Ne jogászoknál kezdje! – 1. rész
A társaságalapítást jogászokkal kezdeni, néhány éve még jól működött.
Teljesen jól bevált módszer volt még néhány éve, hogy aki úgy döntött, társas vállalkozó lesz, felkeresett egy cégek alapításával is foglalkozó jogászt, jogi irodát és ott elindította azt.
A mai eljárási szabályok mellett, az adózási módokban igen bőséges gazdasági környezetben azonban ezzel biztosan jelentős összegeket veszíthet már az első napon.
Miért mondom ezt?
Azért, mert az egyablakos rendszer nem mindig ott működik, ahol kellene, ahol pedig jó lenne, ha nem működne, ott persze teljes gőzzel működik.
Mit is jelent ez?
Már a társasági szerződés elkészítése is olyan kérdések megválaszolását igényli, amelyre a jogászok, nincsenek felkészülve, hiszen ők nem adótanácsadók, adószakértők. Nem fogják tudni azokat a szempontokat figyelembe venni a társasági szerződés megfogalmazásakor, amik a vállalkozás indításánál gazdaságilag elengedhetetlenül fontosak, és amelyek átbeszélése és eldöntése benn tarthatja a bevételek nagy részét a vállalkozó zsebében.
A cégjegyzési kérelem része a „Nyilatkozat a NAV számára” kitöltendő dokumentum is, amit a jogászok a társasági szerződéssel együtt nyújtanak be a Cégbíróságra.
Ennek a dokumentumnak a kitöltését is – persze csak ha nem akarunk rögtön a társaság alapítás elején komoly összegeket bukni – adótanácsadásnak kellene megelőznie.
Kezd világos lenni, hogy miért ne jogászoknál kezdje a cégalapítást?
Mi ehhez még hozzáteszünk!
Társasági szerződés
Mi nem a jogászok kompetenciája?
Ügyvezető jogállása – az ügyvezetés a Ptk. szerint ellátható munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban és a választással fogjuk eldönteni, hogy mennyi adót és járulékot fogunk fizetni az ügyvezető személye után. Erre nincs azonnal használható recept, mert egy sor dologtól függ (van-e az ügyvezetőnek heti 36 órás munkaviszonya máshol, nyugdíjas-e, stb.). Már az is adómegtakarítást eredményezhet, ha jól döntjük el, hogy ki legyen a társaság ügyvezetője és az is, hogy ezt a feladatot milyen jogi formában végezze.
Esetleges pótbefizetés, annak mértéke – minden olyan társaságnál, hogy előírás a minimális saját tőke nagyság, része kell legyen a társasági szerződésnek a pótbefizetés engedélyezése, hogy ne kelljen az átalakulást vagy a megszűnést választani, ha a társaság saját tőkéje a jogszabályok által előírt mérték alá süllyedne.
Jegyzett tőkebefizetés, jegyzett tőke szolgáltatás mikéntje – el kell dönteni, hogy a jegyzett tőkét a társaság tagjai hogyan szolgáltatják, készpénzben vagy apporttal vegyesen és azt is, hogy meddig. Egyáltalán nem mindegy, hogy a tagok hogyan döntenek. Az apport szolgáltatásának adózási vonzatai vannak, a készpénz szolgáltatás időbeli eltolásának viszont osztalékfizetési problémái. Eldöntendő, hogy vállalják-e az adók megfizetését egy esetleges apport tárgy bevitelével vagy inkább időben elhúzzák a készpénz szolgáltatását, vállalva ezzel azt, hogy a teljes jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásáig nem fizethet a társaság osztalékot.
Osztalék előleg felvehetősége – ez már a betéti társaságot kivéve, az egyszemélyes és több személyes korlátolt felelősségű társaságok egyszerűsített társasági szerződés mintájában is, gyárilag benne van, de jelölni kell a választást. Figyelni kell arra, hogy ha ezzel a betéti társaság esetében élni akarunk, akkor vagy ne egyszerűsített szerződésmintát válasszunk, vagy az első társasági szerződés módosításnál tegyük ezt bele a társasági szerződésbe.
A jogászoknak, jogi irodáknak, nem csak a társasági szerződést kell benyújtaniuk a cégbíróság felé, hanem azt az adóhatósági bejelentkező lapot is, ahol egy sor adózással kapcsolatos kérdésre kell választ adni. Ha tudni szeretné, hogy milyen optimális jelöléseket kell a bejelentkező lapon tenni, tartson velünk.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
