Visszakapható a befizetett áfa?
A kiállított vevői számlák áfáját a vállalkozók a saját áfa bevallási gyakoriságuk szerint befizették a költségvetésbe, de ha azt a vevőjük nem tudta kifizetni, örökre elbúcsúzhattak tőle.
A vállalkozások jó része sokat bosszankodott azon, hogy a fizetésképtelen vevők számlái után megfizetett áfát a magyar jogszabályok alapján nem lehetett visszakérni az adóhivataltól, azt a vállalkozásoknak kellett lenyelniük.
Jó hír!
Európai Unió Bírósága több ítéletében is kimondta, hogy ezeket az áfákat vissza kell téríteni a befizetőknek, ezért 2020. január 1-től – bizonyos feltételek megléte esetén – jogszabály módosítás alapján, hazánkban is lehetővé válik a vevők által meg nem térített áfák visszaszerzése.
Mikor lehet az áfát visszaigényelni?
Akkor, ha a követelésünk az áfa törvény szerint behajthatatlannak minősül.
Mikor minősül egy követelés behajthatatlannak az áfa törvény szerint?
- ha a követelésre az adós ellen folytatott végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi
- ha a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte
- ha a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el
- ha a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet
Milyen további feltételei vannak az adó visszaigénylésének?
- az áfa visszaigénylő adóalany és a vevő független felek
- az áfa visszaigénylő adóalany a vevőt előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a vevőjogutód nélkül megszűnt
- az áfa visszaigénylő adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában
- a vevő nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló számla teljesítésének időpontjában
- a vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló számla teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben
- a vevő adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló számla teljesítésének időpontjában nincs törölve
- az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló számla teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az áfa visszaigénylő adóalany részére a vevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló számla ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló számla ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg
A feltételek között szerepel a független felek fogalom és a vevő előzetes írásbeli értesítési kötelezettsége. Nézzük meg először, hogy kik a jogilag nem független felek, majd azt, hogy az előzetes írásbeli értesítésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak.
Melyek a jogilag nem független felek?
- egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;
- amelyek között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn
- amelyek között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja
- amelyek között munkaviszony jellegű vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony áll fenn
- amelyek egymás közeli hozzátartozói, vagy az előzőekben meghatározottak közeli hozzátartozója
Mit kell tartalmaznia az előzetes írásbeli értesítésnek?
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okát
- azon számla sorszámát, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza
- a behajthatatlan követelés összegét (ellenértékét vagy részellenértékét, valamint az arra jutó adót)
- nyilatkozatot arról, hogy a megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adóalany az adó alapját utólag csökkenti
Ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk követelésünket az adóhivatal felé, szintén nyilatkozni szükséges.
Milyen nyilatkozatot kell tenni az adóhivatal felé?
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról
- az érintett számla sorszámáról
- az adóalap-csökkentés összegéről
- a vevő nevéről, adószámáról, valamint arról, hogy a számla ellenértéke már módon nem térült vagy térül meg
Ugyancsak nyilatkozatot kell tenni, ha később valamilyen módon az ellenérték egy része vagy egésze mégis megtérítésre kerülne.
Fontos!
Önrevíziót lehet készíteni!
A törvény 2020. január 1-vel lép hatályba és engedi önrevízió alkalmazását is azokban az esetekben, amikor a számla teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
