Kedves Olvasóim!
Köszönöm, hogy egész évben velem tartottak!
Csak remélni tudom, hogy sikerült együtt gondolkodni és hétről hétre olyan adótanácsadói tippeket adni Önöknek, amelyek komoly összegekkel gazdagították üzleti kasszájukat vagy segítséget nyújtottak a nehéz helyzetekből való kikerüléshez. Remélem, hogy írásaimmal bátorítani tudtam Önöket a kedvezőbb adózási formák választásában és érthetőbbé tudtam tenni Olvasóim számára a napi szintű módosításokkal teli jogszabályokat.
Várom Önöket 2017-ben is!
Még egyszer nagyon köszönöm érdeklődésüket, az oldal megosztását, kedvelését és
Tisztelt G. Novák Mária!
Az alábbi kérdésben kérném segítségét:
Katás BT könyvelője vagyok, külsős vállalkozóként, illetve nem is lehet könyvelésnek nevezni, mert a megbízóm csak azért fizetett, hogy évente egy alkalommal elhozza az általa kiállított számlákat és megcsinálom a KATA bevallást. A BT-be befolyt összes pénzt felvette a bankszámláról és elköltötte, mondván hogy a KATA törvény csak a bevételi nyilvántartást írja elő, illetve még azt sem, csak a számlák sorba meglegyenek és az ellenérték átvételének időpontja megállapítható legyen.
Két problémám van:
1., A kültagok a PTK 3:23 §-ra hivatkozva kérik az iratokba, nyilvántartásokba betekintés biztosítását, a rájuk eső osztalékot követelik. A személyesen közreműködő beltagnak a tevékenységéért nem hagytak jóvá kifizetendő tagi jövedelmet Társasági szerződésük előírja, hogy jóvá kell hagyni. A 2016. évi 3 mill. Ft KATA bevételt a beltag hozta. Kiadásokat nem tud igazolni, mert ugye a KATA törvény nem írja elő a költségszámlák gyűjtését, pénztár vezetést stb. Milyen nagyságrendű osztalékra tarthatnak igényt a kültagok?
2., Ha áttér a társasági adó hatálya alá, a nyitó mérlegbe hogy tud a könyvelő hitelt érdemlően alátámasztott adatokat beírni, ha nincs semmiről nyilvántartás. A megbízó azt mondja, hogy azért fizeti a könyvelőt, hogy majd ezt is megoldja, neki miért kellene tudni, hogy mit kell csinálni?
Úgy gondolom, hogy azért mert a KATA törvény több szerintem fontos témát nem ír elő, adózási módtól függetlenül a PTK vonatkozó rendelkezései, illetve a társasági szerződésben foglalt kötelezettségek vonatkoznak a társaságra és azt a személyesen közreműködő beltagnak, ügyvezetőnek be kell tartania.
Szeretném ha megírná a véleményét, amelyet előre is köszönök.
Tisztelettel: Tóthné Biró Ilona
Kedves Tóthné Bíró Ilona!
1.) Nyilvántartás lehet egy táblázat, amit egyébként is készítünk az adatok összesítéséhez és a bevalláshoz.
A kültag jogosult az osztalékára, a társasági szerződésben meghatározott tulajdoni hányadok alapján, ha ettől nem térítették el az osztozkodási arányokat. Ha eltérítették, akkor a meghatározott osztozkodási arányokban.
Az osztalék fogalma az általános szabályok szerint értendő, vagyis ha nincsenek költségek, akkor a bevétel az osztalék alapja.
2.) A nyitó mérleget a rendelkezésre álló adatok, információk alapján kell összeállítani. Társasági szerződésben jegyzett tőke, adófolyószámlán lévő tartozások, vevői követelések, szállítói tartozások, stb…
A kata adózási forma, csak a társasági adózási forma “helyettesítője”. Ettől függetlenül a betéti társaságra az összes egyéb szabály vonatkozik, így a Ptk. is.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária