Még mindig bajok vannak a katás betéti társaságok adózásával!

G.Novák Mária

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Érdekelhet még...

5 hozzászólás

  1. Szűcs Gabrella szerint:

    Kedves Szakértő!
    Nem szükséges a társasági szerződés tulajdoni aránya szerint osztalékot megállapítani, ettől el lehet téríteni az arányokat, az osztalék megállapításakor. Másrészt le kell vezetni az eredményt, akár könyvelni,is lehet, hogy a teljes bevételt a KATA-s tag vette ki valamilyen jogcímen. Üdv, Szűcs Gabriella

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Szűcs Gabriella!

      Hát, a megoldása az adóhivatal előtt nem nagyon fogja megállni a helyét.
      Jogásszal kellene konzultálnia az ügyben, hogy kirekeszthető-e bármely tag az osztalékra való jogosultságból. …mert nem!
      Azért hozták létre a társasági szerződést, hogy a szerint járjanak el, azt figyelmen kívül hagyni nem lehet.
      Minden tagnak a társasági szerződésben meghatározott tulajdoni hányad vagy attól eltérített osztozkodási arány szerint jár az osztalék, de azt is bele kell foglalni a társasági szerződésbe.
      Ha valamelyik tag lemond erről, akkor nem a másik tag javára tud lemondani, hanem a társaság javára, hiszen a társasággal szemben van követelése. A lemondás következtében a társaság vagyona nő, ez felveti az illetékfizetési kötelezettség kategóriáját.
      “Valamilyen jogcímen”, mégis milyen jogcímen…? – Az osztalékot, csak osztalék jogcímen lehet felvenni.

      Azt tanácsolom, hogy az ön által leírtaknak járjon utána, nehogy az ügyfelei lássák kárát!

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  2. Szűcs Gabrella szerint:

    Kedves Mária!

    A társasági szerződést egyrészt nem úgy kell megfogalmazni, hogy 100 %-ban kirekesszenek valakit az osztalékból, hanem el lehet téríteni a tulajdonlási arányoktól. Csupán ezt a lehetőséget kell beírni társasági szerződésbe, s az adott évben döntés szülessen arról hogy pld 90 %- 10 % stb. az osztalék aránya.
    DE nem is erről van szó, hanem arról, hogy a KATÁS beltag az adott évben vegyen ki pld. személyes közreműködés, pld munkaviszony . ( ha lehetőséget ad a társasági szerződés címén munkaviszonyra, s miért is ne) jogcímén úgy jövedelmet, hogy ne maradjon osztalékalap. Ehhez persze könyvelés szükséges, bevétel-bank- pénztár, és nem kivitelezhetetlen. Csupán könyvelni kell a bevételeket, a költségszámlákat, és a banki-pénztári forgalmat, benne a beltag személyes közreműködéssel kapcsolatos kifizetésével. Tehát nem is értem a kérdését, hogy hogy milyen jogcímen, a beltag számos jogcímen vehet ki adómentesen jövedelmet a befizetett tételes adó árán. Köszönöm, Szűcs Gabriella

  3. Bujdosó Krisztina szerint:

    Kedves Mária! A blogcikkben leírt gondolatmenet súlyos szakmai hibát tartalmaz. Biztosan Ön is tisztában van azzal, hogy mi a különbség a bevétel és a nyereség között. Az osztalékot nyereségből fizetik, tehát semmiképpen nem 6 millió ft bevétel után kellene az osztalékot terhelő adó összegét megállapítani!

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Bujdosó Krisztina!

      A súlyos kifejezés kicsit súlyos, de ha így szeretné, hát legyen így.
      A katás vállalkozások a legritkább esetben gyűjtenek költségszámlákat, azt az esetet kivéve, ha áfa körösek, ezért fogalmaztam így.
      De köszönöm az észrevételét, finomítottam.

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük