Fontos változások a katában
A jogbiztonság növelése irányába haladunk, így 2017-ben már 4 adócsomagot fogadott el a parlament.
Amikor a kata 2017. évtől érvényes szabályairól írtam, akkor még nem minden változás érlelődött meg honatyáink fejében, mert ezt az adócsomagot még további három követte, amelyekben jelentős változások vonatkoztak a katára is. Cikkemben összefoglalom ezeket a 2017. évtől érvényes változásokat.
Tételes adó megfizetése mellett kiszámlázható bevétel
A tételes adó megfizetése mellett kiszámlázható bevétel határa 12 millióra emelkedett, miközben a fizetendő tételes adó nem változott.
Mindenképpen figyelnünk kell azonban arra, ha a vállalkozás alanyi adómentességet választott, hogy annak határa 2017. évtől csak 8 millió forintra emelkedett. Ezért annak a kibocsátott számlának a keltével, amelyikkel a 8 millió forintos bevételi határt túllépjük, be kell jelentkezni áfa fizetési kötelezettség hatálya alá és már ezt a számlánkat is áfásan kell kibocsátani.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy amíg a katában az számít bevételnek, ami be is folyik a vállalkozó zsebébe vagy a bankszámlájára, addig az alanyi adómentes határ átlépésekor nem ez számít. Áfa szempontjából minden olyan kibocsátott számla beleszámít a 2017. évi 8 millió forintba, amelynek teljesítési időpontja 2017. évre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt a vállalkozó az adott évben zsebébe vagy bankszámlájára megkapta-e.
Figyelem!
Eddig is volt ezzel dolga a kisadózó vállalkozónak, hiszen ha pl. nem fizették ki egy adott évi számláját csak következő évben, attól az még az alanyi adómentes határba beleszámított, a kata bevételbe pedig nem.
Ezt két igen egyszerű példával világítanám meg!
Ha az alanyi adómentes kisadózó vállalkozás 2016-ban 8 millió forintot számlázott ki, amiből 2016-ban 6 millió forint jóváírásra is került, akkor katásként nem kellett 40%-os büntetőadót fizetnie, de az áfa körbe be kellett jelentkeznie.
Ha az alanyi adómentes kisadózó vállalkozás 2016. január 15-én kezdte meg tevékenységét, akkor a 2016. évre kiszámlázható bevétele 6 millió forint volt, de azzal a számlájával, amivel a z 5.769.863,- forintot túllépte, már be kellett jelentkeznie az áfa hatálya alá, mivel az időarányos alanyi adómentes 351 napra vonatkozó határt meghaladta.
Támogatások és a katás bevétel
Sokat küzdöttünk a kiszámíthatatlan támogatásokkal, amik katás bevételünket túlvihették az éves 6 millió forintos, kedvező határon és így megkapott támogatásunk egy részének vagy egészének 40%-át azonnal vissza is fizethettük a költségvetésbe. Ezen változtat a módosítás 2014-es visszamenőleges hatállyal, amely a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásokat a „nem bevétel” kategóriába sorolja át.
Ismét felhívom a katások figyelmét, hogy akinek 2014 – 2015. években ilyen támogatás miatt 40%-os befizetési kötelezettsége keletkezett, az készítsen önrevíziót, hogy visszakapja befizetett extra adóját.
Tételes adó és az ellátások alapja
A tételes adó mértéke nem változott. Változott viszont 2017. évben a megfizetett tételes adó mellett elérhető ellátások alapja:
– havi 25 eFt megfizetése mellett továbbra sem keletkezik betegbiztosítási és nyugdíjalap
– havi 50 eFt tételes adó, az ellátások alapjának számításánál, havi 90 eFt alapot jelent
– havi 75 eFt tételes adó, pedig 136.250,- forintot.
Kisadózó vállalkozás megszűnése
A katások pénzforgalmi szemléletben adóznak – csak az számít bevételnek, ami be is érkezett a katás zsebébe – ez alól kivételt képez a megszűnő katás, amelyre egyértelműen az a rendelkezés fog vonatkozni, hogy a megszűnés pillanatában az a követelés is bevételnek minősül, amelyet a megszűnés napjáig még nem írtak jóvá, nem érkezett meg sem a katás zsebébe, sem a bankszámlájára.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kedves Mária!
Nagyon köszönöm a cikkeit, sokat segítenek. Külön köszönet, hogy extra kérdésekkel is mindig lehet Önhöz fordulni. Üdvözlettel: Tamás Ágnes
Tisztelt G. Novák Mária!
Egy ideje olvasgatom a cikkeit, tanulságosak.
Most mi is szeretnénk költséghatékonyabban működni, ezért gondolkodom abban, h mi magunk és alkalmazottaink egy része is személyes közreműködő Katásként folytassuk tevékenységünket a jelenlegi Kft felállás helyett/mellet. Azaz ha az ügyvezető és 2-3- alkalmazott is Katásként fizetné a járulékot, nekünk már az jelentős spórlást eredményezne, de nem tudom egyértelműen, hogy Kft ügyvezetője most akkor két járulékot, vagyis ügyvezetői járulékot (93000 ft) és Katás tételes adót (50000 Ft) is meg kell fizetnie, vagy csak a katás adót, ha főállásban végzi a tevékenységet, és az ügyvezetést pedig “mellékállásban”, azaz az után csak a 7110 Ft járulékot. Elnézést a buta kérdésért, nem tudom jobban megfogalmazni!
Illetve további kérdésem, hogy egyetlen helyen olvastam, hogy azt a katást, aki évi 1Mft-nál többet számláz egy cégnek, ellenőrzik, ez mennyire valós, életszerű? Mert persze a Katásaim több cégnek is számláznának, de alapvetően a meglévő kftnk-be kellene beszámlázniuk, ami meghaladná az évi 1 M Ft-os határt.
Elnézést a nem szaknyelv miatt,
Tisztelettel várom válaszát,
Üdv, K. T.
Kedves Kilin Tünde!
Az ügyvezetést lehet munkaviszonyban (saját maguk meghatározta óraszámban) és lehet megbízási jogviszonyban is (akár nulla forintért) ellátni. Így ha az ügyvezető katás egyéni vállalkozóvá válik, akkor havi 50 ezer forintot kell fizetnie. A 7.110,- forint egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése pedig csak akkor jöhet szóba, ha az ügyvezető nyugdíjas.
Igen, teljesen valószínűnek tartom, hogy az adóhivatal első körben azokat fogja ellenőrizni, akik 1 millió forintnál többet számláznak be egy társaságba, de ez teljesen természetes. A mi dolgunk az, hogy rendben legyen a szerződése a katásnak – teljesítsen legalább két feltételt abból, ami nem engedi munkaviszonynak minősíteni az adott jogviszonyt -, a szerződésben meghatározottak szerint végezze a feladatot és akkor nyugodtan jöhet az ellenőrzés.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Először is köszönet a cikkekért, így késői órán kellemes olvasni a hasznos tartalmat.
Kettő – kissé összetett – kérdéssel fordulok Önhöz.
Néhány éve dolgoztam egy szoftverfejlesztő cégnek, onnan kiváltam, alapítottam egy
Kft-t, és a volt munkáltatóm a megrendelőm. A cégemnek csak ez a megrendelője
van, más ügyfelek felé nem is akarok nyitni, mert elég specifikus a termékünk, és
nekem így megéri. Viszont elgondolkoztam azon, hogy a cég adott modulok kifej-
lesztéséért fizet, tehát valójában én határozom meg, mikor dolgozok (dolgozunk),
én szabom a teljesítési határidőt, ezek alapján megfelelne ez a KATA megoldásnak
is. Tervem szerint kettébontanám a számlázást úgy, hogy egyéni vállalkozóként
KATA szerint a modulok használatáért, míg a cég a kifejlesztésért kapná a díjazá-
sát (a kft-m idáig is a bevitt modulokat használta, csak továbbfejlesztette). Önnek
mi a véleménye erről?
Másik kérdésem: “úgy olvastam az interneten”, hogy a szoftverfejlesztésből és
jogdíjakból befolyt bevétel után kevesebb TAO-t kell fizetni, illetve mentesül a
HIPA alól is. Hol találhatok erről hiteles információt? Pont ma kaptam meg a HIPA
bevalláshoz a várostól a papírokat, és nem szeretnék “feleslegesen” adót fizetni.
Tisztelettel,
Réczicza Zoltán
Kedves Réczicza Zoltán!
Nyugodtan végezheti katásként is és társaságként is a munkát a volt munkáltatójának. Katásként az a fontos, hogy megfeleljen egynél több feltételnek azok közül, amelyeket a kata törvény meghatásoz a munkaviszonytól való elkülönítésnél.
A jogdíjra vonatkozó kedvezményeket a következő törvényi helyeken találja meg:
Társasági adótörvény – 1996. LXXXI. 7.§ s.) pont – a bevallási nyomtatvány adóalap csökkentő tételei között megtalálja
Helyi adótörvény – 1990. C. 52.§ a.) pont – a bevallási nyomtatvány eleve tartalmazza a levonás lehetőségét
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária