[1]Tovább folytatjuk a kormány legújabb támogatási csomagjának bemutatását.
A legújabb támogatási csomag a hallgatói hitelre, a további veszélyeztetett ágazatokra, a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókra és a Munka törvénykönyvére vonatkozóan tartalmaz könnyítéseket.
Ezeket fogjuk bemutatni.
Hallgatói hitel
Felvehető összeg
- hallgatói hitelrendszer keretében legfeljebb 500 000 forint szabad felhasználású hallgatói hitel é megélhetési költségek finanszírozásához
- felnőttképzésben részt vevők 1 200 000 forintszabad felhasználású hitelt igényelhetnek a megélhetési költségek fedezetére, a felnőttképzésért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítése alapján
Ki veheti fel és ki nem?
- akinek már van szerződése a Diákhitel szervezettel, az is felveheti
- nem veheti fel, aki a hitelfelvétel benyújtásakor nyelvtanulási hallgatói hitellel rendelkezik
- nem veheti fel, aki betöltötte az 55. életévét
Mik a feltételek?
- a szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja 2020. december 31.
- a jogosultságot a Diákhitel szervezet ellenőrzi
- a hitel kamatelemei megegyeznek a hallgatói hitelével, kivéve a kockázati prémiumot, ami 1,5%-os fix mértékű
- a hitel törlesztését a felvételt követő 12 hónap elteltével kell megkezdeni, havi egyenlő részletekben
- lejárata minimum 1, maximum 5 év lehet
- a hitelfelvevő az első tanulmányi félévben december 31-ig, a második tanulmányi félévben június 15-ig dönthet az igényelt hitelösszeg mértékének megváltoztatásáról
- a hitelfelvevő, az első tanulmányi félévre visszamenőlegesen is igényelheti 2020. június 15-ig, ha korábban nem tette meg
- nyelvtanulási hallgatói hitel 2020. május 1-jétől nem igényelhető
- a nyelvtanulási hallgatói hitelszerződés 2020. május 1-én a hitelfelvevő vagy a Diákhitel szervezet külön nyilatkozata nélkül e rendelet szerint alakul át
Közterhekkel kapcsolatos részletszabályok
További támogatott ágazatok a vállalkozások körében (katásokra nem vonatkozik)
- növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30), ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak,
- egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19), ha a tevékenységet végző adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott,
- egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29), ha a tevékenységet végző adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott,
- dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
- dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76), ha a tevékenységet végző e tevékenységek közül kizárólag dísznövény-kiskereskedelemmel foglalkozik,
- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70), ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának,
- desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01), ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital,
- szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
- sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05), ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak, és
- szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21)
Ezeket a tevékenységeket főtevékenységként végző vállalkozásokra, csak bizonyos jogszabály által meghatározott feltételekkel vonatkozik a járulékmentesség.
Kutatás-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatása
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal támogatást nyújt a kutató-fejlesztőt foglalkoztató munkáltató kérelmére.
Mik a támogatás jellemzői?
- A kérelmet a munkáltatónak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétettek szerint kell benyújtania.
- Az a társaság veheti igénybe, amely a kérelem benyújtásakor legalább 6 hónapja működik.
- A támogatás időtartama, legfeljebb három hónap.
- A támogatás maximális havi összege munkavállalónként 318 920 forintot, amely 670 000 forint és e fölötti bruttó munkabér után jár, ennél kevesebb bruttó bérre ezek arányában jár kevesebb.
- A támogatás a munkáltató részére havonta utólag kerül folyósításra.
- A támogatás benyújtásáról legfeljebb 2020. december 1-igy hozható döntés.
- Azonos telephely és munkavállalók vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem.
- A kormányhivatal 8 munkanapon belül dönt a támogatás nyújtásáról.
- Ha a kérelem elutasításra kerül, ugyanazon telephely és munkavállalók tekintetében legfeljebb egy alkalommal ismételhető a kérelem.
- A támogatás vissza nem térítendő.
Milyen munkavállalók esetében vehető igénybe a támogatás?
- ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban,
- a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától kutató-fejlesztőként
- munkaviszonyban áll
- nem tölti a felmondási idejét
Munkáltatóval szembeni követelmények
- rendezett munkaügyi kapcsolatok
- nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene nincs csődeljárás vagy egyéb megszüntetésére irányuló eljárás
- nem minősül, európai uniós versenyjogi értelemben, nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak
- a támogatás nem vonatkozhat, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatottra, a munkavégzés alól mentesített munkavállalóra, kölcsönzött munkavállalóra
Munka törvénykönyve változásai
- a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el
- a már elrendelt munkaidőkeret 24 hónapra hosszabbítható meg
- továbbra is be kell tartani a Munka törvénykönyve munkaidő beosztásra vonatkozó szabályait
- napi munkaidő 4 óránál nem lehet rövidebb
- legfeljebb 12 óra lehet
- a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet
- kivéve a készenléti jellegű munkakört és azt, ha a munkavállaló, a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozója, mert akkor
- a napi munkaidő legfeljebb 24 óra
- a heti munkaidő legfeljebb 72 óra lehet
- továbbra is be kell tartani a Munka törvénykönyve napi pihenőidő, heti pihenőnap, heti pihenőidő rendelkezéseit is
Reméljük mindenki segítségére tudunk lenni a jogszabályok gyors feldolgozásával és reméljük, hogy hasznos a vállalkozásoknak ebben a körülöttünk lévő információ tengerben.
Ha nyomon szeretné követni a veszélyhelyzet alatti ideiglenes gazdasági helyzetet könnyítő intézkedéseket, iratkozzon fel hírlevelünkre! [2]