Adótanácsadói figyelmeztetés – Figyeljünk a kapcsolt vállalkozásokra – 1. rész
Adótanácsadóként azt látom, hogy egyre nagyobb szerepe van az adózásban a kapcsolt vállalkozás fogalmának, és így elengedhetetlen, hogy a vállalkozások ismerjék azt.
Ezzel szemben azt tapasztalom, hogy ez a fogalom még a könyvelők, könyvelőirodák és egyes adótanácsadók asztalán sincs rendben.
Hát tegyünk rendet ezen a területen is!
Milyen törvényi területeken fontos a kapcsolt vállalkozás fogalmának ismerete?
- reklámadó
- iparűzési adó
- társasági adó
- személyi jövedelemadó
- egyszerűsített vállalkozói adó (eva)
- illetékek
- kisadózó vállalkozások (kiva)
- adózás rendje
A kapcsolt vállalkozás fogalmát nem csak érteni és alkalmazni kell, hanem be is kell jelenteni.
Az adózás rendjéről szóló törvény 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget is előír abban az esetben, ha a kapcsolt vállalkozások között szerződéses kapcsolat jön létre vagy szűnik meg, és abban az esetben is, ha egymillió forintot meghaladó mértékben teljesítenek egymásnak készpénzszolgáltatást.
Nagyon fontos a helyes adókalkulációk és adóbevallások készítéséhez, hogy ismerjük ezt a fogalomrendszert.
Mi teremt kapcsoltságot?
Fogalmak a törvény szövegével későbbi adótanácsadói magyarázattal:
- az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.
- Az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
- A külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az előzőekben megnevezett viszonyban áll.
- Az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az előzőekben megnevezett viszonyban áll.
Adótanácsadói tapasztalatom alapján az első három kategória a leggyakoribb.
Lefordítom!
Az „A” társaság „B” társaság szavazati jogainak 70%-át birtokolja: ez például egy közvetlen többségi befolyás. Ha a „B” társaság „C” társaságban például 100%-os szavazati joggal rendelkezik, akkor ez a „C” társaság az „A” társasággal is kapcsolt vállalkozási viszonyba kerül, ebben is, ugyan közvetve, de többségi befolyással rendelkezik.
Ugyanaz a helyzet, csak fordítva. Itt a „B” társaság rendelkezik az „A” társaság többségi befolyásával.
Ha „A” társaság „B” társaságban 70%-os szavazati joggal rendelkezik, „C” társaságban pedig 75%-os szavazati joggal, akkor nem csak „A” és „B” társaság, valamint „A” és „C” társaság, hanem „B” és „C” társaság is kapcsolt vállalkozási viszonyban van. Továbbá, ha „A” társaságban „X” magánszemély rendelkezik 50%-ot meghaladó szavazati joggal, „B” társaságban pedig „Y”, de „X” és „Y” közeli hozzátartozók, akkor „A” és „B” társaság is kapcsolt vállalkozási viszonyban van, mert a közeli hozzátartozók összeszámítanak.
Kapcsolt vállalkozás-e az, ha „A” társaság többségi befolyással rendelkező, ügyvezető tagja „B” társaság ügyvezetője?
Erre a válaszra csak egy hetet kell várniuk!
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
