Címke: cégalapítás

Ne jogászoknál kezdje! – 2. rész

Már a társasági szerződés megírásánál is nélkülözhetetlen az adószakértő!

Előző írásunkban bemutattuk, hogy már a társasági szerződés adó optimális megírásánál is nélkülözhetetlenek az adószakértő tanácsai.

Most megmutatjuk azt is, hogy az adóhivatali nyilatkozat kitöltésekor miért nélkülözhetetlenek, hogy a nyilatkozat kitöltésekor mit lehet elhibázni.

Milyen választási lehetőségekről kell nyilatkozni a cégbejegyzési kérelem kitöltésekor?

Általános forgalmi adó

Mitől függ, hogy milyen általános forgalmi adózási formát válasszon az alakuló társaság?

  • A végezni kívánt tevékenységektől. Vannak olyan tevékenységek, amelyekre csak bizonyos adózási formák választhatók, vagy olyanok, amelyekre nem csak az általános szabályok szerinti adózás választható. Ezeknek az optimalizálását is csak olyan szakember, adószakértő tudja elvégezni, akinek ez kompetenciája.
  • Válasszunk-e alanyi adómentességet vagy sem. Ez a döntés nagyban függ tervezett bevételi nagyságunktól, de függ attól is, hogy kereskedünk-e az Európai Unió más tagállamaival vagy sem. Ha nem jól hozzuk meg döntésünket, még az is előfordulhat, hogy meg kell fizetnünk valamely Európai Uniós beszerzés után az általános forgalmi adót, de levonásba már nem tudjuk helyezni.
  • Olyan társaságok esetében, amelyek ingatlanok adás-vételével vagy bérbeadásával foglalkoznak, fontos az a döntés, hogy ezt általános forgalmi adó nélkül, adómentesen vagy általános forgalmi adókört választva, adófizetési kötelezettség mellett végzik. Fontos döntési szempont lehet például, hogy szükséges-e az ingatlan felújítása, kell-e költeni az ingatlanra, hogy megkezdhesse bevételszerző életét. Az is fontos döntési szempont, hogy tervek szerint ki lesz az ingatlan vásárlója vagy bérlője. Adóalany vagy magánszemély. Ezeket a szempontokat mind sorra kell venni ahhoz, hogy a döntés gazdaságilag megalapozott legyen.
  • Válasszuk-e a társasággal a pénzforgalmi elszámolást. Van-e a társaságnak elég tőkéje, hogy megfinanszírozza a fizetendő általános forgalmi adót, ha a vevő a fizetési határidőig nem fizet vagy inkább válasszuk azt a lehetőséget, hogy csak akkor szeretnénk az általános forgalmi adót megfizetni, ha már a vevőnktől is megérkezett az erre vonatkozó jóváírás. Komoly likviditási gondokat okozhat, ha ezt nem jól tárjuk fel, ha olyan vevőink leszek, akik hosszú fizetési határidő mellett kötnek szerződést a társasággal, a társaságnak pedig már a számlák kiállításakor esedékessé válik a kiszámlázott általános forgalmi adók megfizetése a költségvetés számára.

Miért olyan fontos a jó általános forgalmi adóbesorolás megválasztása már a társaság megalakulásakor?

A társaság alapításakor meghozott döntés egészen az év végéig érvényes, éven belül nem megváltoztatható. Változtatni már csak a következő üzleti évre vonatkozóan tudunk úgy, hogy változtatási szándékunkat decemberben jelezzük az adóhivatal felé. 

Nincs annál rosszabb helyzet, mint végignézni, hogy a indulásnál hozott nem éppen adótakarékos döntésünk, mennyi fölöslegesen kiadott pénzébe kerül a társaságnak.

Jövedelemadózási forma

Milyen adózási formák közül választhat az induló társaság?

  • társasági adó (tao)
  • kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) – korlátolt felelősségű és részvénytársaságra nem választható
  • kisvállalati adó (kiva)

Mi történik, ha ezt a választást nem vagy nem jól jelöljük a nyilatkozaton?

Alapértelmezésben egy új vállalkozás társasági adós lesz, ezért ha nem ezt szeretné választani, akkor az ettől eltérő szándékot, mindenképpen jelölni kell.

Kinek nem éri meg társasági adózási formával indítani?

Nézzük meg egy példán keresztül!

Vegyünk egy olyan január elsején induló korlátolt felelősségű társaságot, amelynek éves tervezett árbevétele 80 millió forint, összes tervezett költsége 20 millió forint, tervezett foglalkoztatotti létszám 15 fő, tervezett bruttó bér 170 ezer forint.  (A példában 2017. évi adókondíciókat vettünk alapul.) Az összes költség 75%-a anyagköltség. A tulajdonosok nem szándékoznak osztalékot kivenni az év végén, mert azt teljes egészében a vállalkozás fejlesztésére kívánják fordítani. A vállalkozás bankszámlán tartja szabad pénzeszközeit.

Nézzük meg mennyit bukik ez első ében a „nem jól választó” vállalkozó.

Megnevezés Társasági adó Kisvállalati adó
Nettó árbevétel              80 000              80 000
Bruttó bérek              30 600              30 600
Bérek közterhei                  7 191                 4 284
Összes egyéb költség a béren kívül              20 000              20 000
Fejlesztési tartalék képzés a társasági adóban                11 105                nincs
Iparűzési adó                 1 300                    734
Fizetendő adó (jövedelem adója + bérek közterhei + ipadó)                9 490                 5 018

 

A többletkiadás három területen jelentkezik

  • a bérek közterhei kapcsán – hiszen a lényegesen alacsonyabb a bérekre rakodó járulék
  • az elért eredmény kapcsán – hiszen a kivában az eredmény nem adóalap, a társasági adóban viszont az adó alól csak az eredmény fele vonható ki, hiába terveztük a teljes összeget beruházásra költeni
  • iparűzési adóban – mert a kivában egy, az általános szabályoktól lényegesen eltérő, adóalap kalkuláció is választható

Szerencsére ezen a választáson, az általános forgalmi adó választással ellentétben, lehet év közben is változtatni, ezért még akkor sem késő adószakértőt keresni, ha már túl vagyunk a társaság megalapításán.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Ne jogászoknál kezdje! – 1. rész

A társaságalapítást jogászokkal kezdeni, néhány éve még jól működött.

Teljesen jól bevált módszer volt még néhány éve, hogy aki úgy döntött, társas vállalkozó lesz, felkeresett egy cégek alapításával is foglalkozó jogászt, jogi irodát és ott elindította azt.

A mai eljárási szabályok mellett, az adózási módokban igen bőséges gazdasági környezetben azonban ezzel biztosan jelentős összegeket veszíthet már az első napon.

Miért mondom ezt?

Azért, mert az egyablakos rendszer nem mindig ott működik, ahol kellene, ahol pedig jó lenne, ha nem működne, ott persze teljes gőzzel működik.

Mit is jelent ez?

Már a társasági szerződés elkészítése is olyan kérdések megválaszolását igényli, amelyre a jogászok, nincsenek felkészülve, hiszen ők nem adótanácsadók, adószakértők. Nem fogják tudni azokat a szempontokat figyelembe venni a társasági szerződés megfogalmazásakor, amik a vállalkozás indításánál gazdaságilag elengedhetetlenül fontosak, és amelyek átbeszélése és eldöntése benn tarthatja a bevételek nagy részét a vállalkozó zsebében.

A cégjegyzési kérelem része a „Nyilatkozat a NAV számára” kitöltendő dokumentum is, amit a jogászok a társasági szerződéssel együtt nyújtanak be a Cégbíróságra.

Ennek a dokumentumnak a kitöltését is – persze csak ha nem akarunk rögtön a társaság alapítás elején komoly összegeket bukni – adótanácsadásnak kellene megelőznie.

Kezd világos lenni, hogy miért ne jogászoknál kezdje a cégalapítást?

Mi ehhez még hozzáteszünk!

Társasági szerződés

Mi nem a jogászok kompetenciája?

Ügyvezető jogállása – az ügyvezetés a Ptk. szerint ellátható munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban és a választással fogjuk eldönteni, hogy mennyi adót és járulékot fogunk fizetni az ügyvezető személye után. Erre nincs azonnal használható recept, mert egy sor dologtól függ (van-e az ügyvezetőnek heti 36 órás munkaviszonya máshol, nyugdíjas-e, stb.). Már az is adómegtakarítást eredményezhet, ha jól döntjük el, hogy ki legyen a társaság ügyvezetője és az is, hogy ezt a feladatot milyen jogi formában végezze.

Esetleges pótbefizetés, annak mértéke – minden olyan társaságnál, hogy előírás a minimális saját tőke nagyság, része kell legyen a társasági szerződésnek a pótbefizetés engedélyezése, hogy ne kelljen az átalakulást vagy a megszűnést választani, ha a társaság saját tőkéje a jogszabályok által előírt mérték alá süllyedne.

Jegyzett tőkebefizetés, jegyzett tőke szolgáltatás mikéntje – el kell dönteni, hogy a jegyzett tőkét a társaság tagjai hogyan szolgáltatják, készpénzben vagy apporttal vegyesen és azt is, hogy meddig. Egyáltalán nem mindegy, hogy a tagok hogyan döntenek. Az apport szolgáltatásának adózási vonzatai vannak, a készpénz szolgáltatás időbeli eltolásának viszont osztalékfizetési problémái. Eldöntendő, hogy vállalják-e az adók megfizetését egy esetleges apport tárgy bevitelével vagy inkább időben elhúzzák a készpénz szolgáltatását, vállalva ezzel azt, hogy a teljes jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásáig nem fizethet a társaság osztalékot.

Osztalék előleg felvehetősége – ez már a betéti társaságot kivéve, az egyszemélyes és több személyes korlátolt felelősségű társaságok egyszerűsített társasági szerződés mintájában is, gyárilag benne van, de jelölni kell a választást. Figyelni kell arra, hogy ha ezzel a betéti társaság esetében élni akarunk, akkor vagy ne egyszerűsített szerződésmintát válasszunk, vagy az első társasági szerződés módosításnál tegyük ezt bele a társasági szerződésbe.

A jogászoknak, jogi irodáknak, nem csak a társasági szerződést kell benyújtaniuk a cégbíróság felé, hanem azt az adóhatósági bejelentkező lapot is, ahol egy sor adózással kapcsolatos kérdésre kell választ adni. Ha tudni szeretné, hogy milyen optimális jelöléseket kell a bejelentkező lapon tenni, tartson velünk.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Adótanácsadói praktikák – Mire figyeljünk cégalapítás előtt?

28290559_sAdótanácsadóként gyakran tapasztaltam, ahogy cégvezetők jelentős adótartozást felhalmozva döntötték be vállalkozásukat.

Irány az új cég?

Ennek a gyakorlatnak 2012. január 1-jétől az adózás rendjéről szóló jogszabály módosítása miatt véget vetett az adóhivatal.

A hatálybalépés már jó ideje megtörtént, adótanácsadói tapasztalatom szerint mégis, a gazdasági élet igen sok szereplője nincs tisztában ezekkel a szabályokkal, ezért szükségesnek éreztem, hogy néhány fontos dolgot tisztázzunk ebben a témában.

Cégalapítás adótanácsadó segítségével

Az adóhatóság már ezt megelőzően is, hosszú idő óta kíséri figyelemmel az adózói életút jelentősebb állomásait, így kiemelt figyelmet fordít:

  • a megalakulásra, átalakulásra
  • a tulajdonosok, illetve szervezeti képviselők személyi változásaira
  • az adózó székhely változásaira
  • az adózó megszűnéseire

Ezekből a kockázatelemző megfigyelésekből alakult ki aztán egy jogszabályba is beépített vizsgálati eljárás, az adóregisztrációs eljárás.

Mit jelent az adóregisztrációs eljárás?

Az adóhatóság a bejelentett és nyilvántartásában szereplő adatok alapján vizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának valamely akadálya.

Adótanácsadónk szerint mikor találkozhatunk ezzel a vizsgálattal?

  • cégalapításkor
  • ha a vezető tisztségviselő vagy a többségi befolyással rendelkező tag személye megváltozik
  • ha az eljárást, az alapítani tervezett cég vezető tisztségviselője vagy tagja kéri

Kikre terjed ki a vizsgálat?

  • vezető tisztségviselőkre
  • képviseletre jogosult tagokra
  • Kft. és Zrt. esetében az 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagokra vagy részvényesekre
  • egyszemélyes gazdasági társaság esetén a tagra vagy részvényesre
  • arra, aki más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője vagy tagja, az adószám megállapítását kéri és a kérelem benyújtásának napján 180 napon keresztül, folyamatosan fennálló, 15 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.

Mit vizsgál az adóhatóság az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján?

  • Azt, hogy a más adózó – amelyben a vizsgált, vezető tisztségviselő vagy tag – rendelkezik-e 180 napon keresztül, folyamatosan fennálló 15 millió forintot meghaladó adótartozással, mialatt a vizsgált akár egyetlen napig is vezető tisztségviselő vagy tag volt.
  • Ugyancsak a fenti feltételekkel azt, hogy a más adózó 15 millió forintot meghaladó tartozással, jogutód nélkül szűnt-e meg.
  • A más adózó adószámát az adóhatóság 5 éven belül, a felfüggesztést követően, jogerősen törölte-e.

Adótanácsadói segítség

8 napon belül, kimentési kérelmet lehet előterjeszteni, ha:

  • bizonyítható, hogy az adózó, a vele kapcsolatban álló vevők nem fizetése miatt nem tudta teljesíteni adófizetési kötelezettségét
  • ez a meg nem fizetett tartozás eléri vagy meghaladja az adótartozás összegét
  • a vezető tisztségviselő vagy tag bizonyítani tudja, hogy az adott helyzetben tőle elvárható módon járt el a követelések érvényesítése kapcsán

Ennyi tehát a tudnivaló a cégalapítás kapcsán minden esetben. Ne helyezze rossz alapokra új cégét: ha szükséges, a nagy lépés előtt egyeztessen adótanácsadóval!

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni hasznos tanácsainkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!