Tévhitek, tévképzetek a katáról – 1. rész
Ügyfeleim gyakran keresnek meg olyan kijelentésekkel, kérdésekkel, amelyeket valahol „biztos forrásból” hallottak a katáról.
Egy adótanácsadó életében gyakran elhangzó beszélgetésfoszlány:
– Tegnap beszélgettem Balázzsal és azt mondta, hogy a könyvelője biztosan tudja, hogy…
– Tegnap hallottam a rádióban, hogy…
– Tegnap olvastam a neten, hogy…
Ez elég nehéz párbeszéd, mert ezek után kell ügyfeleinknél helyretenni azt a sok információt, amelyet vagy nem sikerült jól érteni, vagy még rosszabb, sikerült jól érteni, de az információ forrása lemaradásban van, vagy értelmezési hiányosságokkal küzd.
Sajnos könyvelői szakmánknak van egy olyan rétege, aki teljesen biztos tanácsokat tud adni anélkül, hogy az adott tanácsokat, információkat kontrollálná, félrevezetve ezzel a saját ügyfeleit és százezreket húzva ki azok zsebéből.
Nézzük hát ezeket a tévképzeteket!
Miért csak egy vállalkozásban lehetek kisadózó?
Már a kérdés sem jó! Nem csak egy vállalkozásban lehet kisadózó egy magánszemély.
Vegyünk például egy egyéni vállalkozót, aki katás és egy betéti társaságot, ahol az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, tagja ennek a társaságnak.
Semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az a tag, aki betéti társasági tagsága mellett egyéni vállalkozó is, katas legyen a betéti társaságban, hiszen ha személyesen közreműködik, akkor ezt a személyes közreműködést ebben az esetben katásként vagy munkaviszonyban tudja ellátni.
Csak akkor lehetek kiadózó, ha a betéti társaság beltagja vagyok?
Nem, lehet katás akkor is, ha a betéti társaság kültagja és a betéti társaságban személyesen közreműködik. A társaságok esetében ezt a szempontot figyelembe véve megválasztható, hogy a beltag vagy a kültag legyen-e katas.
Katás betéti társaság esetén, az összes tagot be kell jelenteni katásként! – hallottam egy ügyfelem szájából.
Annyira határozott volt ez a kijelentés, hogy még én is hátrahőköltem, de aztán összeszedtem magam és helyére tettük a dolgot.
A betéti társaságban azokat a tagokat lehet, hangsúlyozom lehet a kata hatálya alá bejelenteni, akik személyesen közreműködnek, de nem kötelező, hiszen ezt a személyes közreműködést, akár munkaviszonyban is elláthatják.
Miét csak a beltag lehet ügyvezetője egy betéti társaságnak?
Gyakran előforduló kérdés és rögtön az előző kérdések után következik. Igaz látszólag nem kapcsolódik szorosan a katához, de fontos információ egy jól megalkotott vállalkozáscsoport működtetéséhez.
Az új Ptk. nem tiltja, hogy a betéti társaságnak a kültag legyen az ügyvezetője, így hát lehetséges ez a megoldás is, ha nekünk így kedvező kialakítani.
Példa
Egy katás egyéni vállalkozó, már csak kültagként tud egy betéti társaság tagja lenni. A betéti társaságban azonban lehet ügyvezető és lehet ő a személyesen közreműködő tételes adózás alá (kata) bejelentett tag. Tehát ha katás egyéni vállalkozónknak kimerült már a kedvezményes 6 milliós kerete az egyéni vállalkozásában megkötött szerződésekkel, akkor a további szerződéseket meg tudja kötni betéti társaságával és itt is 6 millió forintot számlázhat ki a tételes adó megfizetése ellenében.
Következő cikkünkben folytatjuk a nagytakarítást és tiszta gondolatokat teremtünk a fejekben.
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Tisztelt Cim !
Tanácsot szeretnék kérni, hogy hogyan tudnám mielőbb az egyszemélyes KFT-et megszüntetni.
Szeretnék Katás lenni.
Tisztelettel
Vassné
Kedves Vassné Egyed Mária!
Ahhoz, hogy katas egyéni vállalkozó legyen, vagy alapítson egy katás betéti társaságot nem kell a kft-t megszüntetni, mert a kft-ben csak korlátozott a felelőssége.
A kft. megszüntetése pedig, ha nincs tartozása, végelszámolással, ha van, felszámolással lehetséges.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Tisztelettel kérdezem, hogy Kft ügyvezetője vagyok nyugdíjasként, egyéni vállalkozásban katás.
A két tevékenység teljesen különböző.A Kft-ből munkabérként szoktam díjazást felvenni és 26%-ot utána adózni továbbá az eü alapra havi 7000.-forintot befizetni. EZ ÍGY RENDBEN VAN?
További kérdésem, hogy 2 gyermekem is tagja a KFT-nek ők főállásban dolgoznak, de be kellene
folyniuk a Kft munkájába. Lehetnek ők másodállásban katások?
Szeretném, ha válaszolna, mert a férjem most halt meg és a céget szeretném továbbra is
működtetni. Előre is köszönöm válaszát. üdvözlettel Sátorné Éva
Kedves Sátor Józsefné!
A munkabér után 27% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell fizetni, gondolom amikor a 26%-ot írta, erre gondolt, a többi rendben.
A két gyermeke lehet nem főállású katás, de mindenképpen meg kell vizsgálni azokat a szempontokat szerződéskötés előtt, amik kizárják a bujtatott munkaviszony jogállást, hogy legalább 2 teljesül-e, mert egy esetleges ellenőrzésen csak így lehet megvédeni ezt a jogállásukat!
http://adokultura.hu/2013/04/16/amit-egy-adotanacsado-szerint-minden-vallalkozonak-tudnia-kell-a-katarol-22-resz/
Ha a főállásuk is a kft-ben van, akkor fontos a végzett tevékenységek elkülönítése is, hogy a kft-ben munkaviszonyban egész más tevékenységet lássanak el, mint beszámlázva katásként.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves G. Novák Mária!
Ha van egy főállásom és szeretnék mellette egyéni vállalkozóként Katás rendszerben adózni, akkor a 6 millió forintba beletartozik a főállásom bevétele, vagy csak az egyéni vállalkozásé?
Köszönettel:
Török Sándorné
Kedves Török Sándorné!
Nem tartozik bele.
A főállású jövedelméről a személyi jövedelemadó bevallásban számol el vagy ön vagy a munkáltatója, a katás egyéni vállalkozása pedig teljesen külön kezelendő.
A katás egyéni vállalkozásában a havi tételes adók megfizetésével eleget tesz az adózási kötelezettségének és szabadon elköltheti a maradék bevételét.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Tisztelt Szakértő!
Az alábbiakban kérném szépen segítségét:
Nyugdíjas Katás egyéni vállalkozó vagyok. E mellett egy 500 e jegyzett tőkéjű Kft. egyszemélyes tagja és ügyvezetője. A 3000 e Ft. feltöltés helyett Bt-vé alakulnék át. Ha jól értem ha pl. a fiam lenne a beltag ( van főállása) én a kültag lehetek aki egyben ügyvezető is. Amíg az egyéni vállalkozásomban nem merítem ki a 6 M bevételt addig a Bt-ben 6930 Ft eü.szolg járulékot kell fizetnem? Ha túllépem a 6 M bevételt az egyéni vállalkozásnál akkor a Bt-vel beléphetek a KATA-ba és ott is 25000 Ft KATA-t kell fizetnem. Ebben az esetben az egyéni vállalkozásban mit fizetek?
Nagyon köszönöm ha válaszol! Tisztelettel: Nagy Krisztina
Kedves Nagy Krisztina!
A kérdései mellé írom a válaszaimat.
Nyugdíjas Katás egyéni vállalkozó vagyok. E mellett egy 500 e jegyzett tőkéjű Kft. egyszemélyes tagja és ügyvezetője. A 3000 e Ft. feltöltés helyett Bt-vé alakulnék át. Ha jól értem ha pl. a fiam lenne a beltag ( van főállása) én a kültag lehetek aki egyben ügyvezető is. Igen, ez így teljesen jól tud működni.
Amíg az egyéni vállalkozásomban nem merítem ki a 6 M bevételt addig a Bt-ben 6930 Ft eü.szolg járulékot kell fizetnem? Igen.
Ha túllépem a 6 M bevételt az egyéni vállalkozásnál akkor a Bt-vel beléphetek a KATA-ba és ott is 25000 Ft KATA-t kell fizetnem. Igen.
Ebben az esetben az egyéni vállalkozásban mit fizetek? Mivel nyugdíjas (csak az öregségi nyugdíj számít!), itt is 25 eFt/hó kata fizetendő.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Tisztelt Szakértő!
KATÁS főfoglalkozású egyéni vállalkozó vagyok. A vállalkozásom után havonta megfizetem az 50 ezer Ft KATA járulékot. 2016. januárjában kültagként belépek egy BT.-be. Kérdésem az, hogy a BT.-ben személyes közreműködés esetén milyen járulékot kell fizetnem? Amennyiben munkaszerződést kötünk, úgy itt ebben az eseteben az elvárt bérminimum után kell adót fizetnem, vagy választhatok napi nyolc órásnál kisebb munkaviszonyt, vagy megbízási szerződéssel is ki lehet váltani-e a járulék fizetési kötelezettséget?
Köszönettel:
G.-T.R.
Kedves G.-T.R.!
Igen, a betéti társaságban, személyes közreműködése történhet mindkét jogviszony keretében, megbízási szerződéssel és munkaviszony alapján is. Egyik esetben sincs meghatározva ezek minimuma, vagyis munkaviszonyban is dolgozhat heti 8 óránál kevesebbet (akár heti 1 órát is), de dolgozhat megbízási jogviszonyban is, semmi nem tiltja ezt.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Azt szeretném “tisztába tenni”, hogy egy már KATA-s Bt, személyesen közreműködő és máshol már főállásban lévő ügyvezető beltagja aki a 25.000 Ft adót fizeti havonta, egy másik Bt-ben személyesen közreműködőként és kültagként lehet-e ismételten kisadózó (KATA-s)?
Kedves Zoltán!
Igen. Ezt semmi sem tiltja. Az egyetlen korlát, hogy nem lehet egyszerre két helyen korlátlanul felelős, de ezt betartja azzal, hogy a másik Bt-ben kültag lesz. (Megjegyzem, hogy a másik Bt-ben is lehet, akár ügyvezető is kültagként, ha a társasági szerződésben úgy rendelkeznek – ezt megengedi a Ptk.) A Bt. saját döntésébe tartozik, hogy ki működik személyesen közre, a bel- vagy a kültag és kit fog ez alapján katásként bejelenteni.
Tehát lehet az, az adóoptimalizálás egyik eszköze, hogy az egyik Bt-ben beltagként van katásként bejelentve, a másik Bt-ben pedig kültagként. (…és még esetleg, akárhány Bt-ben kültagként.)
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Amennyiben több (n) tag személyes közreműködése is KATA-sként valósul meg, akkor a bt. n*6 m ft-ig adhat számát különadó megfizetése nélkül?
Köszönettel:
Péter
Kedves Mária!
Feleségem a katás Bt.-unk beltagja ő a személyesen közreműködő tag is, én katás egyéni vállalkozó vagyok és a bt. kültagja.
Kérdés:
Lehet-e valamilyen formában a feleségem nevén katás egyéni vállalkozást indítani?
Ha igen ott is az 50eft. a havi járulékfizetése?
Válaszát köszönöm.
Üdvözlettel: SzZ.
Kedves Zoltán!
Sajnos mindenki csak egy helyen lehet korlátlanul felelős. A felesége már az a Bt-ben a beltagsága révén, így nem lehet egyéni vállalkozó.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Igen segített, nagyon köszönöm a válaszát!
Bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban lenne még egy kérdésem amiben bizonytalanok vagyunk.
Egyéni vállalkozóként fagyizót üzemeltetek ha a feleségem kiszolgálóként dolgozik nálam amikor én nem vagyok jelen (egyedül ő van jelen), be kell őt jelentenem efo-ba vagy mint katás a saját bt.-jében biztosított és így elég egy megbízási szerződés amiben rögzítjük, hogy szívességi munkavégzés történik kifizetés nélkül?
Hálás köszönet, hogy így segít sok kérdésben.
Üdv.: szz
Kedves Zoltán!
Sajnos, ha egyéni vállalkozóként üzemelteti a fagyizót, akkor valamilyen “papírozott ok” kell ahhoz, hogy a felesége ott munkát végezzen.
Az efo biztosan működik, a szívességi munkavégzésnek utána kell nézzek, hogy lehetséges-e. Még jelentkezem.
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Nagyon köszönöm!
Épp ma voltak ellenőrök, a megbízási megállapodásunkra (papíron ok)
amiben a szívességi munka megbízás szerepel, szerintük érvénytelen, ez erre nem jó -mármint kereskedelem, vendéglátás- csak maximum ügyvédi irodába vagy hasonló helyeken, mondják ők.
Nagyon kedvesek voltak nem dokumentáltak semmit, kérték oldjuk meg valahogy.
Ezek után pláne kíváncsian várom a válaszát.
Tisztelettel: SzZ
Kedves Mária!
Szeretném a tanácsát kérni. BT beltagjaként főállásban KATA-s vállalkozóként dolgozok. Mivel a múlt évi számlakifizetések átcsúsztak erre az évre, és már most kimerítettem a 6M Ft-os keretet, szeretnék egyéni vállakozóként is dolgozni szintén KATA bejelentkezéssel.
A BT kültagja jelenleg a fiam, aki főállású dolgozó. Megcserélnénk a szerepet, én lennék a kültag ügyvezetéssel, a fiam pedig lenne a beltag. Ebben az esetben milyen megbízást javasol a fiam részére, aki nem dolgozna a BT.ben csak a beltag szerepét töltené be.
Kérem szives válaszát megköszönve:BÉ.
Kedves Berta Éva!
Ha a fia csak kültag lenne a betéti társaságban és még az ügyvezetést sem ő látná el, akkor semmilyet, hiszen ő csak egy tulajdonos (ha pl. lenne egy MOL részvényem, de nem dolgoznék a társaságnál, akkor sem kellene semmilyen szerződést kötnöm, hiszen csak egy tulajdonrészt megtestesítő papír tulajdonosa vagyok), azért szállt be a társaságba, hogy majd az osztalékból részesedjen.
Remélem, hogy az osztozkodási arányok (vagy a tulajdoni arányok) a társasági szerződésben úgy vannak szabályozva, hogy a katás 99%-ban részesedik az osztalékból, a nem katás pedig csak 1%-ban, hogy ne kelljen sok osztalék adót fizetni!
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Szeretném a tanácsát kérni. Építőipari Bt kültagjaként főállású KATA-s egyéni vállalkozó szeretnék lenni, számlázhatok-e rendszeresen a bt-nek ( én csinálnám nekik az e-építési naplót)
Várom válaszát.
Köszönettel: N.M
Kedves Nagy Mária!
Ha a következő cikkben lévő pontok közül (cikk közepén)
http://adokultura.hu/2013/04/16/amit-egy-adotanacsado-szerint-minden-vallalkozonak-tudnia-kell-a-katarol-22-resz/
legalább kettő teljesül, akkor igen, mert akkor nem fogja az adóhivatal bújtatott munkaviszonynak minősíteni a beszámlázásokat.
Ezeket a pontokat bele kell foglalni az egyéni vállalkozás és a bt. között kötendő szerződésbe is.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
A következő kérdésben kérem a segítségét. Több könyvelőtől többfélét hallottam már, emiatt bizonytalan vagyok.
Ezidáig 8 órás főállásom mellett vittem az egyszemélyes KFT-met, ahol nem kellett járulékokat fizetnem, mivel azt a munkahelyen megfizették utánam.
Hamarosan kizárólag a céges dolgokra fogok fókuszálni, azaz megszűnik az eddigi 8 órás munkaviszonyom. Ebben az esetben a kft-ben kell majd megfizetni magam után a járulékokat (pl. egy minimálbér után). Mivel nem biztos, hogy jelenleg stabilan minden hónapban ki tud termelni a cég ennyi nyereséget, ezért azt javasolták, hogy csináljak egy egyéni vállalkozást, ahol katásan csak havi 50 ezret kell adózni. A könyvelőm viszont azt mondta, hogy a katás e.v. mellett még a cégben is kell majd járulékokat fizetni. Más könyvelő ismerősöm szerint ilyen nem áll fent, a katás adózás elegendő.
Érdeklődöm, hogy miként működhet a fenti dolog? Az e.v. azért is lenne jó a kft. mellé, mert bizonyos szolgálatatásokat tudok áfamentesen számlázni (főként magánembereknek), amit a kft-n belül nem tudnék megtenni, hiszen az áfás.
Köszönöm a segítséget!
üdv.
Gere Tamás
Kedves Gere Tamás!
Ha katás egyéni vállalkozása van és ott főállásúként megfizeti az 50eFt tételes adót, akkor a Kft-ben lehet nulla forintos megbízási díjjal ügyvezető és így nem kell járulékokat fizetnie.
További gondolatok, amik ezt a helyzetet védeni tudják:
– Ha a Kft-ben is keletkeznek bevételek, akkor azokat vagy alvállalkozó “keletkezteti” vagy valaki személyesen közreműködik a Kft-ben.
– Ha valaki személyesen közreműködik a Kft-ben, akkor az lehet a tulajdonos, aki azt mondja, hogy nem szeretne bértípusú jövedelmet a társaságából, mert majd osztalékként szeretné felvenni az ott keletkezett adózott nyereséget, vagy fel sem szeretné venni, mert fejlesztésre tartogatja az adózott eredményét.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Köszönöm, hasznos volt az információ!
Üdvözlettel,
Gere Tamás
Kedves Mária!
Katás egyéni vállalkozóként mérnöki tevékenységet folytatok.
A kata engedte éves 6 milliós keretösszeget meg szeretném többszörözni.
Kérdésem, hogy egyéni vállalkozóként lehetek-e egyszerre másik két – a mostanival azonos mérnöki tevékenységet folytató – Bt-ben is kültag és ügyvezető is egyszerre? Ha igen, mi ennek a legkedvezőbb adó és járulékfizetéssel megoldható lehetősége?
Köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
Papp László
Kedves Papp László!
Igen, lehetséges.
Két megoldást is van rá:
1. Én eddig ezt használtam és tanácsoltam:
A kültag, aki katás és ügyvezető is, (nem feltétlenül tulajdoni hányada, mert az osztozkodási arányok attól eltéríthetőek) osztozkodási hányada 99%, a beltagé 1%.
Így a beltag a rá jutó osztozkodási hányad arányos jövedelemhez, mint osztalékhoz fog hozzájutni és 15% személyi jövedelemadóval és 14% egészségügyi hozzájárulással fogja leadózni.
2. Egyik olvasóm járt el így és bejegyezték – (a kültagot most beltagként értve és fordítva):
“Felek rögzítik, hogy XY (kata-s) beltag vagyoni betétje osztalékelsőbbséget biztosító vagyoni betét. Az osztalékelsőbbséget biztosító vagyoni betét tulajdonosa az adott évre fizetett osztalékból az első 10.000.000,-Ft osztalékra jogosult, melynek kifizetése előtt a többi tulajdonos, így a kültag nem/sem jogosult osztalékra. Az ezen összegen felüli osztalék a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg.”
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Köszönöm szépen válaszát, sokat segített.
Üdvözlettel:
Laci
Kedves Mária!
KATA-s egyéni vállalkozóként alapíthatok -e Kft -t?
Ha lehetséges, milyen feltételekkel ?
Köszönöm válaszát!
Kedves B.Sándor!
A jogszabály csak azt tiltja, hogy valaki egynél több vállalkozásban legyen korlátlanul felelős, mást nem.
Néhány gyakori vállalkozási forma, ahol korlátlan a tag felelőssége:
– egyéni vállalkozás
– egyéni cég
– betéti társaság beltagja
– kkv tagjai
A Kft. tehát nem tartozik ezek közé, így egyéni vállalkozása mellé nyugodtan alapíthat akár 8 Kft-t is és az alapítás feltételei sincsenek korlátozva.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Évek óta nem működő, de jogilag létező BT beltagja vagyok. Ha jól értem a fentieket, ilyen körülmények között nem lehetek KATA-s egyéni vállalkozó a korlátlan felelősségvállalási kötelezettségek miatt. Ha mégis KATA-s vállalkozó szeretnék lenni, mi a teendőm? Meg kell szüntetnem a Betéti Társaságot? Esetleg át tudom alakítani KATA-s BT-vé, hogy hasonló feltételekkel adózhassak, mint nem főállású KATA-s egyéni vállalkozókét?
Segítségét előre is köszönöm!
Z. Péter
Kedves Péter!
Katás lehet egy Bt. is, a bejelentkezés hónapját követő hónaptól. Meg kell jelölni, hogy ki az aki után a tételes adót fizetik (kata) és máris katásként adózik.
Fontos tudnivalók:
– a katas hónap előtti időszakot zárni kell
– figyelni kell arra, hogy a Bt. másik tagja osztalék típusú jövedelmet szerez – 15% személyi jövedelemadóval és 14% egészségügyi hozzájárulással – ezért ennek a tagnak az osztozkodási arányát (vagy a tulajdoni arányát) 1%-ra optimális levinni, vagy a katása elsőbbségi osztalék kivétet kell előírni, pl. 10 millió forintig.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Nagyon köszönöm a gyors választ!
A beltag – kültag osztozkodási arányt, vagy tulajdonosi arányt, illetve
az elsőbbségi osztalék kivétet a társasági szerződés módosításával lehet szabályozni,
vagy elég csak egy egyszerű taggyűlési jegyzőkönyv ehhez?
Segítségét előre is köszönöm
Péter
Kedves Péter!
Az elsőbbségi osztalékról szóló rendelkezést biztosan tartalmaznia kell a társasági szerződésnek és a tulajdonosi arány változást is. Ezeket egészen biztosan, csak társasági szerződés módosítással lehet megváltoztatni és véleményem szerint az osztozkodási arányt is. Ebben azonban nem vagyok egészen biztos, ezért ebben a kérdésben kérjen jogász segítséget is, mert az osztozkodási arányokat is tartalmazza a társasági szerződés, de nem vagyok benne biztos, hogy azok megváltoztathatók-e pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Esetleg több betéti rásaságban is lehet a KATA-s egyén vállalkozó KATA-s kültag?
Köszönöm válaszát
Kedves Trieb Judit!
Semmi sem tiltja, hogy egy magánszemély több betéti társaságban is kültag legyen, akár katás kültag.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Nappali formában hallgatói jogviszonnyal rendelkezem és szeretnék kezdő vállalkozást alapítani (Bt vagy Kft) Magyarországon. Ugyanakkor nem szeretnék járulékokat fizetni, amennyiben cégem nem termel nyereséget, ahogy ez várható az első időszakokban. Van olyan formája a cégalapításnak, ahol egyszemélyes Kft-ből vagy Bt-ből tulajdonosként, ügyvezetőként mint nyereség veszem ki a felhalmozódott pénzt ha van, s az után adózok és járulékokat nem kell kötelezően akár veszteséges akár nyereséges a cégem, megfizetni?
előre köszönöm válaszát
Kedves K.M. Bálint!
Nappali tagozatos hallgatóként biztosítási jogviszonyban van, ezért járulékokat csak akkor kell fizetnie, ha valamilyen megszerzett jövedelme van.
Ha valamilyen társaságot alapít és ebben a társaságban bevétel van, akkor azt a bevételt valakinek meg kellett “termelnie”, vagy ezt a munkát valamilyen külső cégnek kellett kiadnia, amely ezt beszámlázza az ön társaságába. Ha nincs külső cég és nincs alkalmazott a társaságban, akkor ki az, aki dolgozik és bevételt hoz? Ezt a gondolatmenetet bejárva jutunk el oda, hogy valakinek valamilyen jogviszonyban (munkaviszony, megbízási jogviszony, tagi jogviszony) művelnie kellett a társaság bejelentett tevékenységét.
Itt semmiképp sem az fontos, hogy a társaságnak van-e nyeresége, hanem az, hogy van-e bevétele.
Tehát ha van bevétele, akkor azt valaki “csinálja” és ennek a valakinek valamilyen formában jövedelmet kell juttatni, még ha pl. heti 1 órában, vagy napi 1 órában, vagy napi 4 órában is. Ha pedig jövedelme van egy magánszemélynek, akkor az után meg kell fizetnie a járulékokat. A jövedelem kifizetése után keletkezett nyereség lehet az, amit osztalékként vehet fel a tulajdonos, de az sem adómentes! 10% társasági adó (vagy ha más adózási formára van bejelentve a társaság, akkor a megfelelő mértékű “más adó”) + 15% személyi jövedelemadó + 14% egészségügyi hozzájárulás terheli az osztalék kivételeket.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária !
A következő módosításokat tervezzük, kérlek segíts, hogy ez jó megoldás lesz-e ?
KATA-s Bt. beltagja személyesen nem működik közre a vállalkozás tevékenységében, máshol 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. A kültag személyesen közreműködik, ő látja el az ügyvezetői feladatokat is, ő lesz bejelentve kisadózóként (25 eFt/hó). A kültag egyben KATA-s főfoglalkozású egyéni vállalkozó is 75 eFt/hó adót fizet majd.
Kérdésünk, hogy a beltag után is meg kell-e fizetni a 25 eFt/hó adót ?
Előre is köszönöm segítségedet !
Kedves Mária!
Nem kell a beltag után fizetni semmit, hiszen nem működik személyesen közre és ő csak tulajdonosa a betéti társaságnak (olyan mintha MOL vagy bármilyen más társaság részvényét vagy tulajdonrészét birtokolná és kész).
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves G. Novák Mária!
Jelenleg főállású KATA-s egyéni vállalkozó vagyok. Felkértek egy nonprofit kft. ügyvezetői tisztségének ellátására, melyet megbízási szerződés keretében látnék el. Kérdéseim ezzel kapcsolatban az alábbiak:
1. Magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként köthetnek velem szerződést?
2. Elláthatom a tevékenységet 0 Ft-ért?
3. Hogy alakulnak a járulékfizetések?
4. Ha egyéni vállalkozásomat a későbbiek folyamán átalakítom egyéni céggé (korlátolt felelősségű), akkor is maradhatok ügyvezető a nonprofit kft-ben?
Válaszát nagyon köszönöm.
Üdvözlettel,
Tóth Tünde
Kedves Tóth Tünde!
Akkor sorban válaszolok a kérdéseire:
1. Tudomásom szerint – de inkább a jogászt kérdezze, ez az ő asztala – ügyvezetni csak magánszemélyként lehet, tehát vállalkozásban nem, ezért magánszemélyként kell a szerződést megkötnie.
2. Igen, elláthatja a tevékenységet nulla forintos megbízási díjjal is.
3. A járulékfizetés megbízási szerződés esetén ugyan úgy, mint bármilyen más munkaviszonyos szerződés esetén, csak az változik, hogy itt a járulékfizetés alapja a megbízási szerződésben rögzített összeg 90%-a, vagy ha ennél több költséget szeretne elszámolni, akkor a maximum 50%-os költségnyilatkozat melletti maradvány összege.
4. Nincs köze a kettőnek egymáshoz, igen.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni:
1. Katás Bt beltagja rokkantsági ellátást kap, be volt jelentve kisadózónak, 25 ezer Ft-ot fizetett. Idén kikerült a Katából (adótartozás miatt). Ez a rokkantsági ellátás biztosítási jogviszonynak minősül? Vagy bejön a minimálbér utáni járulékfizetés? Ő egyben egy másik katás Bt-ben kültag, szintén nem főállású, 25 ezret fizet itt is.
2. A katás Bt. már alakulásától a kata tv. alá tartozik. Mivel most átkerül az Számviteli törvény hatálya alá, kell-e a katás időszak alatti bevétel után adózni, ha osztalékot nem vett ki.
3. A katás Bt tagjainak kell osztalékot kivenni, vagy sem? Mi az osztalék alapja? Alapesetben a bevétel 60%-a a jövedelem.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Bakos-Vajtai Erika!
1. Ha valaki katásként adózik, sosem kell minimálbér után járulékot fizetnie, csak abban az esetben, ha bérként szeretné a minimálbért felvenni.
Ha a Bt-ben akárcsak kültagként is katás, akkor egyéb járulékfizetésre nem kötelezett.
2. Igen, annak a tagnak, aki nem katásként volt bejelentve, osztalékadót kell fizetnie a rá jutó osztalék után. Hiszen a katas tulajdonos kivette a rá jutó osztalékot, így elég valótlan azt állítani, hogy a másik tulajdonos nem.
Itt viszont az osztalék fizetéskor fennálló tulajdoni arányokat kell figyelembe venni, így ha az a tulajdonos, aki után meg kellene fizetni az osztalékadókat, magas tulajdoni hányaddal rendelkezik (vagy magas az osztozkodási hányada) a társasági szerződésben, akkor a társasági szerződést kifizetés előtt lehet módosítani.
3. Természetesen az osztalék alapja itt is a bevétel és a költségek, ráfordítások különbözete – Számviteli törvény szerint értendő.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
3.
Kedves Mária!
Írta korábban, hogy, idézem:
“Az új Ptk. nem tiltja, hogy a betéti társaságnak a kültag legyen az ügyvezetője”.
Pedig konkrétan van egy ilyen paragrafus a törvényben:
“XII. CÍM
A BETÉTI TÁRSASÁG
[…]
3:156. § [Ügyvezetés]
A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.”
Kedves Kristóf!
Valóban ezt írja a 3:156.§, de ettől csak akkor nem lehet eltérni, ha
„3:4 § (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.”
Tehát, ha a társasági szerződés tartalmazza, hogy a kültag vezető tisztségviselő lehet, akkor ez a szabályozás a jelen törvények alapján is lehetséges. Azonban, ha a társasági szerződés ezt nem tartalmazza, akkor az általános, törvényben leírt szabály lép életbe, miszerint a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.
Sok vita volt erről az új Ptk. bevezetésekor, ezért az NGM is kiadott egy állásfoglalást, amelyben megerősítette, hogy a kültag is lehet a társaság képviselője és a joggyakorlat is ezt igazolja vissza a cégbírósági bejegyzésekkel.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Szeretnék érdeklődni a KATA adózással kapcsolatosan.
A feleségemmel alapítottunk egy Bt. nemrég, amelyben ő a beltag, én pedig kültag vagyok, az ügyvezetést pedig én látom el.
A következő hónapokban tervezzük, hogy a feleségem a KATA adózási formát választaná beltagként. Ezzel kapcsolatosan az alábbi kérdéseim merültek fel
1. Lehetséges-e, hogy a beltag KATA szerint adózzon, míg a kültag nem, de közben a kültag megbízási jogviszonyban lássa el (nem KATA adózás szerint) az ügyvezetői feladatokat? A kültag nem venne fel ezért semmiféle juttatást.
2. Lehetséges-e úgy KATA adózásra váltani a Bt-vel, hogy csak a kültag adózik KATA szerint, aki az ügyvezető igazgató is, a beltag pedig nem KATA szerint adózna?
3. Ha a második kérdésre Igen a válasz, akkor abban az esetben, ha a kültag a Bt. mellett egyéni vállalkozóként más tevékenységi körben szintén KATA adózó, akkor van-e lehetőség arra, hogy mindkét vállalkozásban KATA adózóként kiszámlázhasson akár évi 6 millió forintot?
Segítségét nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlettel:
Szabó Péter
Kedves Péter!
1. Lehetséges-e, hogy a beltag KATA szerint adózzon, míg a kültag nem, de közben a kültag megbízási jogviszonyban lássa el (nem KATA adózás szerint) az ügyvezetői feladatokat? A kültag nem venne fel ezért semmiféle juttatást. Igen.
2. Lehetséges-e úgy KATA adózásra váltani a Bt-vel, hogy csak a kültag adózik KATA szerint, aki az ügyvezető igazgató is, a beltag pedig nem KATA szerint adózna? Igen.
3. Ha a második kérdésre Igen a válasz, akkor abban az esetben, ha a kültag a Bt. mellett egyéni vállalkozóként más tevékenységi körben szintén KATA adózó, akkor van-e lehetőség arra, hogy mindkét vállalkozásban KATA adózóként kiszámlázhasson akár évi 6 millió forintot? Igen.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
40 órás főállású munkaviszonyom van, emellett egy KATA-s bt ügyvezető beltagjaként is tevékenykedem, ahol 25 000 Ft KATA-t fizetek. A bt-nek 2 személyesen nem közreműködő kültagja van. Szeretnék bt-ből KATA-s egyéni vállalkozóvá alakulni a lehető legkevesebb zökkenő nélkül, mivel a bt-mben folyamatosan (= havonta) állítok ki számlát (nem bújtatott foglalkoztatás, de ilyen a szerződésem, amit persze majd újra kell kötni). Annyit tudok, hogy a kettő egyszerre nem lehetséges. A kérdésem arra vonatkozik, hogyan tudnám a lehető leggyorsabban, legkedvezőbben áthidalni a két állapot közti időszakaszt: ha elindítom a bt-m felszámolását (végelszámolását) (nem tudom, létezik-e egy hivatalos jogi határpont, amikortól pl. már nem állít ki a bt számlát), megalakíthatom-e már a vállalkozást, vagy meg kell várnom, amíg a bt felszámolása abszolút, minden tekintetben befejeződik (ami valószínűleg hónapokat vesz igénybe — ez is egy kérdés). Mi lenne ebben az esetben az észszerű menet? Ha meghaladtam az itteni válaszadás kereteit, fordulhatok-e Önhöz külön tanácsadásért (természetesen térítés ellenében), és ha igen, milyen formában? Köszönöm szépen: Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Lehet úgy is katás egyéni vállalkozó, hogy csak a beltagsági viszonyát szünteti meg. Vagyis társasági szerződés módosítással, ön kültag lesz és valamelyik kültagból beltag lesz ön helyett. Így azonnal, a módosítás bejegyzésétől tud katás egyéni vállalkozó lenni és még az a lehetősége is megmarad, hogy a Bt-ben is esetleg katás legyen és onnan is számlázhasson.
Azért leírom a további kérdéseire is a válaszokat.
Végelszámolás, felszámolás két menetes. Végelszámolás, felszámolás tervezett időpontjára beszámolót kell készíteni, azt a jogász kétszer közzéteszi a Cégközlönyben, aztán jöhet a végelszámolás, felszámolás tényleges időpontjának kijelölése és arra megint egy zárás, beszámoló készítés. Mindkét beszámoló könyvvizsgálat köteles.
A Bt. mindaddig kiállíthat számlát, ameddig a végelszámolás, felszámolás végső (2. ütem) időpontja ki nem jelölődik.
Ha a társaságnak nincs semmilyen tartozása (tagi hitel sem), akkor lehet végelszámolni és mivel Bt-ről beszélünk, lehet egyszerűsített végelszámolással is zárni, 150 nap alatt.
Természetesen fordulhat hozzám tanácsadási kéréssel, de most ezek a válaszok belefértek az ingyenes tanácsadási kategóriába.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária,
KATA -s Bt -t alapítanánk még idén. Feleség beltag és ügyvezető (Dec.31-ig GYES jár), férj kültag és rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, továbbá most még nem vész részt a tevékenységben.
Feleség személyesen közreműködik, utána most decemberben már megfizetendő 50e Ft, férj után ha részt vész majd akkor 25e. De a beltag főállású kisadózó ügyvezetői feladatát miként lehet ellátni legkevesebb költséggel? Nulla forintos megbízási díj lehetséges itt? GYES megszűnése okoz-e változást ezekben?
köszönöm
Kriszta
Kedves Krisztina!
Igen, az ügyvezetői feladatokat ebben az esetben is elláthatja a feleség nulla forintos megbízási díj ellenében és a Gyes megszűnése után is maradhat ugyanez a konstrukció.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
EVA-s adózó Bt.-t szeretnénk átalakítani. Eddig én főállású alkalmazott voltam a Bt.-ben, édesapám volt a beltag, aki most már nyugdîjas lett. Most én lennék a kültag, de ugyanúgy
maradnék főfoglalkoztatottként a Bt.-ben, és édeasapám aki eddig is a beltag/ügyvezető volt szintén maradna a helyén. Könyvelőnk azt a tájékoztatást adta, hogy amennyiben KATA adózásra szeretnénk áttérni, úgy nem csak utánam kell fizetni a főállású kisadózóként a KATA járulékot,de édesapám után is kell minimum 25e ft-os járulékot majd fizetni havonta. Illetve megkérdeztem tőle, amennyiben bevételünk keletkezik, hogyan müködik a kifizetés a járulékok után. Erre azt a választ adta, hogy:
“aki a KATA hatálya alá van bejelntve, az mentesül az osztlékadó fizetése alól 2012. CXLVII tv II.fejezet 5 pot 9 §”
1.) Ez valóban így van? Ha megfizetem a kültag és a beltag utáni járulékot, akkor minden további probléma nélkül hozzájuthatunk a bevételeinkhet a járulékfizetés és egyéb költségek után? Utána néztem pár helyen, és mindenhol azt írják, hogy kell fizetni osztalékadót a KATA-s Bt.-ben keletkezett bevételek után…
2.) Ha nem így van, azaz mégiscsak kell osztalékadót fizetni, akkor a bevételekhez csak osztalék kifizetés formájában lehet hozzájutni?
Köszönöm válaszát!
H.Szilvia
Kedves Szilvia!
A Bt.-ben annak kell katásként bejelentkeznie és megfizetni a katát, aki személyesen közreműködik a Bt. munkájában.
Ha Ön végez személyesen munkát a Bt.-ben és az édesapja nem, akkor csak Ön után kell a kata szerinti tételes adót megfizetni és az édesapja után nem. (Ő lehet nulla forintos megbízási díj mellett ügyvezető és nem köteles munkát végezni. Persze a társasági szerződésben sem lehet az benne, hogy a beltag köteles személyesen közreműködni!)
Igen, az a tagja a Bt.-nek, aki után a társaság megfizeti a tételes adót, mentesül az osztalékadó fizetési kötelezettség alól. A másik tag viszont a rá jutó tőke / társasági szerződésben szabályozott osztozkodás arányában rá jutó bevétel után köteles osztalékadót fizetni. (Ha ezt el szeretnék kerülni, akkor ez a tag, legyen 1%-ban tulajdonos vagy osztozkodási arányos – így nagyon kicsi a rá jutó, megfizetendő adó vagy legyen a Bt. katása elsőbbségi osztalékra jogosult, mondjuk 15 millió forintig (így amíg a kifizetendő osztalék ezt a mértéket el nem éri, addig a másik tulajdonosnak nem jár osztalék).
Tehát, ha a katásként bejelentett személy megfizeti a havi tételes adót, akkor semmi más fizetési kötelezettsége nincs, zsebre teheti a rá jutó bevételt.
A katásként be nem jelentett személy viszont osztalékadót fog fizetni a rá jutó bevétel után, módosítva a fent leírtakkal.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves G.Novák Mária!
Szilviához hasonló problémával állunk mi is szemben: nyugdíjas beltag és KATA-s kültag; és mi az új könyvelőnktől paragrafusi hivatkozást is kaptunk: a KATA törvény 7.§ (2) bekezdése szerint: “A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.”
Ez akkor mégis azt jelenti, hogy hiába lenne a nyugdíjas ügyvezető nulla forintos megbízási díjjal ügyvezető, a törvény alapján meg kell utána fizetni a 25ezer forintot, mivel nem munkaviszony keretében látja el a vezető tisztségviselői feladatokat és így a törvény szerint kötelesek vagyunk bejelenteni KATA-sként őt is?
Nálunk a legnagyobb gond, hogy 2017. év elejétől csak a kültag van bejelentve KATA-sként és így nem is tudom, hogy visszamenőlegesen mit kell tenni, ha tényleg fizetni kellett volna a beltag után is, kell-e ezt külön bejelenteni a NAV-nak?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdv. Krisztina
Kedves Krisztina!
Igen, ez így van. Az a tanácsom, hogy jelentsék be a tagot, akár visszamenőleg önrevízióval heti 1 órás munkaviszonyba. Ennyi idő alatt nyilván el tudja látni ezt a feladatot és ez lényegesen kevesebb befizetnivalóba kerül, mint egy katás tételes adó.
Igen, a munkaviszonyt be kell jelenteni.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Most akkor végképp összezavarodtam, bár simán lehet, hogy félreértem az egészet. Ön január 15-én azt írta a Szilviának, hogy “Ha Ön végez személyesen munkát a Bt.-ben és az édesapja nem, akkor csak Ön után kell a kata szerinti tételes adót megfizetni és az édesapja után nem. (Ő lehet nulla forintos megbízási díj mellett ügyvezető és nem köteles munkát végezni. Persze a társasági szerződésben sem lehet az benne, hogy a beltag köteles személyesen közreműködni!”
Nekem viszont azt írja, hogy fizetni kell a nyugdíjas beltag után mivel nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést.
Igazából abban nem vagyok biztos, hogy a törvényben írt feltételeknek egyszerre kell fennállnia vagy elég, ha csak egy fennáll és akkor már fizetni kell?
Az alábbi három esetre redukáltam le a dolgot, hogy megkönnyítsem magamnak. Minden esetben KATA alá bejelentkezett BT-ről beszélünk, ahol a kültag be van jelentve kisadózónak és a problémát számomra a beltag jelenti, hogy utána kell vagy sem KATA-t fizetni.
1. A BT-ben a nyugdíjas beltag, nem munkaviszonyban, hanem megbízással látja el az ügyvezetést és a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre nem kötelezett, akkor nem kell utána fizetni a KATA-t, csak a kültag után.
2. A BT-ben a nyugdíjas beltag, nem munkaviszonyban, hanem megbízással látja el az ügyvezetést és a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre is kötelezett, akkor kell utána fizetni havi 25ezer forint KATA-t.
3. Teljesen mindegy, hogy a beltag személyes közreműködésre kötelezett vagy sem, mivel nem munkaviszonyban, hanem megbízással látja el az ügyvezetést, így fizetni kell utána havi 25ezer forint KATA-t.
Kérem, tegyen rendet a fejemben 🙂 Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel: C. Krisztina
Kedves Krisztina!
1. Köszönöm az észrevételt, sajnos nem volt jó a válaszom. Ha a beltag nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor kisadózónak fog minősülni.
Kata tv. 7. § 2) bekezdés
“A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.”
2. Igen.
3. Igen.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Nem tudom melyik lenne nekem a megfelelőbb cégforma, eleinte havi egy számlát állítanék ki kb 350-400eft + áfa összegről, nem vagyok főállásban sehol egyenlőre de április végére valószínűleg igen, de ezt a tevékenységet mindenképpen megtartanám, ( lehet édesanyámat is bevenném a cégbe kedvező adózása miatt” nyugdíjas”.
Köszönöm válaszát!
Kovács Tamás
Kedves Kovács Tamás!
Mindenképpen a katás egyéni vállalkozást javasolnám.
Amíg nincs főállása, addig havi 50.000,- Ft tételes adót kell fizetnie, amivel minden egyéb adóját kiváltotta és időarányosan 12 millió forintot tud kiszámlázni egy évben.
Ha pedig már lesz heti 36 órát elérő főállása, akkor ez a havi tételes adó lecsökken 25.000,- Ft-ra.
A weboldalon talál nagyon sok hasznos információt a katás egyéni vállalkozással kapcsolatban, ezért javaslom azok áttanulmányozását vagy e helyett tanácsadás kérését.
Ha a katás egyéni vállalkozói formát választja, akkor ott semmi jelentősége nincs annak, hogy az édesanyját is bevonja a vállalkozásba.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Kérdésem, hogy ha van egy kft-m, melyben részben tulajdonos és egyben ügyvezető is vagyok, akkor a kft megbízhatja-e a “másik énemet” mint katás egyéni vállalkozót alkalomszerűen? Nem találtam erre explicit tiltást, és jó is lenne, de gyanús a forgatókönyv…
Válaszát előre is köszönöm.
Illés Gábor
Kedves Gábor!
Én erre a helyzetre azt szoktam inkább javasolni, hogy az egyéni vállalkozással közvetlenül kössünk meg (kössünk át), néhány olyan szerződést, amihez nem igazán kapcsolódnak költségek. Így nem kell a saját vállalkozásba beszámlázni, sokkal egyértelműbb és védhetőbb a folyamat.
Ha ez semmiképp sem járható, akkor mindenképpen olyan teljesen más tevékenységgel kell az egyéni vállalkozást megbízni, amit a magánszemély a társaságban nem végez és mindenképpen vizsgálandó a 7. pont, amiből ilyen esetben, jó ha minél több teljesül, hogy “atombiztos” legyen a munkaviszonytól való elkülönítés.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Olvastam már sokat itt Önnél is az osztozkodással kapcsolatosan, de sajnos már későn.
Az lenne a kérdésem, hogy ha a cégalapításnál az osztozkodási arányokat már elrontottuk, mert akkor nem gondoltunk erre, akkor a 2016-os év bevételét illetően van-e még lehetőség a korrigálásra? Gondolok itt arra, hogy ha most módosíttatjuk a alapító okiratot, akkor történhet-e az osztalékfizetés az új arányoknak megfelelően?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
T. Tímea
Kedves Tímea!
Szerencsére semmi nincs veszve, mert az osztalékot a kifizetés pillanatában meglévő osztozkodási (vagy tulajdoni) arányok szerint fizeti ki a társaság.
Módosítsanak társasági szerződést és utána fizessenek osztalékot.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Bt Kata-s személyesen közreműködő kültagja vagyok, utánam a bt a magasabb 75 000 forintos adót fizeti. Egyéni vállalkozásomban köteles vagyok-e járulékot fiztetni ha személyi kivétem nincs?
Válaszát megköszönve:
Tisztelettel: Sink László
Kedves László!
Sajnos igen, mert az egyéni vállalkozásában mindenképpen “főállásúnak” számít és a Bt-ben lehet, csak nem főállású. Ha fordítaná, úgy hogy az egyéni vállalkozásával kötne szerződéseket és bejelentkezne a katába, akkor itt tudna 75 000 forintos tételes adót fizetni, a Bt-t pedig kijelentené a katából, akkor ott semmiféle járulékfizetésre nem lenne kötelezett, ha személyesen nem közreműködik.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária! Bt alapítás előtt állunk. Én augusztusig gyeden, utána 1 évig gyesen leszek. A párom és a 3. tag “katás” vállalkozó. Nyilván a két vállalkozó nem lehet beltag, ezért kellek én. Kérdéseim:
1. Jól értelmezem, hogy ha én gyeden, majd gyesen vagyok, a 2 vállalkozó fizeti a havi 50.000 ft-ot, a Katás bt-nek nincs további fizetési kötelezettsége?
2. Lehet-e a következőt csinálni: Nekünk van már egy szervizünk. Ez nem tartozna a bt-be, ezt a párom vinné katás vállalkozóként.Itt neki 12 milliós határa van. Egy új szerviz és bolt lenne igazából a bt, itt is 12-millió akkor külön a határ?
3. Úgy olvastam egy bt-ben elég ha valamelyik tagnak van megfelelő végzettsége. Tehát akkor én -nem kereskedő végzettséggel – bármikor helyettesíthetek? Ha igen, van bármilyen anyagi következménye?
4. Olyan lehetőség van, hogy mindent (saját szervizt is) bevonunk a bt-be, vállalkozók fizetik a katát, és a bt pedig nem katás? Ekkor bt-nek, milyen fizetnivalójavan?
Olvasgattam sokat, ezekre nem találtam választ. Előre is hálásan köszönöm a segítséget.
Kedves Hudák Zita!
1. A társasági szerződést lehet úgy is megfogalmazni, hogy nem a beltag, hanem az egyik kültag legyen az ügyvezető és akkor ez a kérdés fel sem merül. De ha nem írja elő a társasági szerződés a beltag kötelező személyes közreműködését, akkor a beltag nulla forintos megbízási díj mellett is elláthatja az ügyvezetői feladatokat.
2. Igen. Katás egyéni vállalkozóként is 12 millió a büntetőadó nélküli határ és a katás bt-ben is újabb 12 millió forint a büntetőadó nélküli határ.
3. Igen, legalább egy alkalmazottnak, tagnak, stb. kell legyen kereskedelmi végzettsége. Így aztán dolgozhat a Bt-ben olyan is, akinek nincs előírt végzettsége. Arra vigyázni kell, hogy a kata törvény azt mondja, hogy ha valaki munkát végez a társaságban, az vagy katásként, vagy munkaviszonyban teheti.
4. Igen, lehet az is, hogy a Bt. vállalja a munkákat, és azt katás egyéni vállalkozókkal végezteti el. FONTOS, hogy a munkaviszonytól való elkülönítési szempontokból egynél többnek feleljenek meg ezek a katás alvállalkozók. A Bt. ilyenkor a maga választotta adózási formában van – lehet társasági adós, kisvállalkozói adós.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Egy Kft-nek vagyok az egyik nyugdíjas tagja, személyesen közreműködök és ügyvezető is vagyok. A másik tag nem vesz részt a Kft. tevékenységében. A kft. áfában alanyi mentes, de a bevétele ebben az évben várhatóan meghaladja a 8 millió Ft-ot.
Indítanék egy katás egyéni vállalkozást ugyanarra a tevékenységre mint amit a kft-ben végzek. Van-e lehetőség arra, hogy mindkét vállalkozásban kiszámlázhassak 8 millió Ft-ot alanyi mentesként?
Vagyis legális adóoptimalizálásnak minősül ez a megoldás vagy adókikerülésnek? Elmarasztalhatnak-e hogy azért indítok egy új vállalkozást, mert így kevesebb adót kell fizetnem?
(A tevékenység webáruházas értékesítés, az egyéni vállalkozáshoz egy másik webáruházat hoznék létre új névvel de ugyanolyan termékeket forgalmaznék mint a kft-s webáruházban. Természetesen az áru elkülönítését is megoldanám.)
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Mónika!
Igen, mindkét vállalkozás kiszámlázhat 8 millió forintot és önálló döntést lehet hozni abban, hogy éppen melyik vállalkozás köt szerződést az adott munkára.
Egyetlen jogszabályban sincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy egy magánszemélynek hány vállalkozása lehet és arra sincs előírás, hogy a megrendeléseket melyik vállalkozással kell elvégezni, ezért a válaszom, igen.
(Tökéletes.)
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Jelenleg egy egyszemélyes kft tulajdonosa és ügyvezetője vagyok. A továbbiakban szeretnék katás egyéni vállalkozóként is működni. Mivel a cégem bevételei nem fedezik minden hónapban a kiadásokat (munkabér, járulékok, költségek), ezért szeretnék váltani. Gondolkodtam a cégem megszüntetésén, mivel két helyre nem tudok az állami kötelezettségeknek megfelelni. Egy korábbi kérdezőnél azt olvastam, ha a katás vállalkozásban főállásúként megfizetem az 50.000 Ft tételes adót, akkor a Kft-ben nulla forintos megbízási díjjal továbbra is lehetek ügyvezető. Azt is olvastam, hogy tulajdonosként személyesen közreműködhetek a Kft-ben, anélkül, hogy bértípusú jövedelmet vennék ki a társaságból. Kérdésem: ebben az esetben lenne-e havi fizetési kötelezettségem az állam felé (adó, járulék, szochó) a Kft-ben, illetőleg éves szinten milyen egyéb fizetési kötelezettségekkel járna. Lényegében a két vállalkozási formát egymással párhuzamosan szeretném működtetni, a számomra lehető legköltségkímélőbb formában.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Krisztián!
Kicsit pontosítanék. Nem azt írtam, hogy ha főállású katásként megfizeti a tételes adót (50 eFt), akkor a Kft. tulajdonos ügyvezetőjeként nulla forintos megbízási díjjal lehet ügyvezető, hanem azt, hogy a Kft-ben – attól függetlenül, hogy katás-e vagy sem – bármikor végezheti az ügyvezetői teendőket nulla forintos megbízási díjjal.
Ezt akkor javasoltam, ha a Kft. nem folytat semmilyen tevékenységet és a tulajdonos ügyvezető csak az ügyvezetői feladatokat látja el.
Ha ez nem így van, vagyis a tulajdonos ügyvezető a társaság tevékenységében is részt vesz, akkor két választása van. Tagi jogviszonyban végzi a tevékenységet és akkor megemelt adóalap után fizet járulékokat és adókat a havi minimálbér összege után, vagy munkaviszonyban végzi a tevékenységet (a társaság tényleges tevékenységét és akkor az ügyvezetést is!!!) és akkor annyi órai minimálbér után fizet arányos járulékokat és adókat, amennyi órában dolgozik.
Én a leírtak alapján úgy gondolom, hogy a társaságban munkaviszonyban kellene az ügyvezetést és tényleges tevékenységet végeznie annyi órában, amennyit a munka kitesz és ez után megfizetni az időarányos járulékokat és adókat, mellette pedig főállásban lehetne katás egyéni vállalkozó.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Egy cégnél főállású alkalmazott vagyok. Emellett több éve egy katás egyéni vállalkozást is viszek.
Nemrég a fiam létrehozott egy Kft-t, melyben társtulajdonos vagyok. A fiam az ügyvezető .
A Kft. kapott egy összetett tervezési feladatara megbízást, melyből katás-ként egy részfeladatot én végzek el. Kérdésem arra vonatkozik, hogy leszámlázhatom-e katásként a Kft. felé az elvégzett munka ellenértékét?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Nagy Béla!
A válaszom, igen, de nagyon fontos, hogy legyen az egyéni vállalkozás és a Kft. között szerződés, amiből már kiderül az, hogy nem lehet munkaviszonnyá átminősíteni ezt a vállalkozási tevékenységet.
(A 7 szempontot megtalálja a katáról szóló cikkekben.)
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
A kérdésem a következő, melyben a segítségét kérem.
Adott egy egyszemélyes kft-ben tulajdonos, aki a társasági szerződés (vagy alapító okirat?) szerint a cégben a tevékenységét munkaviszonyban végzi.
Ez a munkaviszony a bejelentés alapján heti 20 órás, és az ennek megfelelő bér alapján fizeti a járulékokat.
Most úgy véli, hogy egy KATA adózó egyéni vállalkozásban kevesebb lenne a fizetendő terhe, tehát a kft mellé alapítana egy egyéni vállalkozást.
Kérdéseim:
– A KATA adózó egyéni vállalkozás lenne a “fő vállalkozása”?
– Amennyiben igen, és megfizeti maga után az 50 ezer forint KATA-t, hogyan jár el helyesen a KFT-ben amennyiben ott “szünetelteti” a tevékenységét. Természetesen ezt csak képletesen írtam, mivel tudom, hogy a KFT nem szünetelhet. Tehát a KFT-ben nem végezne tevékenységet. Kell valami minimális kötelezettséggel számolnia? Mert azt tudom, hogy munkaviszonyban nem lehet nulla forint a járulékok alapja.
Segítségét előre is köszönöm: Judit
Kedves Judit!
Igen, főállású katás egyéni vállalkozó lenne.
Ha a kft. nem működik, akkor ott csak az ügyvezetői feladatokat kell ellátni, amit akár heti 1 órában is megtehet a képviselő.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Nagy a kavarodás a fejemben a KATA-val kapcsolatban.
Bt beltag főállású KATA, oktatói tevékenység, én végzem a Bt dolgait személyesen. A kültag máshol biztosított semmi tevékenységet nem végez.
Nekem a munkámért (oktatást végzek) a bt díjazást nem fizethet? (gyakorlatilag heti 30 órát oktatok nem ennek a járulékait fizetem meg a KATA-val?
Az éves bevételből ami 3 millió ft én csak osztalékként vehetek fel pénzt? A kültag aránya 50% akkor így neki is kell fizetnem a bevétel felét mint osztalék és adózni kell utána?( és nem csinál semmit)
A Bt a bevételeiről vezet nyilvántartást a kiadásairól nem, osztalékról a korábbi években nem döntött.
A társasági szerződést módosítjuk most az osztalék fizetést figyelembe véve. Járható-e az, hogy a módosítás után tehát mondjuk ebben az évben döntünk a korábbi évek osztalékáról és már az új szerződés arányában fizetjük ki?
Köszönettel
Tamás
Kedves Tamás!
Bt. beltag, főállású katás, 50%-ban tulajdonos
A tételes adó (kata) megfizetésével jogosulttá válik arra, hogy további adók nélkül kivegye a társaságból a tulajdoni hányad arányos eredményt (bevétel mínusz költség, ha nincs költség, akkor értelemszerűen a bevétel).
Tehát a beltag nem osztalékként fog a jövedelemhez jutni, hanem azzal, hogy megfizeti a katát.
Bt. kültag, nem katás, 50%-ban tulajdonos
Sajnos ő, mivel nem fizet katát, ezért úgy jut a jövedelméhez, mint bármely más betéti társaság kültag tulajdonosa, vagyis ebben az esetben, osztalékként tudja felvenni azt (személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terhe mellett).
A beltag által megfizetett kata, a kültagot nem mentesíti az adói alól.
Társasági szerződés módosítása
Két megoldást szoktam javasolni
1. A nem katás (mivel katás lehet akár a kültag is), tulajdoni hányada legyen 1%, a katás tagé pedig 99%. Ezzel a nem katás után fizetendő osztalék típusú adók minimalizálhatók.
2. A katás tag részére írjunk elő elsőbbségi osztalékot, ami azt jelenti, hogy amíg ő azt meg nem kapja, addig a másik tagnak nem fizet a társaság osztalékot. Ennek a mértéke szabadon határozható meg, lehet pl. 20 millió forint.
Osztalékfizetés
Igen, osztalékfizetés esetén mindig az osztalékról való döntés pillanatában létező tulajdoni arányok a meghatározók.
Osztalékfizetésről való döntés az általános szabályok szerint történik, vagyis a beszámoló elfogadásakor van lehetőség a tárgyévi osztalékról dönteni és akkor van lehetőség az előző évek eredményeit is kifizetni, ha a tárgyévi eredményt már teljesen felhasználtuk osztalékfizetésre.
Tehát a 2018. évi eredmény alapján dönthet úgy a társaság, hogy a teljes 2018. évi eredményt osztalékként fizeti ki és azt kiegészíti az előző évek fel nem használt eredményeivel.
Amire figyelni kell, hogy a saját tőke (jegyzett tőke + eredmény tartalékok), az osztalékfizetés után, ne legyen negatív (osztalékfizetési korlát).
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Köszönöm a válaszát!
A válaszait elolvasva több dolog egyértelművé vált de, ha megengedi a saját megnyugtatásom érdekében még kérdeznék!
Jól értelmeztem-e, hogy a korábbi években meghatározott osztalékot (50-50%) amit a kültag nem vett fel azt az idei társasági szerződés módosítás után (ahol 99-1 %-ban változik a beltag kültag aránya) az idei évre meghatározott osztalékkal összevonva már az új arányok szerint fizethtjük ki a jövő évben?
A másik pedig hogy a kültag véglegesen lemondhat-e a korábbi évekre meghatározott osztalékáról, és azt KATA-s vállalkozás esetében az eredménytartalékba kell helyezni?
Az elsőbbségi osztalék előírása csak társasági szerződésben történhet?
Azért fontos ez mert a kültag semmit nem csinál a vállalkozásban nem szeretne egy forintos sem elvinni a cégből főleg úgy hogy még adóznia is kelljen utána. Olyan megoldást keresünk ami a bt bevételeit a lehető legoptimálisabban a beltag felé tereli.
Tisztelettel
Tamás
Kedves Tamás!
“Nekem a munkámért (oktatást végzek) a bt díjazást nem fizethet?” – De igen fizethet munkabért is vagy megbízási díjat, azok összes járulékának megfizetésével, de gondolom, hogy itt nem ez a cél, hiszen a kata megfizetésével felvehetővé válik a bevétel tulajdoni hányad arányos egésze.
“Az éves bevételből ami 3 millió ft én csak osztalékként vehetek fel pénzt? A kültag aránya 50% akkor így neki is kell fizetnem a bevétel felét mint osztalék és adózni kell utána?( és nem csinál semmit)” – Az osztalék a befektetett tőke után jár, azért nem is kell csinálni semmit! Ami azért jár, mert csinálunk valamit, az a munkabér, megbízási díj, stb…
A katásként bejelentett tag, az összes adóját megfizeti a kata megfizetésével, a nem katás tag viszont tulajdoni hányadarányos osztalékot szerez.
A személyi jövedelemadó törvény a következőképpen fogalmaz
“66. § a) osztalék
af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;”
A törvény rendelkezései szerint, csak az az összeg lesz a kültag osztaléka, amit kifizettek neki, ha ilyen nem történt, akkor a kültag nem kapott osztalékot. Ennek megerősítésére lehet akár évente taggyűlési jegyzőkönyvet is felvenni azzal, hogy a társaság a kültag részére nem fizet osztalékot – természetesen ehhez kell a kültag beleegyező aláírása is.
Ebből következik, hogy igen, lehet az, hogy a kültag a társasági szerződés módosítása után szerzi meg az osztalékát.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária,
elolvastam a korábbi kérdéseket, de még mindig nem érzem magamat komfortosan a kérdésemben, ezért szeretném megkonzultálni Önnel:
Az alábbi jogviszonyokkal rendelkezem:
– egy kft.-ben vagyok tag és ügyvezető, de csak papíron, tevékenységet ténylegesen nem végzek, díjazást nem kapok, járulékot nem fizet a cég utánam, s van egy másik ügyvezető.
– 36 órát elérő munkaviszonyom van, ahol fizetés nélküli szabadságon vagyok gyermekápolás okán
– KATA-s egyéni vállalkozást indítottam.
Úgy értelmezem a helyzetemet, hogy a Kft-ben társas vállalkozónak minősülök az ügyvezetői pozíció okán, így ott leszek főállású, s ott kell a minimum járulékalap után adóznom, az egyéni vállalkozásomban pedig mellékállású leszek.
Keressük a legkedvezőbb adózású megoldást.
1. Ha a Kft munkaviszonyt létesítene velem az ügyvezetői feladatokra, megtehetjük-e, hogy heti 1 órára alkalmaz ügyvezetőként arányos minimálbérért, s ez esetben nem kell a teljes járulékalap után adózni, csak a tényleges munkabér után? Ez esetben kisadózóként főállású lennék?
2. Ha lemondok az ügyvezetőségről, tagként nem lennék biztosított a kft-ben, nem kellene járulékot fizetnem, az egyéni vállalkozásban pedig főállású leszek. Végezhetem-e a Kft könyvelését egyéni vállalkozóként, megbízási szerződés keretében, a Kata 7 pontjával a munkaviszonytól elhatárolható lesz a munkaviszonytól a tevékenységtől.
Köszönöm, ha megosztja a véleményét velem.
Kedves Alexandra!
1. Igen, lehet egy órában munkaviszonyos ügyvezető és kisadózóként főállású.
2. Igen végezheti.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Tisztelt Mária!
A cikkre szeretnék reagálni. Egy éve volt hasonló esetünk, több adótanácsadó kolléga és a NAV is arra jutott, hogy ha valaki Katás EV és Bt.-ben is Katás, nem duplázódik a Kata keret.
Kedves Katalin!
Nagyon nem értettem egyet azzal, amit írt, mert szerintem kisvállalkozásonként kell a 40%-os büntetőkeretet vizsgálni.
De hogy a vitának elejét vegyük, gyorsan kértem egy állásfoglalást, ami természetesen megerősítette az én álláspontomat és amit következő cikkemben közzé is fogok tenni.
Azért nagyon köszönöm az észrevételét és az együttgondolkodását!
Remélem ezzel a válaszommal tudtam segíteni a tisztánlátását!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária