Kedves Olvasóim!

G.Novák Mária

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Érdekelhet még...

2 hozzászólás

  1. Tóthné Biró Ilona szerint:

    Tisztelt G. Novák Mária!

    Az alábbi kérdésben kérném segítségét:
    Katás BT könyvelője vagyok, külsős vállalkozóként, illetve nem is lehet könyvelésnek nevezni, mert a megbízóm csak azért fizetett, hogy évente egy alkalommal elhozza az általa kiállított számlákat és megcsinálom a KATA bevallást. A BT-be befolyt összes pénzt felvette a bankszámláról és elköltötte, mondván hogy a KATA törvény csak a bevételi nyilvántartást írja elő, illetve még azt sem, csak a számlák sorba meglegyenek és az ellenérték átvételének időpontja megállapítható legyen.
    Két problémám van:
    1., A kültagok a PTK 3:23 §-ra hivatkozva kérik az iratokba, nyilvántartásokba betekintés biztosítását, a rájuk eső osztalékot követelik. A személyesen közreműködő beltagnak a tevékenységéért nem hagytak jóvá kifizetendő tagi jövedelmet Társasági szerződésük előírja, hogy jóvá kell hagyni. A 2016. évi 3 mill. Ft KATA bevételt a beltag hozta. Kiadásokat nem tud igazolni, mert ugye a KATA törvény nem írja elő a költségszámlák gyűjtését, pénztár vezetést stb. Milyen nagyságrendű osztalékra tarthatnak igényt a kültagok?
    2., Ha áttér a társasági adó hatálya alá, a nyitó mérlegbe hogy tud a könyvelő hitelt érdemlően alátámasztott adatokat beírni, ha nincs semmiről nyilvántartás. A megbízó azt mondja, hogy azért fizeti a könyvelőt, hogy majd ezt is megoldja, neki miért kellene tudni, hogy mit kell csinálni?
    Úgy gondolom, hogy azért mert a KATA törvény több szerintem fontos témát nem ír elő, adózási módtól függetlenül a PTK vonatkozó rendelkezései, illetve a társasági szerződésben foglalt kötelezettségek vonatkoznak a társaságra és azt a személyesen közreműködő beltagnak, ügyvezetőnek be kell tartania.
    Szeretném ha megírná a véleményét, amelyet előre is köszönök.
    Tisztelettel: Tóthné Biró Ilona

    • G.Novák Mária szerint:

      Kedves Tóthné Bíró Ilona!

      1.) Nyilvántartás lehet egy táblázat, amit egyébként is készítünk az adatok összesítéséhez és a bevalláshoz.
      A kültag jogosult az osztalékára, a társasági szerződésben meghatározott tulajdoni hányadok alapján, ha ettől nem térítették el az osztozkodási arányokat. Ha eltérítették, akkor a meghatározott osztozkodási arányokban.
      Az osztalék fogalma az általános szabályok szerint értendő, vagyis ha nincsenek költségek, akkor a bevétel az osztalék alapja.

      2.) A nyitó mérleget a rendelkezésre álló adatok, információk alapján kell összeállítani. Társasági szerződésben jegyzett tőke, adófolyószámlán lévő tartozások, vevői követelések, szállítói tartozások, stb…

      A kata adózási forma, csak a társasági adózási forma “helyettesítője”. Ettől függetlenül a betéti társaságra az összes egyéb szabály vonatkozik, így a Ptk. is.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük