Koronavírus – támogatott tevékenységek + K+F – 11.rész

Tovább folytatjuk a kormány legújabb támogatási csomagjának bemutatását.

A legújabb támogatási csomag a hallgatói hitelre, a további veszélyeztetett ágazatokra, a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókra és a Munka törvénykönyvére vonatkozóan tartalmaz könnyítéseket.

Ezeket fogjuk bemutatni.

Hallgatói hitel

Felvehető összeg

• hallgatói hitelrendszer keretében legfeljebb 500 000 forint szabad felhasználású hallgatói hitel é megélhetési költségek finanszírozásához
• felnőttképzésben részt vevők 1 200 000 forintszabad felhasználású hitelt igényelhetnek a megélhetési költségek fedezetére, a felnőttképzésért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítése alapján

Ki veheti fel és ki nem?

• akinek már van szerződése a Diákhitel szervezettel, az is felveheti
• nem veheti fel, aki a hitelfelvétel benyújtásakor nyelvtanulási hallgatói hitellel rendelkezik
• nem veheti fel, aki betöltötte az 55. életévét

Mik a feltételek?

• a szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja 2020. december 31.
• a jogosultságot a Diákhitel szervezet ellenőrzi
• a hitel kamatelemei megegyeznek a hallgatói hitelével, kivéve a kockázati prémiumot, ami 1,5%-os fix mértékű
• a hitel törlesztését a felvételt követő 12 hónap elteltével kell megkezdeni, havi egyenlő részletekben
• lejárata minimum 1, maximum 5 év lehet
• a hitelfelvevő az első tanulmányi félévben december 31-ig, a második tanulmányi félévben június 15-ig dönthet az igényelt hitelösszeg mértékének megváltoztatásáról
• a hitelfelvevő, az első tanulmányi félévre visszamenőlegesen is igényelheti 2020. június 15-ig, ha korábban nem tette meg
• nyelvtanulási hallgatói hitel 2020. május 1-jétől nem igényelhető
• a nyelvtanulási hallgatói hitelszerződés 2020. május 1-én a hitelfelvevő vagy a Diákhitel szervezet külön nyilatkozata nélkül e rendelet szerint alakul át

Közterhekkel kapcsolatos részletszabályok

További támogatott ágazatok a vállalkozások körében (katásokra nem vonatkozik)

• növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30), ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak,
• egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19), ha a tevékenységet végző adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott,
• egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29), ha a tevékenységet végző adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott,
• dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
• dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76), ha a tevékenységet végző e tevékenységek közül kizárólag dísznövény-kiskereskedelemmel foglalkozik,
• vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70), ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának,
• desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01), ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital,
• szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
• sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05), ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak, és
• szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21)

Ezeket a tevékenységeket főtevékenységként végző vállalkozásokra, csak bizonyos jogszabály által meghatározott feltételekkel vonatkozik a járulékmentesség.

Kutatás-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatása

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal támogatást nyújt a kutató-fejlesztőt foglalkoztató munkáltató kérelmére.

Mik a támogatás jellemzői?

• A kérelmet a munkáltatónak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétettek szerint kell benyújtania.
• Az a társaság veheti igénybe, amely a kérelem benyújtásakor legalább 6 hónapja működik.
• A támogatás időtartama, legfeljebb három hónap.
• A támogatás maximális havi összege munkavállalónként 318 920 forintot, amely 670 000 forint és e fölötti bruttó munkabér után jár, ennél kevesebb bruttó bérre ezek arányában jár kevesebb.
• A támogatás a munkáltató részére havonta utólag kerül folyósításra.
• A támogatás benyújtásáról legfeljebb 2020. december 1-igy hozható döntés.
• Azonos telephely és munkavállalók vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem.
• A kormányhivatal 8 munkanapon belül dönt a támogatás nyújtásáról.
• Ha a kérelem elutasításra kerül, ugyanazon telephely és munkavállalók tekintetében legfeljebb egy alkalommal ismételhető a kérelem.
• A támogatás vissza nem térítendő.

Milyen munkavállalók esetében vehető igénybe a támogatás?

• ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban,
• a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától kutató-fejlesztőként
• munkaviszonyban áll
• nem tölti a felmondási idejét

Munkáltatóval szembeni követelmények

• rendezett munkaügyi kapcsolatok
• nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene nincs csődeljárás vagy egyéb megszüntetésére irányuló eljárás
• nem minősül, európai uniós versenyjogi értelemben, nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak
• a támogatás nem vonatkozhat, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatottra, a munkavégzés alól mentesített munkavállalóra, kölcsönzött munkavállalóra

Munka törvénykönyve változásai

• a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el
• a már elrendelt munkaidőkeret 24 hónapra hosszabbítható meg
• továbbra is be kell tartani a Munka törvénykönyve munkaidő beosztásra vonatkozó szabályait
  • napi munkaidő 4 óránál nem lehet rövidebb
  • legfeljebb 12 óra lehet
  • a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet
• kivéve a készenléti jellegű munkakört és azt, ha a munkavállaló, a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozója, mert akkor
  • a napi munkaidő legfeljebb 24 óra
  • a heti munkaidő legfeljebb 72 óra lehet
• továbbra is be kell tartani a Munka törvénykönyve napi pihenőidő, heti pihenőnap, heti pihenőidő rendelkezéseit is

Reméljük mindenki segítségére tudunk lenni a jogszabályok gyors feldolgozásával és reméljük, hogy hasznos a vállalkozásoknak ebben a körülöttünk lévő információ tengerben.

Ha nyomon szeretné követni a veszélyhelyzet alatti ideiglenes gazdasági helyzetet könnyítő intézkedéseket, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 Bejegyzés nyomtatása