Miből élünk 2016-ban? – 3. rész

Befejezésként egy járulékfizetési kötelezettségváltozásról írunk.

Befejezésként egy olyan járulékfizetési kötelezettségváltozásról írunk, amelynek 2016. január 1-től tulajdonképpen csak a mértéke változik, mégis azt gondolom, hogy érdemes foglalkozni vele, mert nagyon sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogyan tudják átváltoztatni ezt a kötelezettséget.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Kinek kell megfizetnie?

Annak a belföldi személynek, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Számomra mindig érthetetlen volt, hogyan várhatjuk el azoktól a magánszemélyektől a járulék megfizetését, annak érdekében, hogy egészségügyi ellátásuk legyen, akiknek éppen semmilyen kereseti forrásuk nincs, hiszen döntő részben erről van szó, néhány kivételtől eltekintve.

Lehetőség van arra, hogy ez a járulékfizetési kötelezettséget más magánszemély vagy szervezet átvállalja.

A társasági adótörvényben nem találtam arra lehetőséget, hogy amennyiben szervezet vállalja át ennek a járuléknak a megfizetését, akkor azt adóalap csökkentő tételei között számolhassa el, így ezzel a kiadással az átvállaló társaságnak adóalapot kell növelnie (kivéve a valaha a társasággal valamilyen munkakapcsolatban álló személy és azok közeli hozzátartozóit).

Mennyi a havi fizetendő összege a járuléknak?

• 2015-ben 6 930 forint
• 2016-ban 7 050 forint

Gondolatébresztő!

Ha egy társaság átvállalja egy magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, akkor ezt nyilván abból a megfontolásból teszi, hogy segítséget nyújtson.

De gondolkodjunk csak el azon, ki is köteles ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni?

• akinek napi 6 órás munkaviszonya van? – nem, hiszen ő biztosítási jogviszonyban van
• akinek napi 2 órás munkaviszonya van? – nem, hiszen ő is biztosítási jogviszonyban van
• akinek heti 1 órás munkaviszonya van? – nem, hiszen ő is biztosítási jogviszonyban van

Akkor miért kellene bármelyik társaságnak is az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést átvállalnia, havi 7 ezer forintot befizetve a költségvetésbe, ahelyett, hogy heti egy órában munkát adna annak, akinek segítséget szeretne nyújtani, hiszen így is biztosítani tudja hogy „védence” egészségügyi szolgáltatásban részesüljön és azt is, hogy ne kelljen megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékát?

Biztosan tudunk olyan munkát adni „védenceinknek” ami fejenként ennyi időben elvégezhető!

Például heti egy órában el tudják intézni leveleink postára juttatását, mindennap más valaki, vagy megosztva ki tudják takarítani az irodánkat. A további ötletelést önökre bízom, én most már csak a számszerűsített adatokat mutatnám be, gondolkodásuk megsegítésére.

A 2015. évi 105 000 forintos minimálbért alapul véve, a heti 1 óra munkadíja kb. havi 3 030 forint. Ennek a fizetendő havi járulék vonzata 864 forint, vagyis a társaság összes havi költsége 3 894 forint, a havi 7 ezer forinttal szemben és ráadásul ez teljes egészében vállalkozás érdekében felmerült költségként számolható el.

Magánszemélyünk pedig ahelyett, hogy szívességből havi 7 ezer forintot fizettetne ki valakivel, hetente csaknem 2 ezer forintot fog zsebre tenni.

Nem szebb így a világ?! …és ebből már 2015-ben is élhetünk! Hát miért a költségvetés üvegzsebébe tennénk azt a 7 ezer forintot?

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 Bejegyzés nyomtatása