Kata vagy átalányadó – 3. rész
Cikksorozatunknak ebben a részében az átalányadót választók kötelezettségeit vesszük sorra.
A továbbiakban az átalányadót választók kötelezettségeit vesszük sorra a katásokkal való összehasonlításban.
Milyen bevallási kötelezettségei vannak az átalányadós vállalkozóknak?
Általános forgalmi adó
Semmilyen különbség nincs a katás és az átalányadós vállalkozás bevallási kötelezettsége között.
Ha a vállalkozó alanyi adómentes és nem lépi túl az alanyi adómentes értékhatárt, akkor csak abban az esetben jön szóba az általános forgalmi adó bevallás, ha az értékesítés teljesítési helye nem Magyarország.
Ha nem alanyi adómentes, akkor pedig az addig megszokottak szerint jár el az általános forgalmi adóval kapcsolatban.
Jövedelemmel kapcsolatos bevallások
Havonta kell bevallásokat készíteni a járulék fizetési kötelezettségekről, még akkor is, ha az nullás, ellentétben a katásokkal, akiknek az adóhivatal automatikusan írta elő a tételes adófizetési kötelezettséget.
Az átalányadót választónak, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell beküldenie a szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot tartalmazó (’58-as) bevallást és befizetni a bevallot összegeket is. A katásoknak ilyen kötelezettségük nincs.
Személyi jövedelemadó bevallásra és befizetésre, az átalányadót választó, a tárgyévet követő év május 20-ig köteles, ez a kötelezettség is csak az átalányadót választókat terheli.
Személyi jövedelemadó előleg fizetésére szintén az átalányadót választó köteles, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig.
FONTOS!
Mikor kötelezett havi járulékfizetésre az átalányadós vállalkozó?
A biztosított főfoglalkozású, átalányadót választó egyéni vállalkozó, havonta legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok (társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, a minimálbér 112,5%-a után) megfizetésére kötelezett.
Ki nem kötelezett havi járulékfizetésre?
- akinek minimum heti 36 órás munkaviszonya van és így biztosított
- nappali tagozatos képzésben vesz részt és így biztosított
- kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (saját jogú nyugdíjas)
Milyen fizetési kötelezettsége van a saját jogú nyugdíjas vállalkozónak?
A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után, járulékokat nem kell fizetnie.
Más-e az átalányadózók esetében a munkaviszonytól való elhatárolás?
IGEN.
Nincs védőszabály a munkaviszonytól való megkülönböztetés tekintetében!
A katások esetében a kata törvény konkrét szempontokat határoz meg, amelyekből kettőt teljesítve megdől a munkaviszony vélelme.
Az átalányadózók esetében nem érvényes ez a szabály, itt ugyanolyan bonyolult és szubjektív szempontrendszer szerint fog az adóhivatal vizsgálódni, mint eddig (kapott-e utasításokat, ki határozta meg a munkaidejét, volt-e alá-, fölérendeltségi viszony, hol történt a munkavégzés, stb.)
Hogy miért van az, hogy egyes jogszabályok fogalmainak értelmezésekor támaszkodni lehet és kell más jogszabályok értelmezéseire, ebben az esetben viszont nem használhatók a munkaviszonytól való elhatárolási szempontok az átalányadósok esetében, azt nem igazán tudom érteni. Lehet, hogy egy bírósági végzés megoldaná? Nem tudom, de minden esetre nem tartom következetes jogalkalmazásnak.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
