Változások az adómentes munkáltatói támogatásban! – 2. rész

Folytatjuk adótanácsadói összefoglalónkat a lakás vásárláshoz, építéshez és ezzel kapcsolatos hiteltörlesztéshez adómentesen adható munkáltató támogatásokkal kapcsolatos változások bemutatásával.

Előző írásunkban azokat az információkat osztottuk meg önökkel, amik általánosságban igazak a lakáscélra adómentesen adott munkáltatói támogatásokkal kapcsolatban. Most pedig folytatjuk azokkal a fontos tudnivalókkal, amelyeket az ügyvezetőknek mindenképpen ismerniük kell egy-egy ilyen támogatás odaítélése és utalása előtt.

Fontos – és erre adótanácsadóként még egyszer felhívom a kedves ügyvezetők figyelmét – hogy a támogatás folyósításakor a munkáltató kötelezettsége, hogy megvizsgálja és eldöntse, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e.

Mikkel kell ehhez tisztában lenni?

• adómentes támogatás csak méltányolható lakásigény esetén nyújtható
• nem utalható akármilyen számlára
• meghatározott határidőre igazolásokkal kell rendelkeznie a munkáltatónak

Nézzük ezeket sorban, már a változásokkal együtt!

Méltányolható lakásigény – mit kell figyelembe venni?

• az együtt költöző, együttlakó családtagok számát
• a lakás szobáinak számát

Kik az együttköltöző, együttlakó családtagok?

A támogatást igénylő munkavállaló

• Ptk. szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével
• élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével

feltéve, hogy a lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.

A lakás méltányolható szobáinak száma

Mi minősül lakószobának?

• az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete nagyobb, mint 8, de kisebb, mint 30 négyzetméter
• legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik
• a 30 négyzetméternél nagyobb szoba két lakószobának számít
• ha a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és hasznos alapterületük meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két lakószobaként kell figyelembe venni
• a 8 négyzetméternél kisebb, vagy 8 négyzetméteres szobákat a jogszabály nem tekinti lakószobának, azzal nem kell számolni
• ha a szobának nincs legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülete, akkor a lakószobák számának meghatározásakor azt is figyelmen kívül kell hagyni

Nézzük át gyorsan azokat a szabályokat is, amik nem változtak!

Milyen számlára utalható a támogatás?

• a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára
• a hitelintézet törlesztésre használt központi elszámoló számlájára

Milyen számlára utalható a hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás?

• saját önálló hitelszámlájára
• a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára
• a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett saját folyószámlájára

Mi szükséges a támogatás adómentességének igazolásához?

• a támogatás folyósításáról szóló hitelintézet vagy Magyar Államkincstár által kiállított igazolás
• a magánszemély méltányolható lakásigényről szóló nyilatkozata, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza
• az együttköltöző vagy együttlakó családtagok lakcímkártya másolata, amelyen lakóhelyként vagy tartózkodási helyként szerepel az adott lakás
• lakás építése, építtetése esetén, amennyiben a használatbavételi engedély nem áll rendelkezésre, a lakcímkártya másolatokat a magánszemély nyilatkozata pótolhatja
• a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolása az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében figyelembe veendő születendő gyermekről vagy gyermekekről

Mivel igazoljuk, hogy a támogatás nem haladja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát?

• vásárlás esetén az érvényes szerződéssel
• építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetéssel

Hogyan történik a támogatás felhasználásának igazolása?

• lakás vásárlása esetén érvényes szerződéssel és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelemmel vagy ezek helyett tulajdoni lappal, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal (vételár megfizetési bizonylata)
• lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedéllyel, a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig, a magánszemély vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával
• lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig, a magánszemély vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával
• hitel visszafizetéshez, törlesztéshez nyújtott támogatás esetén fennálló hitelszerződéssel és az összeg felhasználását igazoló okiratokkal (bankszámla kivonat)

Meddig szükséges az igazolásokat a munkáltatónak beszereznie?

• lakás vásárlásra vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a folyósítás évét követő év május 31-éig
• lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig

Előző írásunkban már szóltunk arról, hogy a szükséges igazolásokat, amelyek már a folyósítás előtt a munkavállaló rendelkezésére állnak, célszerű a támogatás folyósítása előtt a bekérni. Ekkor még igen komoly érdeke fűződik a munkavállalónak ahhoz, hogy a támogatás megszerzése érdekében ezeket leadja, nem is beszélve az esetlegesen év közben megszűnő munkaviszony esetén adódó bonyodalmakról.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 Bejegyzés nyomtatása