[1]2013. óta létezik a kata, de sokan még mindig nincsenek tisztában a tagok adózási különbségeivel
2013. óta létezik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és még mindig találkozom olyan betéti társasággal, ahol úgy kezelik a társaság tagjait, mintha az összes tag megfizetné a tételes adót.
A cikkben a betéti társaságra hivatkozunk, de ugyanezek a szabályok vonatkoznak a közkereseti társaságra is.
Ez a rossz eljárás valószínűleg a már megszűnt eva (egyszerűsített vállalkozói adó) szerinti gondolkodás miatt alakulhatott ki, ahol, ha a betéti társaság megfizette a bevétel utáni evat, akkor további adófizetési kötelezettség egyik tagot sem terhelte a társaságban.
Ez a katában nincs így!
A helyes jogszabály értelmezést akadályozhatta még, hogy az egyéni vállalkozók esetében, ha a kata megfizetésre kerül, akkor a vállalkozót semmilyen egyéb adófizetési kötelezettség nem terheli.
Nézzük meg milyen különbségek vannak az egyéni vállalkozás és a betéti társaság adózása között a katában!
Egyéni vállalkozás
- egyszemélyes
- ha megfizeti a havi tételes adót, akkor a maradék bevételt zsebre teheti
- szüneteltetni tudja a tevékenységét és így a tételes adófizetést is
Betéti társaság
- több személyes, minimum kettő
- általában csak egy tagot jelentenek be katába, egy tag után fizetik meg a tételes adót
- nem tudja a tevékenységét szüneteltetni, így az adófizetést sem
Mi akkor a baj?
A baj az, hogy a betéti társaság nem katás tagjai, a tulajdoni (vagy osztozkodási) hányad rájuk jutó része után semmiféle adót nem fizettek.
A betéti társaság által megfizetett kata, csak annak a tagnak az adóját váltja ki, akit katásként a kata választásakor bejelentettek.
A betéti társaság többi tagja nem minősül katásnak!
2013-ban sok vita volt abból, hogy hogyan adóznak a betéti társaságok nem katás tagjai.
Először az volt a jogszabályi megoldás, hogy egyéb jövedelmet szereznek, aztán letisztult az adózás és a ma is hatályos jogszabály szerint a betéti társaság nem katás tagjai osztalék típusú jövedelmet szereznek a katás betéti társaságban.
Tehát az társasági szerződésben jegyzett tulajdoni hányad vagy osztozkodási arány alapján, a rájuk jutó bevétel (ha gyűjtüttel költségszámlákat, akkor nyereség) után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kötelesek fizetni.
Példa:
Egy betéti társaságnak két tagja van.
A társasági szerződésben a tulajdoni arány és az osztozkodási arány is 50 – 50%.
A betéti társaság bevétele 2019. évben 12 millió forint, költségszámlákat a társaság nem gyűjtött.
A társaság beltagja katásként megfizeti maga után a havi tételes adókat.
Hogyan fognak adózni a tagok?
Beltag
A társaság beltagja után a rá jutó bevétel alapján, tulajdoni hányad arányosan megfizette a tételes adót (legyen az 25 / 50 /75 eFt), így további adófizetési kötelezettsége nincs.
A bevétel fele illeti meg a tételes adó levonása után.
Kültag
A társaság kültagja után a társaság nem fizetett tételes adót, ezért a kültag osztalék típusú jövedelmet szerzet és az alapján kell az adóját megállapítani.
A rá jutó 6 millió forint bevétel után 900 eFt személyi jövedelemadót és 450 eFt-ig szociális hozzájárulási adót fog fizetni. Vagyis ahhoz, hogy a kültag is hozzájusson a jövedelméhez, a társaság 1 350 eFt adót fog fizetni a kültagra jutó bevételből.
Ha megoldást keres arra, hogy a nem katás tag / tagok osztalékadó fizetési kötelezettségét kiváltsa vagy a minimálisra csökkentse keresse irodánkat!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre! [2]