Járulék megtakarító adótanácsadói titkok – 3. rész

Ezen a héten is olyan jövedelem kifizetésekkel kapcsolatos adótanácsadói titkokat osztunk meg Önnel, amelyekkel jelentősen csökkentheti adó- és járulékfizetési kötelezettségeit.

Adótanácsadóként már sokszor írtam arról, mekkora szerepe van a társaságok életében a takarékos, a lehetőségeket jól kihasználó adózásnak, hiszen hiába érünk el toronymagas bevételeket, ha azok jelentős részét a központi költségvetésbe utaljuk át.

Legyünk tisztában a lehetőségekkel, hogy ez ne történjen meg velünk!

Cikkünkben egy olyan adómegtakarítási móddal foglalkozunk, amely minden olyan irodalmi, tudományos, művészeti alkotás esetében alkalmazható, amely egyéni, eredeti jellegű, így szerzői jogi védelemben részesül.

Adótanácsadói tippünk:

Jogdíj – Felhasználói szerződés

Ez a jövedelem kifizetés egy olyan lehetősége, ahol az általános adók és járulékok helyett

• a kifizető 27–28,5% adót fizet,
• a megbízott pedig akár mindössze 14,4% adót befizetésével is megúszhatja.

Tegyük ezek mellé a megbízási szerződés általános járulékait, ahol

• a munkáltató 28,5%,
• a munkavállaló 34,5% adót fizet.

Az összehasonlításoknál feltételeztük, hogy a szerződés díja meghaladja a minimálbér 30%-át.

Szerzői jogdíjat nemcsak zenei és irodalmi művek szerzőinek fizethetünk, bár néhány vállalkozás profiljában éppen ezek a tevékenységek jelentik a döntő hányadot, hanem pl. programok írójának is. Adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy a társaságok nem figyelnek erre, pedig ebbe a kategóriába tartozhat bele az is, amikor valaki a társaság weblapját készíti el, és annak a használati jogát adja át a társaság részére, vagy egy speciális szoftvert hoz létre a társaság megbízásából. (A továbbiakban ezeket a szerzői jogdíjas szellemi alkotásokat műnek fogjuk nevezni, azokat a magánszemélyeket pedig, akik ezeket létrehozzák, szerzőnek.)

Kell-e regisztrálni bárhol a művet?

Nem. A szerzői jogvédelem a mű létrejöttének pillanatától kezdve megilleti a szerzőt. Vagyis a jogdíj fizetésének nem feltétele a mű bármilyen szerzői ügynökségen vagy közös jogkezelést végző szervezetnél való regisztrációja.

Milyen szerződést érdemes kötni a szerzővel művének hasznosítására?

Adótanácsadói véleményem szerint a megbízási szerződés egy speciális fajtáját, felhasználási szerződést érdemes kötni a szerzővel.

A felhasználási szerződés két időállapotban köthető a mű létrehozójával:

• a mű létrehozására – amikor még nincs kész a szellemi alkotás, hanem éppen azzal bízzuk meg a szerzőt, hogy azt hozza létre,
• a kész mű felhasználására – amikor a szellemi alkotás már elkészült, és szeretnénk azt felhasználni.

Mi a felhasználói szerződés?

Egy olyan szerződés, amelyben a szerző eladja szellemi alkotását – vagy annak használati jogát – a szerződésben meghatározott díjfizetés ellenében, a felhasználó pedig megveszi azt.

Ha egy szerzőtől egy kész mű felhasználási jogát szeretnénk megszerezni, akkor a szerződésünk nyilvánvalóan csak a vagyoni jog átruházásáról fog szólni, és nem lesz személyes munkavégzéssel kapcsolatos része, hiszen a mű a szerződés megkötése előtt már készen állt.

Például, ha egy szerző internetes kereskedelemre alkalmas szoftvert állított elő, és mi ennek a használati jogát vesszük meg, akkor a szerződésünk csak ennek a vagyoni jognak az átruházásáról fog szólni, és nem fog személyes munkavégzést tartalmazni.

Ha viszont a szerzőt azzal bízzuk meg, hogy hozzon létre egy bizonyos művet a mi felhasználásunkra, akkor ez a szerződés két díjelemből fog állni.

Lesz egy olyan része, amely személyes munkavégzéshez kapcsolódik, és lesz egy olyan része, amely a vagyoni jogok átadásához.

Például, ha egy szerzőt azzal bízunk meg, hogy állítson elő számunkra egy internetes kereskedelemre alkalmas szoftvert, akkor ennek a megbízásnak lesz egy személyes munkavégzésen alapuló része és egy vagyoni jog átadáshoz kapcsolódó része.

Amikor a szerző létrehozza a művet, akkor ez nyilvánvalóan személyes munkavégzéssel járó folyamat, amelyért a szerződés szerint fizetség jár, ez a szerzőnek az önálló tevékenységből származó jövedelme lesz.

Amikor pedig a szerző műve felhasználási jogát átadja a társaságnak, akkor az a vagyoni jog átadása lesz, amely a szerző önálló tevékenységből származó bevétele lesz. Ezzel a bevétellel szemben a szerzőnek felmerülhetnek költségei, amelyeket adózás előtt ezzel a bevétellel szemben érvényesíteni tud. Ha pedig nem gyűjtögetett számlákat, akkor a jogszabály azt feltételezi, hogy ezeknek az “összegyűjtetlen” számláknak az aránya legalább 10% lett volna, ezért a szerző jövedelme a megszerzett bevétel 90%-a lesz.

A gyakorlatban egy 20%-os személyes munkavégzési arány alakult ki, de az, hogy a személyes munkavégzés és a vagyoni jog értéke milyen arányban szerepel a konkrét szerződésben, teljesen a felekre van bízva, mert csak ők tudják ezt hitelesen eldönteni, így az lehet ennél kevesebb vagy több is.

Milyen adófizetési kötelezettségekkel kell számolni?

A személyes munkavégzés adói

• a kifizető 28,5% adót,
• a megbízott 33% adót fizet.

Vagyoni jog átruházásának adói

• a kifizető 27% adót,
• a megbízott 14,4% adót fizet.

Az adómértékekből tisztán látszik az is, hogy minél kisebb a személyes munkavégzés aránya a felhasználói szerződésben, annál kevesebb adót kell összességében fizetni a felhasználói szerződés keretében kifizetett díjazás után.

Nézzünk egy adótanácsadói példát!

Szoftver előállítására kötünk szerződést 2 millió forint összegben, melynek 10%-a személyes munkavégzés, 90%-a a vagyoni jog átadásának díja.

Általános megbízási szerződéssel kifizetett díj

A kifizető 570 ezer forint adót fog fizetni, a megbízott pedig 690 ezer forintot. Így a kifizetőnek ez a szoftver összesen 2.570 ezer forintjába kerül, amiből a megbízott 1.310 ezer forintot kap meg.

Felhasználói szerződéssel kifizetett díj

A kifizető a személyes munkavégzés után 57 ezer, a megbízott pedig 66 ezer forint adót fog fizetni. A vagyoni jog átruházása után pedig a kifizető 486 ezer, a megbízott 259,2 ezer forintot.

Így a kifizetőnek ez a szoftver összesen 2.543 ezer forintjába kerül, amiből a megbízott 1.674,8 ezer forintot kap meg.

Adótanácsadói véleményem szerint a szerződéstípus jó megválasztásával a megbízott nettó jövedelme esetében jelentős, 53%-os adómegtakarítás érhető el, ami természetesen a kifizetőre is visszahat, hiszen kevesebb kiadással tudja elérni ugyanazt a nettó kifizetést.

Ha szeretné követni adótanácsadónk, könyvelőirodánk további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!