Kata vagy átalányadó – 5. rész
Előző írásunkban a főállású katás és átalányadós vállalkozás fizetendő adóit hasonlítottuk össze.
Előző írásunkban összehasonlítottuk a főállású katás fizetendő adóját az átalányadós vállalkozóéval, a büntetőadó nélküli katás határ figyelembevételével.
Ma tovább számszerűsítünk, maradunk a főállású vállalkozásoknál, de az átalányadós határ mentén hasonlítjuk össze az adófizetési kötelezettséget.
A táblázat a következő értékek és információk alapulvételével készült
- főállású egyéni vállalkozó
- olyan vállalkozó, akinek az éves bevétele 24 millió forint
- az átalányadóban, mindhárom költséghányad értéke figyelembevételre kerül
Főállású katás és átalányadós vállalkozás adóterhei, 24 millió forint éves árbevétel mellett
| Megnevezés | KATA | Átalányadó 40% ktghányad | Átalányadó 80% ktghányad | Átalányadó 90% ktghányad |
| Bevétel | 24 000 000 | 24 000 000 | 24 000 000 | 24 000 000 |
| Jövedelem | 24 000 000 | 14 400 000 | 4 800 000 | 2 400 000 |
| Éves minimálbér összege | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 |
| Mentesített jövedelem | 1 200 000 | 1 200 000 | 1 200 000 | |
| Adóköteles jövedelem | 24 000 000 | 10 800 000 | 1 200 000 | – |
| Kata | 600 000 | |||
| Kata 40% adó | 4 800 000 | |||
| Adófizetési kötelezettség minimálbér után | ||||
| szja 15% | – | – | – | |
| szochó 15,5%, min.1,125 után | 418 500 | 418 500 | 418 500 | |
| tb főállás 18,5% | 444 000 | 444 000 | 444 000 | |
| Adófizetési kötelezettség átalányadós jövedelem után | ||||
| szja 15% | 1 980 000 | 540 000 | 180 000 | |
| szochó 15,5% | 1 674 000 | 186 000 | – | |
| tb főállás 18,5% | 1 998 000 | 222 000 | – | |
| Iparűzési adó | 50 000 | 345 600 | 115 200 | 57 600 |
| Összes fizetendő adó | 5 450 000 | 6 860 100 | 1 925 700 | 1 100 100 |
| Bevételre jutó adószázalék | 22,71 | 28,58 | 8,02 | 4,58 |
A táblázatból azt látjuk, hogy főállású katás vállalkozás esetén, 24 millió éves árbevétel mellett, a bevétel 22,71%-a, átalányadós vállalkozás esetében pedig a költséghányadok figyelembevételével
- 40% költséghányad esetében 28,58%
- 80% költséghányad esetében 8,02%
- 90% költséghányad esetében 4,58%
Érdemes tehát megvizsgálni azt, hogy ha egy katás vállalkozó 12 millió forint feletti bevételt tud elérni, akkor melyik adózási formát érdemes választania, mert olyan tevékenységek esetén, ahol 80 és 90% költséghányad elszámolására van lehetőség, nagy eséllyes az átalányadó lesz a jobb választás.
Cikksorozatunk további részeiben megnézzük, hogy hogyan alakulnak ezek az előnyök, ha mellékállású egyéni vállalkozás esetében hasonlítjuk össze a két adózási formát.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
