[1]Előző írásainkban bemutattuk, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát.
Eddig bemutattuk, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát és hogy mennyire leegyszerűsödött a kiva alap kalkulációja. Összefoglaltuk a társasági adó és a kiva közötti eltéréseket. Megnéztük konkrét számokkal, hogyan alakulnak az adófizetési kötelezettségek meghatározott mértékű személyi jellegű ráfordítás és adózás előtti eredmény esetén, a társasági adóban és a kivában.
Most azt mutatjuk be adótanácsadói példán keresztül, hogy milyen adómegtakarítás érhető el egyik és másik adózási formában, ha a vállalkozás vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben.
Fenntartjuk az egyszerűsítő feltételezések egy részét, de néhányat feloldunk azokból, hogy azt is lássuk milyen változásokat jelent a fizetendő adó összegében.
Hasonlítsunk össze néhány variációt az ALAP vállalkozásnál, úgy hogy az egyszerűsítő feltételeket fenntartjuk az osztalék és a beruházás kivételével.
Beruházás
Feltételezések:
- a vállalkozásnak van személyi jellegű kifizetése.
- adózás előtti eredménye
- jóváhagyott osztaléka
- és vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben
Tartsuk meg az cikksorozat 3. részének 2. variációját (ez lesz a 2.1. variáció) és az egyik egyszerűsítő feltételezést „a vállalkozás nem vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben„, hagyjuk el.
A vállalkozásnál van beruházás, vásárolt tárgyi eszközöket és immateriális javakat 20 millió forint értékben. Azt feltételezzük, hogy a beruházások korábban még használatba nem vett eszközök, amelyek után a társasági adóban és a kivában is adóalap csökkentő kedvezmények vehetők igénybe.
| Adatok | 2.1. variáció | 2.2. variáció |
| Személyi jellegű kifizetések | 10 000 | 10 000 |
| Beruházás | – | 20 000 |
| Adózás előtti eredmény | 30 000 | 30 000 |
| Jóváhagyott osztalék | 26 070 | 26 070 |
Hogyan alakul a fizetendő adó a két adózási formában?
| Változatok | Társasági adóban fizetendő adó |
KIVA–ban fizetendő adó | Éves adómegtakarítás |
| 3.1.variáció | 5 050 | 5 050 | – 0 |
| 3.2.variáció | 3 250 | 2 250 | 1 000 |
Láthatjuk tehát, hogy a beruházás kedvezménye éppen 5%-kal nagyobb a kivában, mint a társasági adóban. A tárgyévi beruházások összege teljes mértékben levonható a társasági adó alapjából és a kiva alapból is, a kiva esetében, még a személyi jellegű kifizetések terhére is.
Vagyis amíg az új eszköz beruházások adóalap kedvezménye a társasági adóban 9%, addig a kivában 14% lesz.
Nagyon reménykedem abban, hogy ezekkel a modellekkel sikerült jól bemutatnom a kiva adózási forma választásának előnyeit és sok ügyvezető figyel majd oda arra, hogy felkeressen egy adószakértőt, megtakarítva ezzel éves adójának jelentős részét!
Csak a fejekben való rendrakás kedvéért!
Ezeket az adóoptimalizáló javaslatokat ne várják könyvelőiktől, hiszen az ő szakmájuk nem az! Az ő mérlegképes végzettségük arra készíti fel őket, hogy szabályosan könyveljék le a könyvelésbe leadott számláikat és a könyvelésből, jogszabályi előírásoknak megfelelő beszámolót készítsenek. Ezért semmiképp se a könyvelőktől várják a megoldásokat adózási problémáikra, mert egy esetleges rossz tanács igen sokba kerülhet és még a könyvelő felelősségbiztosítása sem fogja a kárt megtéríteni, hiszen ez a feladat nem tartozik sem a könyvelő feladatai, sem a biztosító kockázatviselései közé.
Ha adóoptimalizálásra van szükségük, forduljanak adótanácsadóhoz, adószakértőhöz!
Következő írásunkban azzal foglalkozunk majd, hogy milyen korrekciós tételek, milyen plusz adófizetési kötelezettségek vannak, ha a társasági adózási formából áttérünk kivára és fordítva.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!