Számlázási szabályok újra!

G.Novák Mária

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Érdekelhet még...

13 hozzászólás

  1. Varga Péter szerint:

    Kedves Mária!
    Építőiparban, 3-4 hónapig napi 24 órában üzemel egy vízszivattyú.
    Megállapodás szerint havonta számlázunk, 8 napos fizetési határidővel.
    Itt akkor most alkalmazandó a folyamatos szolgáltatásokra vonatkozó szabály vagy sem?
    Előre is köszönöm válaszát.

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Varga Péter!

      Az adóhivatal állásfoglalása kivette az engedélyköteles építőipari tevékenységet a folyamatos szolgáltatásra vonatkozó szabály alá tartozók köréből, így rájuk ez a szabály nem vonatkozik.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  2. Daniel szerint:

    Na most azt nem tudom hogy ragaszkodnak a megállapodás szerinti 8 nap fizetési hataridőhöz?

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Daniel!

      Sajnos nem értem a kérdését.

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  3. Gergő szerint:

    Kedves G. Novák Mária!

    Kérdésem arra irányulna, hogy az átutalásos számlák esetében van e valamilyen jogszabály alapján megállapított minimum/maximum fizetési határidő a számla keltének függvényében?
    Megállapodás alapján 3 napos fizetési határidővel dolgozunk, amely esetenként teljesíthetetlen.

    Köszönettel:

    Gergő

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Gergő!

      A két szerződő fél megállapodására van bízva.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  4. Tengerdi Erzsébet szerint:

    Kedves Mária!
    Táncoktatási tandíjat a szülők, vagy készpénzben fizetik, vagy átutalással. Időnként egyszerre utalnak két hónapi díjat. Mikor kell kiállítani a számlát?
    Köszönöm

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Erzsébet!

      Ha alanya az áfának, akkor ezek az átutalások előlegnek fognak minősülni, a számla teljesítési napja az előleg jóváírásának a napja lesz, a számlát pedig 15 napon belül kell kiállítani.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  5. Greguss Tamás szerint:

    Kedves Mária!

    Írnék egy hosszabb észrevételt, amit szerintem világosan látok, viszont a végén lesz egy-két fontos kérdésem is 🙂

    Ez a táblázat még mindig hibás, illetve megtévesztő. Olyan értelemben nem hibás, hogy a konkrét példa dátumok helyesek. Viszont lehetnek más esetek, amik ugyanabba az oszlopba volnának valók, mégis más kell legyen a teljesítési dátum. Az a baj, hogy az egyes oszlopokat (eseteket) csak a kiállítási dátumok különböztetik meg, viszont ezen eseteken belül még mindig eltérő fizetési határidők lehetségesek, és ettől változik a teljesítés is. A fent a cikkben ez jól le is van írva (a két kivétel szabály), viszont a táblázatból a laikus mást fog kiolvasni. Pl. az első oszlopban az van, hogy ha az adott teljesítmény időszakában állítjuk ki a számlát, akkor a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel, holott ez csak akkor igaz, ha a fizetési határidő már túlnyúlik az adott teljesítmény időszakán. A példában ez történetesen így van, a példa dátum esetében tehát helyes a megoldás, viszont lehet olyan eset is, amikor a fizetési határidő is még beleesik a teljesítmény időszakába, és ekkor már nem igaz, amit a táblázat ír, hogy a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel.

    Valójában nem egyedül a számlakibocsátás időpontja alapján kéne a példaeseteket megírni, hanem a számlakibocsátás időpontja ÉS a fizetési határidő alapján. Az pedig teljesen mindegy, hogy a számlát a teljesítmény időszakának kezdete előtt vagy közben bocsátjuk ki (mindkettő a teljesítmény időszakának vége előtt van), viszont az nem mindegy, hogy a fizetési határidő mikor van. És így nincs is négy eset, csak három, viszont azoknak más feltételei vannak:
    1. Mind a számlakibocsátás időpontja, mind a fizetési határidő megelőzi a teljesítmény időszakának utolsó napját: ekkor a számla kelte lesz a teljesítés időpontja.
    2. A fizetési határidő túl van a teljesítmény időszakának utolsó napján, de még 60 napon belül van a teljesítmény időszakának végéhez képest: ekkor a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.
    3. A fizetési határidő túl van a teljesítmény időszakának utolsó napja utáni 60. napon is: ekkor a teljesítmény időszaka utáni 60. nap lesz a fizetési határidő.

    És akkor itt jönnek a kérdéseim:
    Ez az egész dolog az ÁFA törvényből jön, tehát ha jól értelmezem, az itt szereplő “teljesítés” fogalom arról szól, hogy mikor kerül adójog alá az adott ügylet áfá-ja.
    KÉRDÉS 1: De valóban ezt kell a számlán is teljesítési időpontként feltüntetni? Esetleg nem lehetséges, hogy a számlára a valódi teljesítést kell mindig ráírni, tehát a teljesítési időszak utolsó napját? (Közben persze ettől függetlenül a fenti szabályok határozzák meg, hogy az ügylet áfája mikor kerül adójog alá, vagyis melyik áfafizetési periódusban kell bevallani és befizetni.)
    KÉRDÉS 2: Amennyiben tényleg ezt az áfa törvény szerinti teljesítést kell teljesítési időpontként a számlára írni, kötelező e feltüntetni a valódi teljesítési időszak végét (pl. olyan néven, hogy “elszámolási időszak”)
    KÉRDÉS 3: Abban az esetben, amikor 60 napon túl számlázunk (a táblázat utolsó oszlopa), a 60. napon van a teljesítés időpontja (áfa szempontjából mindenképpen). De mi van akkor, ha már túl vagyunk annak az időszaknak az áfabevallási határidején? Ilyenkor önrevízióval lehet csak bevallani az áfát? Ez így elég furcsa.
    (Ha meg nyugodtan lehet a következő időszakban bevallani ezt az áfá-t, akkor vajon mi értelme a 60 napos szabálynak?)

    Köszönettel:
    Tamás

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Tamás!

      Köszönöm a kiigazítást, teljesen egyet is értek vele.
      1-2. Kétféle teljesítésről beszél. Számviteli és áfa törvény szerinti teljesítésről. Igen, a számla teljesítési időpontja az áfa törvény szerinti teljesítés lesz, de a számla szövegébe kötelezően be kell írni, hogy mikori az ügylet tényleges teljesítési időpontja. A számla teljesítési időpontja szerint készül az áfa bevallás, a számla számviteli teljesítési időpontja szerint pedig a beszámoló.
      3. Húha, ezt a kérdését nem nagyon értem, de válaszolok rá úgy, ahogy értettem. A 60 napos szabály azt jelenti, hogy a számviteli teljesítéstől számított 60. napon már kötelező kiállítani a számlát és ez lesz az áfa szerinti teljesítési idő.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

      • Greguss Tamás szerint:

        Köszönöm a választ az 1-2-re. A 3-asnál még nem értem, hogy ha a 60. napon már kötelező kiállítani a számlát, akkor hogyan szerepelhet a példában olyan eset, hogy az augusztusi szolgáltatási díjat csak november 30-án számlázzuk ki? Akkor itt a példában egy teljesen szabálytalan számlázás szerepel? Ha kötelező legkésőbb a 60. napon kiállítani a számlát, akkor minek arról beszélni, hogy mit kell a számlára írni, ha a 60. nap után állítjuk azt ki?

        A kérdésem pedig az volt, hogy ha a példa szerint mégis csak november 30-án számlázunk, teljesítésnek október 30-at kell írni, igen ám, de az október 30-i teljesítés áfabevallási határideje 10 nappal korábban, november 20-án volt (havi áfabevallás esetén), és nyilván nem vallottuk be ezt az áfát, hiszen akkor még a számla sem volt kiállítva. Ilyenkor utólag önrevízióval kell esetleg bevallani ezt az áfát?

  6. Hoffmann Gabriella szerint:

    Kedves Mária!
    Szeretnék segítséget kérni Öntől továbbszámlázással kapcsolatosan.
    1/ minden hónapban fuvardíjat számlázunk ki,
    Tartom a 15 napot a teljesítéstől a számla kiállításáig, ha időben ide ér hozzám a fuvarlevél.
    Konkrét eset, 05.05-én teljesült a fuvar ez lesz a teljesítés napja, a számlát 05.15.én állítom ki, 8 napos fizetési határidővel, 05.23 ez így helyes????
    és ha pl. a fizetési határidő át csúszik a 8 nap a következő hónapra az is jó? (de a teljesítés és a számla kelte az ugyan abban a hónapban van)

    2/ minden hónapban közmű költségek számlázunk ki
    az elszámolási időszak: 2017.03.28-2017.04.24.
    ebben az esetben hogyan kell kiállítanom a számlát??
    Mi lesz a kiállítás dátuma és a fizetési határidő ha az 15 napos határidőben állapodtunk meg. ha a számla kelte pl. 2017.05.23.
    3/elszámolási időszak 2017.02.21.-2017.03.27.közötti ebben az esetben???

    Nagyon köszönöm válaszát….

    Gabi

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Hoffmann Gabriella!

      1.
      Nem helyes, mert ilyenkor a fizetési határidő lesz a teljesítés napja, vagyis mindkettő 05.23. Ha pedig átcsúszik és a fizetési határidő 06. havi, akkor a teljesítés időpontja is ezzel fog megegyezni.
      2-3.
      Az 1. pontban leírtak vonatkoznak erre az esetre is.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Hozzászólás a(z) G.Novák Mária bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük