Adómegtakarítás KIVÁ-val – 4. rész
Előző írásainkban bemutattuk, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát.
Eddig bemutattuk, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát és hogy mennyire leegyszerűsödött a kiva alap kalkulációja. Összefoglaltuk a társasági adó és a kiva közötti eltéréseket. Megnéztük konkrét számokkal, hogyan alakulnak az adófizetési kötelezettségek meghatározott mértékű személyi jellegű ráfordítás és adózás előtti eredmény esetén, a társasági adóban és a kivában.
Most azt mutatjuk be adótanácsadói példán keresztül, hogy milyen adómegtakarítás érhető el egyik és másik adózási formában, ha a vállalkozás vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben.
Fenntartjuk az egyszerűsítő feltételezések egy részét, de néhányat feloldunk azokból, hogy azt is lássuk milyen változásokat jelent a fizetendő adó összegében.
Hasonlítsunk össze néhány variációt az ALAP vállalkozásnál, úgy hogy az egyszerűsítő feltételeket fenntartjuk az osztalék és a beruházás kivételével.
Beruházás
Feltételezések:
- a vállalkozásnak van személyi jellegű kifizetése.
- adózás előtti eredménye
- jóváhagyott osztaléka
- és vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben
Tartsuk meg az cikksorozat 3. részének 2. variációját (ez lesz a 2.1. variáció) és az egyik egyszerűsítő feltételezést „a vállalkozás nem vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben„, hagyjuk el.
A vállalkozásnál van beruházás, vásárolt tárgyi eszközöket és immateriális javakat 20 millió forint értékben. Azt feltételezzük, hogy a beruházások korábban még használatba nem vett eszközök, amelyek után a társasági adóban és a kivában is adóalap csökkentő kedvezmények vehetők igénybe.
| Adatok | 2.1. variáció | 2.2. variáció |
| Személyi jellegű kifizetések | 10 000 | 10 000 |
| Beruházás | – | 20 000 |
| Adózás előtti eredmény | 30 000 | 30 000 |
| Jóváhagyott osztalék | 26 070 | 26 070 |
Hogyan alakul a fizetendő adó a két adózási formában?
| Változatok | Társasági adóban fizetendő adó |
KIVA–ban fizetendő adó | Éves adómegtakarítás |
| 3.1.variáció | 5 050 | 5 050 | – 0 |
| 3.2.variáció | 3 250 | 2 250 | 1 000 |
Láthatjuk tehát, hogy a beruházás kedvezménye éppen 5%-kal nagyobb a kivában, mint a társasági adóban. A tárgyévi beruházások összege teljes mértékben levonható a társasági adó alapjából és a kiva alapból is, a kiva esetében, még a személyi jellegű kifizetések terhére is.
Vagyis amíg az új eszköz beruházások adóalap kedvezménye a társasági adóban 9%, addig a kivában 14% lesz.
Nagyon reménykedem abban, hogy ezekkel a modellekkel sikerült jól bemutatnom a kiva adózási forma választásának előnyeit és sok ügyvezető figyel majd oda arra, hogy felkeressen egy adószakértőt, megtakarítva ezzel éves adójának jelentős részét!
Csak a fejekben való rendrakás kedvéért!
Ezeket az adóoptimalizáló javaslatokat ne várják könyvelőiktől, hiszen az ő szakmájuk nem az! Az ő mérlegképes végzettségük arra készíti fel őket, hogy szabályosan könyveljék le a könyvelésbe leadott számláikat és a könyvelésből, jogszabályi előírásoknak megfelelő beszámolót készítsenek. Ezért semmiképp se a könyvelőktől várják a megoldásokat adózási problémáikra, mert egy esetleges rossz tanács igen sokba kerülhet és még a könyvelő felelősségbiztosítása sem fogja a kárt megtéríteni, hiszen ez a feladat nem tartozik sem a könyvelő feladatai, sem a biztosító kockázatviselései közé.
Ha adóoptimalizálásra van szükségük, forduljanak adótanácsadóhoz, adószakértőhöz!
Következő írásunkban azzal foglalkozunk majd, hogy milyen korrekciós tételek, milyen plusz adófizetési kötelezettségek vannak, ha a társasági adózási formából áttérünk kivára és fordítva.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Tisztelt Szakértő!
Én is azok közé tartozok, akik nem tartották érdemesnek a kivával való foglalkozást, de most muszáj, ezért örömmel vettem, hogy van olyan – és ingyen elérhető – írás, amely számpéldákkal és némi magyarázattal végez ilyen összehasonlításokat. Csak 2 lényeges dolgot nem értek belőle: hogyan vonható le a kiva alapból az új beruházás, és mi lesz az eredménytartalékba tett ki nem vett nyereséggel.
Új beruházást levonni a 20. § (7) szerint csak a korábbi és tárgyévi negatív adóalap (elhatárolt veszteség) felhasználásval lehet. Átlagos esetben pedig nem lesz a kivában negatív adóalap. Vagy valamit nem vettem észre??
A ki nem vett nyereség után a kivában tényleg nem kell adózni, de a Tao-ra való visszatéréskor igen, még akkor is, ha beruházásra fordítja akár a kivában, akár a Tao-ban a fejlesztési tartalékba lekötendő összeg felhasználásával. Kiváncsian várom, hogy lesz-e folytatása a cikksorozatnak a Tao-ba való visszatérésről. A beruházások, és a meg nem adózott eredménytartalék későbbi sorsával nem nagyon foglalkoznak a szakértők, csak a tárgyévi, általában valóban több-kevesebb adóelőnnyel, de ez így kevés. És a későbbi adókihatások áttekintése messze nem a mindenki számára érthető, és átlátható szabályok közé tartozik.
Kiváncsian várom válaszát: Aradszki Éva
Kedves Éva!
Akkor nézzük az első kérdését:
“20.§ (7) A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig, a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege, az (1) bekezdéstől függetlenül, a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját – függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a (6) bekezdéstől eltérően nem csökkenti a következő évek pozitív adóalapját.”
Azt hiszem, az a félreértés oka, hogy két dolgot összevont.
Szétszedem:
– A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig
– a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege
az (1) bekezdéstől függetlenül, a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját.
Tehát az adóalap a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenthető mind a beruházásokkal, mind a korábbi évek elhatárolt veszteségével.
Második kérdése:
“28.§ (4a) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.”
Ha a kivás időszak alatt volt a társaságnak eredménye, amit nem osztott ki osztalékként, akkor a kivás évek eredménye felhalmozódik az eredménytartalékban.
Ha visszajelentkezünk a társasági adó hatálya alá, akkor azt írja a jogszabály, hogy ezt az eredménytartalékot csökkentsük kiva időszaka alatt kapott, bevételként elszámolt osztalékkal és az immateriális jószág + tárgyi eszköz összegével és ha az érték pozitív, akkor erre képezzünk lekötött tartalékot, amire a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Kitétel, hogy ezzel az megképzett fejlesztési tartalék összegével a társasági adós időszak adózás előtti eredménye nem csökkenthető – mert ugye társasági adóban, ha lekötött tartalékot képezünk, azzal csökkenteni tudjuk az adózás előtti eredményt, na ezzel értelemszerűen nem – és ha mégsem tudnánk beruházási célra feloldani, akkor sem kell késedelmi kamatot fizetni.
Tehát a kivás eredménytartalékot átvezetjük lekötött tartalékba és beruházásra költjük el, használjuk fel, vezetjük vissza. Ha ezt 4 év alatt meg tudjuk tenni, akkor nem lesz a kivás eredménytartaléknak adóvonzata, ha nem, akkor a negyedik év végén meg kell fizetni, a fel nem használt részre a társasági adó mértéket (9%-ot, nem a kivát, ami 14%!), de nem kell rá felszámítani késedelmi pótlékot.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Köszönöm a reagálását!!
Az első kérdésemre adott válaszát semmiképpen nem tudom elfogadni.
Én se a 20. § (7) bekezdéséből, sem máshol nem tudtam azt kiolvasni, hogy a beruhásásokkal csökkenthető az adóalap, mint ahogy az a fenti 3.2. példában szerepel.
A 20. § (7) bek. szerint a veszteséggel (negatív adóalappal) csökkenthető az adóalap, az új beruházások összegéig a személyi jellegű kifizetések terhére is.
Ezt mondja az NGM-NAV tájékoztató is (https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kiva):
“Így az új beruházás összegéig a kisvállalati adózó a tárgyévi negatív egyenleggel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségével a fő szabálytól eltérően a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentheti az adóalapját.”
Még olyan számszerű pédát is hoz, amikor a beruházás több volt, mint a negatív adóalap, de csak a negatív adóalapot lehet levonni a személyi jellegű kifizetésekből.
Tehát szó sincs a beruházásokkal való adóalap csökkentésről, csupán az elhatárolt veszteségnek valamiféle előrehozott levonási lehetőségéről a beruhások függvényében.
A második kérdésemre írtak csak részben helytállóak.
Ha ugyanis a fejlesztési tartalékot sikerül is beruházásra fordítani, akkor a fejlesztési tartalék szabályai szerint ezt az összeget a társasági adónál elszámolt amortizációnak kell tekinteni, így ezen beruházások leírási időszaka alatt a számvitel szerinti értékcsökkenés társasági adóalap növelő lesz, adó szerinti értékcsökkenés (csökkentő tétel) pedig a felhasznált fejlesztési tartalék erejéig már nincs. Ezt az NGM kiva kalkulátora is így számítja.
Tehát megincsak nem igaz az, hogy a kivás eredménytartaléknak nem lesz adóvonzata a társasági adóra való visszatéréskor.
Annyi előny azonban megállapítható, hogy az adófizetést akár hosszú időre is el lehet tolni.
Üdvözlettel: Aradszki Éva
Kedves Aradszki Éva!
Bocsánat, hogy csak most válaszolok, de ehhez a válaszhoz több idő kellett és eddig nem volt. Azért közzétettem, amit írt, hogy mindenkihez eljusson.
Az első kérdés:
Újraolvastam a 20.§(7) bekezdését és teljesen igaza van. A 17KIVA bevallás is, továbbra is így számol.
A bajom az egésszel az, hogy a beruházásra fordított összeggel való adóalap csökkentésnek, a megváltozott kiva környezetben, már szinte semmi értelme, használhatósága nincs. Nevezzük személyi jellegű kifizetéseket “A”-nak, az összes többi komponenst pedig “B”-nek.
Jogszabály szerint, akkor lehet a beruházásra fordított összeget levonni akár A terhére is, ha B negatív és legalább akkora az abszolút értéke, mint a beruházásoknak. (Fogalmazhattam volna úgy is, hogy a beruházásokra fordított összeget legfeljebb a negatív B mértékéig lehet érvényesíteni az A terhére, mint ahogy ön is írja.)
Mikor negatív B?
Csak a leggyakrabban előfordulókat vázolom:
• ha tőkebevonás van
• ha osztalékot kapott a társaság
• ha a pénztár egyenlege, a meghatározott mértékhez képest csökken
Kis- és középvállalkozásokról beszélünk, ahol az első két B-t negatívvá alakító tényező csak nagyon ritkán van jelen. Tehát gyakorlatilag csak akkor érvényesíthető a beruházások adóalap kedvezménye és csak abban a mértékben, amilyen mértékben a pénztár egyenlege csökken.
Ez a szakasz még a 2016. december 31-ig hatályos rendelkezésből maradt itt, de ott legalább volt értelme, hiszen nem csak a pénztár, hanem a bank egyenlege is B komponens alakító volt, s ha valaki beruházásra költött, az vagy a pénztár vagy a bank egyenlegét csökkentve, vihette a B komponenst negatívba.
2017-től, mivel csak a pénztár egyenleg változása alakítja B komponensünket, ezért azoknak a beruházásoknak esélyük sincs a kiva alapot csökkenteni, amelyeket a bankszámláról fizettek ki a vállalkozások.
Azt gondolom, hogy ezt még az Adókamarával is megvitatom és jelentkezem, ha valami érdemlegeset tudunk.
A második kérdés:
Ezzel a véleményével viszont nem értek egyet.
Megpróbálom egy példán bemutatni, hogy én mit gondolok erről.
Vegyük a kivából való visszatérés utáni első évet:
• kivás eredménytartalék 10.000 eFt
• adott év összes bevétele 50.000 eFt
• adott év összes társasági adóalap csökkentésként figyelembe vehető költsége és ráfordítása 30.000 eFt
• tárgyi eszköz beruházásra fordított összeg 10.000 eFt, amely az egyszerűség kedvéért egy összegben elszámolható eszközökből áll
Első év társasági adó alap kalkulációja:
• a társasági adó alapja (50.000 – 30.000 – 10.000) 10.000 eFt
• társasági adóalapot növelő tétel (éppen az amortizáció elszámolhatóságának tilalma miatt) 10.000 eFt
A társasági adó alapja így 20.000 eFt.
Vagyis a kivás időszak lekötött tartalékba helyett eredménytartalékából vásárolt eszközök értékcsökkenése nem csökkenti a társasági adó alapját, de nem is növeli azt. (Hiszen a könyvelésben csökkentettük a számviteli törvény szerinti értékcsökkenéssel az adóalapot és csak azt növeltük vissza.)
Ezért mondom én azt, hogy ha ezt a lekötött tartalékot beruházásra fordítja a társaság a társasági adós időszak alatt, akkor azt nem kell megadóznia. De, ha nem költi beruházásra, akkor sem 14% kivával fogja adózni, csak 9% társasági adóval, s ez mindenképpen előny.
Köszönöm a nagyon értékes hozzászólását!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária