Tehát, ha olyan vállalkozásunk van, amelyben elhanyagolható az elszámolható költségek összege, és 15 920 eFt alatt van az árbevételünk, akkor mindenképpen megéri a katát választani, mert kevesebb lesz az adófizetési kötelezettségünk, mintha társasági adózás hatálya alatt maradnánk.
Cikkünk első részében általánosságban beszéltünk a vállalkozási formákról, és beleértettük a korlátolt felelősségű társaságokat is. Cikkünk második részéből viszont azért maradtak ki a korlátolt felelősségű társaságok, mert ők a katás adózási formába nem jelentkezhetnek be.
Milyen következtetések adódnak az eddigi vizsgálódásokból az adózási forma kiválasztásánál a társasági formákra vonatkozóan az áfamentes adózói körben?
Következtetések
Korlátolt felelősségű társaságok
Az eva választása 3 879 eFt-ig adóhatékony, a fölött a társasági adózási forma választása hoz megtakarítást az adózásban.
Betéti társaságok
Kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra vonatkozik. (A nem kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra a korlátolt felelősségű társaságoknál leírtak vonatkoznak.)
Le kell szögezni rögtön az elején, hogy a kata választása – biztosítva ugyanazokat az egészségügyi ellátási feltételeket (nyugdíjalapról nem akarok beszélni, mert annyira bizonytalan) – mindig kevesebb adófizetési kötelezettséggel jár, mint az eva, hiszen nulla bevétel esetén
- főállású katásként fizetendő éves szinten 650 eFt,
- főállású evásként a mindenkori minimálbér után – 2015-ben – 794 eFt.
(Mellékállású vállalkozó esetében ez kicsit módosul, 920 eFt bevételig érdemes evás, a fölött katás adózási formát választani.)
Tehát a választás során csak a kata és a társasági adó között kell dönteni. Itt pedig 15 920 eFt-ig érdemes katázni, és e fölött a társasági adózást választani.
(Mellékállásban foglalkoztatott vállalkozó esetében ez a határ kicsit módosul, 18 380 eFt lesz.)
A következő hetekben ugyanezeket az elemzéseket végezzük el, és keressük az optimális adózási formát azokra az adózókra, akik áfafizetésre kötelezettek.
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
KATA-nal az IPA székhelyenként 2,5MFt * adómérték ( nem mindenhol 2%..), + telephelyenként 2,5MFt*adómérték… IPA-nál szinte mindennek a jogvesztő határideje január 15! IPA-nál nem biztos h megéri, nem kötelező KATA-snak lenni ott is, csak akkor igazolni kell vhogy a tényleges bevételt…
Kedves Zsu!
A cikkemben az iparűzési adó vonatkozásában ilyen részleteket már nem érintettem, mert akkor két napig kellene olvasni azt és az így sosem jutna el az ügyvezetőkhöz, vállalkozókhoz, de amit leírt, a telephelyek esetében és a bejelentési határidőre vonatkozóan, az teljesen igaz. Természetesen az adott székhelyre, telephelyre vonatkozó önkormányzati mértékeket kell figyelembe venni és természetesen előírás szerinti ideig lehet a bejelentést megtenni.
Ha a vállalkozás nem választja a székhelyenként és telephelyenkénti 2,5 millió forintos adóalapot, akkor mindenképpen bevallást kell adnia tárgyévet követő év május 31-ig, mint minden általános szabályok szerinti adózónak.
…és ha már így kiveséztük az iparűzési adót, akkor tegyük ezt teljessé!
A katások három lehetőség közül választhatnak:
1. adóznak az általános szabályok szerint – bevallás készítése kötelező,
2. adóznak a nettó árbevétel 80%-a után – bevallás készítése kötelező, nem kell előre bejelenteni,
3. adóznak székhelyenként és telephelyenként 2,5 millió forint adóalap után – tárgyév január 15-ig lehet választani, nem kell bevallást készíteni.
Itt is, mint minden döntés esetében, ha jól akarunk dönteni, szükséges az előzetes kalkuláció arról, hogy mennyi bevételünk lesz és melyik forma választása eredményezheti a legkevesebb befizetendő iparűzési adót.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Tisztelt Gazdagné Novák Mária!
Először is engedje meg, hogy megjegyezzem: mindig nagy élvezettel olvasom informatív, összeszedett és igen fontos témákat érintő cikkeit.
Most azonban – teljesen laikusként – felmerült bennem egy részben talán témába vágó kérdés.
Elemzéséből kiderült, hogy hol húzódnak azok a határvonalak, amelyek irányt mutathatnak a TAO, EVA és KATA adózási formák közötti választásban.
Vegyünk alapul egy most induló vállalkozást, amelynek a működési költségei nagyon alacsonyak lesznek, a bevétele nem éri el az évi 6 millió Forintot (legyen mondjuk adózás előtt átlagosan havi 200 ezer Forint, ami minden évben további 100 ezer Forinttal nő majd), de az indulás egyszeri költségei viszont magasak. Pl. cégalapítás, konzultáció adótanácsadóval, névjegykártya készítés, reklámanyag készítés, weboldal elkészíttetése, iroda berendezése, számítógép, nyomtató, laptop, jogtiszta szoftverek, mobiltelefon, pendrive, néhány szakkönyv, és néhány szükséges egyéb eszköz/szerszám beszerzése miatt (összesen mondjuk 600 ezer Forint, de egyesével egyik tétel sem éri el a 100 ezer Forintot). Alapvetően az alacsony működési költségek és 6 millió Forint alatti éves bevétel alapján úgy gondolom, hogy a KATA volna az ideális választás a vállalkozás számára. De nem kifizetődő-e esetleg, ha mondjuk az első 6-8 hónapban más adózási nemet választ a vállalkozás, amelyben az egyszeri indulási költségeit le tudja írni, majd ezt követően vált a KATA-s adózásra?
Válaszát előre is nagyon köszönöm, maradok hűséges olvasója, üdvözlettel:
Dezső
Kedves Szilágyi Dezső!
Nagyon megörültem a kérdésének, mert azt látom belőle, amit nagyon szeretnék látni a vállalkozást indítóknál és folytatóknál is. A számítgatásokat, kalkuláció készítéseket és a gondolkodást az adórendszer adta lehetőségek között.
Igen! Teljesen jól gondolja!
A kata bármelyik hónapban választható, ezért a leírt esetben, valóban érdemes általános szabályok szerint, társasági adóval indítani és amikor már nincsenek figyelemreméltó költségek és a bevétel nagysága is indokolttá teszi, átváltani katára.
A tag-ügyvezető jogviszonyára kell nagyon figyelni és azt jól megválasztani – már a társasági szerződés megfogalmazásánál is – , hogy a társasági adós időszakban ne tagi jogviszony után kelljen a megemelt járulékalapok után a járulékokat befizetni.
Köszönöm, az elismerő szavakat, azok mindig jól esnek!
Kívánok sikeres vállalkozást és sok megtakarítást eredményező gondolkodást és kalkulációkat!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Tisztelt G. Novák Mária!
KATA-s iparűzési adóval kapcsolatban lenne kérdésem:
2015. Nov 3-tól van működő KATA-s egyéni vállalkozásom, de ezt csak 2015. Dec 01.-én vettem észre. Sajnos számítottam valamiféle visszajelzésre a KEKKH vagy Ügyfélkaputól, amit nem kaptam, így késve sikerült kiderítenem, hogy már működik a vállalkozásom.
Milyen szankcióra számíthatok megkésett IPA bejelentéssel kapcsolatban?
Hogy tudom és hol bejelenteni, hogy melyik formát választom?
Ha a 2.5 millió adóalap utáni IPA adózást választom, akkor mivel nem egész évben működött a vállalkozásom,időarányosan Nov-Dec-re kell IPA-t fizetnem?
Válaszát, segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Krisztián
Kedves Krisztián!
Ellenőrzési tapasztalatom alapján a késői bejelentés miatt az önkormányzatok csak akkor szabnak ki bírságot, ha egyébként is vizsgálatra jelölik ki az adott vállalkozást és a vizsgálat közben észrevételezik, a bejelentés késedelmét.
Amikor az iparűzési adó hatálya alá bejelentkezik, akkor a bejelentkező nyomtatványon van ilyen rubrika, ott tudja választani, ha fővárosi adózó.
Ha vidéki, akkor változatos a helyzet. Van olyan település, amelynek a bejelentkező nyomtatványába ez be van építve, de van olyan is, amelyiknek nincs. Itt külön levelet kell írni arról, hogy ezt az adózási formát szeretné választani.
Igen, ha sikerül még a 2,5 millió forint adóalap utáni adózást választani (jogszabály szerint 15 nap van rá), akkor az adó időarányos.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Tisztelt G. Novák Mária!
Köszönöm válaszát, nagy segítségemre volt!
Üdvözlettel:
Krisztián
Kedves Krisztián!
Nagyon szívesen!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
T.G.Novák Mária!
Abban kérem a segítségét, hogy mennyi az az összeg ameddig felvehetem a nyugdíjamat.
Tehát mennyit számlázhatok egy adott évben. 40 évvel mentem el nyugdíjba ami nem jelenti az öregségi nyugdíjat, mivel 62 éves leszek. Kilenc évig egyéni vállalkozó voltam, és két éve léptem be a KATÁ-ba. ( mióta nyugdíjt kapok) de nem adtam vissza a vállalkozásom.Segítségét előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel. Némethné T. Johanna
Kedves Némethné Tódor Johanna!
Nyugdíjasként a minimálbér 18-szoros mértékéig szerezhet nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet.
A katás jövedelem nem számít bele ebbe, mivel nem fizet utána nyugdíjjárulékot, ezért katásként bármennyi jövedelmet szerezhet anélkül, hogy ez a nyugdíját veszélyeztetné.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Érdeklődnék, hogy KATÁ-sként hogyan tudok saját ingatlan bérbeadás után adózni?
Kedves M.Zsófi!
Egyetlen tevékenység van, ami nem végezhető katásként és az az ingatlan bérbeadás. Így az ingatlanát csak magánszemélyként tudja bérbeadni (ehhez már nem kell adószámmal sem rendelkezni) és a személyi jövedelemadó bevallásában tud elszámolni az így szerzett jövedelmével.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves G. Novák Mária!
Egy Üdülő (időszakosan nyitva lévő) Társasház gondnokot, üzemeltetőt szeretne megbízni.
Néhány adózási kérdésünk felmerült, ebben kérném az Ön segítségét.
Az egyik jelentkező KATA vállalkozási formában szeretné a feladatot ellátni, számlázni. Felmerült a kérdés, hogy KATA-sként e tevékenység vállalható-e? Nem szeretnénk belefutni semmilyen jogszerűtlen dologba.
http://adozona.hu/kata_kiva/Katas_vagy_munkaviszonyos_Birsagot_fizethet_RFYYCK
Katás vagy munkaviszonyos? Bírságot fizethet, ha rosszul ítéli meg
Van-e olyan lehetőség, hogy hónap főszezonban alkalmazottként látja el a feladatot (ez időben gondnok), a többi időszakra KATA-sként (karbantartási feladatok megbízási szerződésekkel)?
Ha esetleg mégiscsak egyéni vállalkozóként végzi, van-e lehetősége a vállalkozónak arra, hogy átalányadózást válasszon a gondnoki, vagy üzemeltetői feladat ellátására (40% költségelszámolással?)
Várom szíves válaszát.
Tisztelettel.
Kiss Árpád
Kedves Árpád!
Ahhoz, hogy ne legyen átminősíthető munkaviszonnyá a szerződésük, az szükséges, hogy az Ön által is idézett cikk 7 pontjából egynél több teljesüljön. Nem ismerem a munkavégzés követelményeit, ezért konkrét választ nem tudok adni, csak azt tudom javasolni, hogy tekintsék át a feltételeket és nézzék meg, hogy egynél több feltételre tudnak-e határozott igen választ adni.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária