Ha katás vagy, nyilatkozz megfontoltan! – 2. rész
Folytatjuk a katás nyilatkozat kérdéseinek boncolgatását.
Cikkünk első részében elkezdtük bemutatni azokat a kérdéseket, kérdéstípusokat, melyeket a katás egy nyilatkozat keretében kaphat az adóhivataltól, most tovább folytatjuk a boncolgatást.
Mire kell figyelnie a katásnak, amikor kézhez kap az adóhivataltól egy harminc egynéhány kérdésből álló nyilatkozatot?
Cikkünkben folytatjuk a nyilatkozatok lehetséges kérdéseinek feldolgozását.
Dolgozz önállóan, a saját szaktudásod szerint!
Végzett-e tevékenységet, állított-e ki számlát a kisadózó vállalkozói tevékenységének szüneteltetése időszakában (amennyiben sor került tevékenységének szüneteltetésére) a Megrendelő társaság részére? Amennyiben igen, kérem, jelölje meg milyen minőségében folytatta tevékenységét?
A szünetelés egyértelműen azt jelenti, hogy a vállalkozó a szünetelés ideje alatt nem tevékenykedik, ha ez nincs így, akkor jogtalan a tevékenység szünetelésének bejelentése.
Itt nyilván azt próbálja az adóhivatal megtudni, hogy ha mégis végzett a szünetelés alatt munkát a vállalkozó és az nem tehette vállalkozóként, akkor milyen más jogviszonyban volt foglalkoztatva a megrendelőnél. Munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, stb.?
Tudjuk, hogy nem esik pozitív elbírálás alá, ha a vállalkozót a megrendelő más munkaviszony jellegű jogviszonyban is foglalkoztatja, ezért figyeljünk erre.
Kitől és milyen gyakorisággal/rendszerességgel, hogyan (pl. személyes megbeszélés, elektronikus út, telefon, stb.) kapta a megállapodásuk keretében elvégzendő feladatokat, azok ellátásához szükséges információkat, munkaanyagokat?
Ha vállalkozási jogviszonyról és nem munkaviszonyról beszélünk, akkor nyilván az elvégzendő feladatokat már a szerződésben meghatározták a felek, azokat nem utólag „kapogatja” a vállalkozó és ugyanez vonatkozik az információkra és munkaanyagokra is, hiszen, jó esetben, azok alapján kalkulálta a vállalkozó az árat is.
Itt tehát ha a vállalt feladat végzése közben még újabb és újabb feladatokat kap a „vállalkozó” és újabb és újabb információkat, munkaanyagokat, akkor nem beszélhetünk vállalkozási jogviszonyról. (Az lehet, hogy új feladat elvégzésére is szüksége lenne a megrendelőnek, de akkor az mindenképpen vállalkozási szerződés módosítással kell járjon, annak minden információ és munkaanyag szükségletével együtt.)
Kinek tartozott beszámolási és elszámolási kötelezettséggel a feladatok teljesítéséről? Ki ellenőrizte a feladatellátását? Hogyan, milyen formában és milyen rendszerességgel történt ez az ellenőrzés?
Beszámolási és elszámolási kötelezettsége általában a munkaviszonyban dolgozóknak van, a vállalkozónak nincsenek ilyen kötelezettségei a megrendelő felé, hiszen saját szaktudása szerint dolgozik. A vállalkozónak a vállalt feladatra vonatkozó, teljesítési kötelezettség van csupán.
A Megrendelő társaság számára végzett tevékenységének ellenértéke milyen módon került meghatározásra, az Ön által elvégzett szolgáltatások díjazása hogyan került megállapításra?
Ha vállalkozói szerződésről van szó, akkor az ár egy kölcsönösen kialkudott nagyságrend, egy közösen meghatározott elszámolási vagy mérési rend szerint.
Az Ön által elvégzett tevékenységekről a számlákat ki készítette el, a számlák kiállításában a Megrendelő társaság részt vett-e, ha igen milyen módon?
Ezzel a kérdéssel az adóhivatal nyilván arra akar választ kapni, hogy a vállalkozó valóban vállalkozó-e. Ha igen, akkor számlája kiállításában, a saját könyvelőjétől vagy vállalkozó ismerősétől fog segítséget kérni és semmiképp sem a megrendelőtől.
Dolgozz önállóan, a saját szaktudásod szerint!
Dolgozz otthon, vagy a saját irodádban, műhelyedben!
Milyen gyakorisággal került sor személyes megbeszélésre a Megrendelő társaság kapcsolattartójával vagy képviselőjével? Ezekre a megbeszélésekre helyileg hol került sor?
Ez a kérdés is nyilván azt igyekszik kideríteni, hogy túl sűrű, s egyben „kézi irányításos”-e a kapcsolat a megrendelő és a vállalkozó között, ami rendszerint a megrendelő irodájában zajlik, így sugallhatja a munkaviszonyos kapcsolat jelenlétét vagy a vállalkozó önállóan dolgozik és dönt a saját irodájában, műhelyében, otthonában, ami megerősíti a vállalkozói jogviszonyt.
Hogyan kerüljük el biztosan ezeket a csapdákat?
Vegyük komolyan a nyilatkozat kitöltését.
Keressünk fel adószakértőt a kitöltés során, aki jártas a szakmai nyelvben és látja a kérdések buktatóit.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!