Milyen díjazásban részesüljön az ügyvezető? – 3. rész
Fontos döntés a társaság járulékfizetési terhei szempontjából, hogy az ügyvezető jogviszonyát hogyan állapítják meg.
Előző írásainkban a társaság ügyvezetőinek lehetséges jogviszonyait mutattunk be és azt, hogy milyen járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet, ha az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el a természetes személyek. Most ígéretünkhöz híven, azzal folytatjuk, hogy bemutatjuk a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés költségvetés felé fizetendő terheit.
Cikkünk első részében már tisztáztuk, hogy az ügyvezetés kizárólag két jogviszonyban látható el egy társaságnál, megbízási és munkaviszonyban. Társas vállalkozói jogviszonyban tehát nem, ebben csak a társaság tényleges tevékenysége végezhető személyes közreműködéssel.
A második részben bemutattuk milyen költségvetési terhei lehetnek a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésnek, most pedig a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés járulékterheit nézzük meg.
Ezek után nézzük milyen előnyei és hátrányai vannak a munkaviszonyban ellátott ügyvezetésnek!
Itt nem kell különbséget tennünk az ügyvezetők között abban a tekintetben, hogy ők tagjai vagy sem az adott társaságnak, mert a járulékfizetési szabályok egyformán vonatkoznak rájuk.
Ügyvezetés munkaviszonyban
Cikkünk első részéből láthattuk, a tag-ügyvezető az ügyvezetést munkaviszonyban is elláthatja. Ha így járunk el, akkor az ügyvezető nem fog járulékfizetési szempontból, társas vállalkozónak minősülni, hanem a munkaszerződésében szereplő bére után fogja az adókat és járulékokat megfizetni.
A megbízási szerződéssel ellentétben, munkaszerződés esetén nincs ingyenes foglalkoztatás, tehát a munkaszerződésben szereplő díjazásnak teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, legalább a minimálbér / garantált bérminimum összegét el kell érnie.
Adó- és járulékfizetési kötelezettség
- 10% nyugdíjjárulék a minimálbér / garantált bérminimum után
- 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
- 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
- 1,5% munkaerő-piaci járulék
- 22% szociális hozzájárulási adó
- 15% személyi jövedelemadó előleg
- 1,5% szakképzési hozzájárulás
Mit ír elő a jogszabály?
A jogszabály munkaviszonyos foglalkoztatás esetén csak azt írja elő, hogy a munkavállaló ügyvezetőnek, legalább a munkaidejével arányos minimálbér / garantált bérminimum összegével arányos díjazást kell kapnia.
Mit nem ír elő a jogszabály?
Nem írja elő a munkaviszonyos ügyvezető teljes munkaidős foglalkoztatását. Tehát a tag vagy nem tag ügyvezető olyan munkaidőben foglalkoztatható, amiben az ügyvezetői teendőit el tudja látni, legyen az akár heti 1 óra.
Így azoknak a társaságoknak a tag-ügyvezetői, amely társaságok éppen nem működnek teljes gőzzel vagy éppen csak pislákolnak, foglalkoztathatók adó- és járuléktakarékosan, heti nagyon alacsony számú munkaviszonyban is.
Nem igaz!
Nem igaz tehát az a sok könyvelő által tett kijelentés, hogy a tag-ügyvezetők után legalább a minimálbér / garantált bérminimum után meg kell fizetni a kötelező adókat és járulékokat és az sem, hogy ezek az ügyvezetők mindenképpen társas vállalkozóknak minősülnek. Hiszen a tag-ügyvezető, nem teljes munkaidős, munkaviszonyos foglalkoztatása esetén, csak az időarányos minimálbér után köteles a társaság a járulékokat megfizetni.
Remélem cikksorozatom elvezette olvasóimat egy olyan tudástárba, ahol megtalálták a számukra legoptimálisabb megoldást az ügyvezetők foglalkoztatására.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
