[1]Remélem, minden vállalkozónak fontos, hogy azt az adózási formát válassza, amiben a legkevesebb adófizetési kötelezettsége keletkezik!
Előző cikkemben [2] már írtam arról, milyen fontos adóoptimalizálás szempontjából a megfelelő adózási forma kiválasztása, és ehhez mennyire nagy szüksége van a vállalkozóknak arra, hogy ismerjék ezeket a lehetőségeket.
E heti cikkünkben is ezeket az ismereteket fogjuk bővíteni, helyretenni és meghatározzuk azokat az érték határokat, amikor egyik vagy másik adózási formát érdemes választani.
Továbbra is maradunk azoknál az adózóknál, akik áfamentes tevékenységet folytatnak (tárgyi adómentesek), vagy valamilyen oknál fogva alanyi adómentesként jelentették be magukat az adóhivatalnál, persze, csak 6 millió forint árbevételig.
Előző héten azt számszerűsítettük [2], hogy mikor érdemes egy áfamentes vállalkozónak bejelentkeznie az evába, és mikor érdemes társasági adó szerint adóznia.
Mai cikkemben azok döntését segítem:
- akik áfamentes tevékenységet folytatnak, vagy alanyi adómentesek
- és vállalkozási formájuk a betéti társaság (kizárólag magánszemély tagokkal), közkereseti társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozás, mert a kata alanyai csak ezek a vállalkozások lehetnek
Áfamentesek – TAO vagy KATA?
A vizsgálódás szempontjából fontos tudnivalókat a társasági adóról már az első részben [2] bemutattam, most lássuk a katát.
Milyen vizsgálatunk szempontjából fontos információkat tudunk a katáról?
- Nincs a kiszámlázható bevételnek határa.
- Időarányosan éves 6 millió forintig a főállású katás vállalkozó után az éves tételes adó 600 eFt (havi 50 eFt), ezt a bevételi határértéket túllépve a 6 millió forint fölötti rész adója + 40%.
- Főállású biztosítási jogviszonynak számít a havi 50 eFt tételes adó megfizetése.
- Iparűzési adóban választani lehet székhelyenként és telephelyenként a 2,5 millió forintos adóalapot, így az adó éves szinten 50 eFt-ra mérsékelhető.
Hol van az az értékhatár, amely alatt érdemes a katába bejelentkezni?
Egyszerűsítő feltételezések:
- az árbevétel-szerző tevékenység áfamentes
- a katás vállalkozó főállású katásként van bejelentve
- a társasági adó kalkulációjánál kizárólag a minimálbér és annak járulékai szerepelnek az elszámolható költségek között
- csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
- társasági adózási formát választott társaság az adózott eredményt teljes egészében a tagok osztalékaként fizeti ki
- feltételezzük, hogy a katásként be nem jelentett tag 1%-hoz közeli részesedéssel rendelkezik (a fizetendő osztalékadó mérséklése miatt), és eltekintünk attól, hogy az ő adóját is figyelembe vegyük
- csak a havi 50 eFt tételes adó mellett hasonlítjuk össze a fizetendő adókat
- a táblázatok adatai ezer forintban értendők
Megnevezés |
TAO |
KATA |
Bevétel | 15 920 | 15 920 |
Adóalapot csökkentő költségek | 1 620 | – |
Adóalap |
14 300 | 15 920 |
Társasági adó | 1 430 | |
Osztalék személyi jövedelemadója | 2 059 | |
Osztalék egészségügyi hozzájárulása | 450 | |
Iparűzési adó | 318 | 50 |
Főállású minimálbér járulékai | 360 | |
KATA | 600 | |
Büntető adó 40% | 3 968 | |
Összes adó a társasági adóban |
4 618 | |
Összes adó a katában |
4 618 |
A táblázatból azt láthatjuk, hogy az a bevételi határ, ameddig érdemes a katát választani a társasági adóval szemben – még a 40%-os büntető adó mellett is –, 15 920 eFt.
Tehát, ha olyan vállalkozásunk van, amelyben elhanyagolható az elszámolható költségek összege, és 15 920 eFt alatt van az árbevételünk, akkor mindenképpen megéri a katát választani, mert kevesebb lesz az adófizetési kötelezettségünk, mintha társasági adózás hatálya alatt maradnánk.
Cikkünk első részében általánosságban beszéltünk a vállalkozási formákról, és beleértettük a korlátolt felelősségű társaságokat is. Cikkünk második részéből viszont azért maradtak ki a korlátolt felelősségű társaságok, mert ők a katás adózási formába nem jelentkezhetnek be.
Milyen következtetések adódnak az eddigi vizsgálódásokból az adózási forma kiválasztásánál a társasági formákra vonatkozóan az áfamentes adózói körben?
Következtetések
Korlátolt felelősségű társaságok
Az eva választása 3 879 eFt-ig adóhatékony, a fölött a társasági adózási forma választása hoz megtakarítást az adózásban.
Betéti társaságok
Kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra vonatkozik. (A nem kizárólag magánszemély tulajdonosokból álló betéti társaságokra a korlátolt felelősségű társaságoknál leírtak vonatkoznak.)
Le kell szögezni rögtön az elején, hogy a kata választása – biztosítva ugyanazokat az egészségügyi ellátási feltételeket (nyugdíjalapról nem akarok beszélni, mert annyira bizonytalan) – mindig kevesebb adófizetési kötelezettséggel jár, mint az eva, hiszen nulla bevétel esetén
- főállású katásként fizetendő éves szinten 650 eFt,
- főállású evásként a mindenkori minimálbér után – 2015-ben – 794 eFt.
(Mellékállású vállalkozó esetében ez kicsit módosul, 920 eFt bevételig érdemes evás, a fölött katás adózási formát választani.)
Tehát a választás során csak a kata és a társasági adó között kell dönteni. Itt pedig 15 920 eFt-ig érdemes katázni, és e fölött a társasági adózást választani.
(Mellékállásban foglalkoztatott vállalkozó esetében ez a határ kicsit módosul, 18 380 eFt lesz.)
A következő hetekben ugyanezeket az elemzéseket végezzük el, és keressük az optimális adózási formát azokra az adózókra, akik áfafizetésre kötelezettek.
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre [3]!